Jó kilátások a Szalontát elkerülő út megépítésére

A bukaresti törvényhozás alsóházának határon túli románokért felelős szakbizottsági alelnökeként és tavalytól a mezőgazdasági bizottság tagjaként tizenhat kérdést és interpellációt fogalmazott meg a nagyobbik kormánypárt dél-bihari képviselője. Ioan Sorin Roman az eredményei között említette, hogy fellépése nyomán meghosszabbították az önkormányzatok idegenforgalmi projektjeinek december 31-i leadási határidejét.

Tizenhat törvénykezdeményezése közül hétből jogszabály is született az elmúlt év során. Ezek közül az emelte ki, amely lehetővé teszi, hogy az állami erdők egy részét az önkormányzatok vegyék kezelésükbe. Mint mondta, a váradszentmártoni polgármester törekvése adta az indíttatást, a félixi erdőrészben ugyanis a községi helyhatóság az ott edzőtáborozó sportolók igényeit kiszolgáló környezetet alakíthat ki, és költhet a terület karbantartására is immár.

Mindössze négy politikai nyilatkozatot jegyzett tavaly Ioan Sorin Roman, és megjegyezte: bár sok kollégája szereti ezt a fajta szereplést, de az érdemi munka a szakbizottságokban folyik, és ott nem jegyzik fel a megszólalások számát.

A szociáldemokrata képviselő hetente tart fogadóórákat nagyszalontai irodájában. Maga is dél-bihari lévén ennek a régiónak az érdekeit igyekszik előtérbe helyezni. Ezért is újságolta elégedettséggel, hogy az idei költségvetésben külön fejezetként szerepel a hajdúvárost elkerülő út megépítése. Igaz, pénzt még nem rendeltek mellé, de arra az első büdzsémódosításkor számítani lehet. Az ugyancsak állami forrásból megépítendő Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út kiemelt részeként lesz majd pénz a Szalontát elkerülő útra.

A törvényhozó azt is megemlítette, hogy az elmúlt évben Dél-Biharban 11 helyhatóság projektje nyert útjavításra fordítható összegeket vidékfejlesztési forrásból, és további 25 millió euró értékben ugyanilyen célra más EU-s forrásokból is kaptak. Hozzátette, hogy az ellenzéki állításokkal szemben nem politikai alapon folyt a válogatás, hiszen a 11 önkormányzatból 7 liberális vezetésű.

A helyi román sajtóban taglalt témával, a cséffai halgazdaság gondjaival is tisztában van Roman, aki korábban a község polgármestere volt. Elmondása szerint általában ez a mezőgazdasági ágazat kevesebb támogatást kap, mint például a földművelés, ezen enyhít valamelyest, hogy ettől az évtől 50 százalékkal megemelték az erre fordítható állami keretet, és a haltenyésztőknek is jár az üzemanyagár-visszatérítés. Cséffán külön nehézséget okoz a sok kormorán, a védett madarak ugyanis oda járnak „ebédelni” a határ túloldalán, magyar oldalon lévő, természetvédelmi területként kezelt lakóhelyükről. A halgazdaság veszteségét a megemelt minimálbér is növeli, ráadásul még így is munkaerőhiány mutatkozik. Roman szerint segíthetne, ha módosítanák a vadászati törvényt, s bár a károkatonának is nevezett madár az egész földrészen védett, talán figyelembe kellene venni, hogy a populáció zöme Romániában él.