https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=836
Szerző: D. Mészáros Elek
Település: Nagykágya
Rovat: Közélet
2019.01.05

Lovászképzés Nagykágyán

Az eladható tudás megszerzése a cél

A nagykágyai 1. Számú Műszaki Líceumban az idei tanévtől lovászokat is képeznek. Most debütál ennek a mesterségnek a tanítása, ezért még sok a bizonytalanság, de a lényeg, hogy elkezdődött.

A nagykágyai iskola vezetősége mindent megtesz azért, hogy olyan szakmákat oktassanak, amelyek iránt nagy a kereslet. Ezért az idei tanévtől a duális képzést is bevezették, vállalatokkal együttműködve hegesztőket nevelnek a tanintézetben. A lovászképzést az országban elsőként Böjte Csaba ferences rendi szerzetes kezdeményezte, már létezik ilyen gyakorlati oktatás, de Bihar megyében Nagykágyán találták meg most a jogi módját a műszaki líceumban egy ilyen szak beindításának. Nem volt könnyű, sok utánjárás előzte meg – tudtuk meg Karancsi Bélától, az iskola igazgatójától.

Rákóczi Lajost, a Román Lovas Szövetség Fogathajtó Szakbizottságának tagját kérték fel oktatónak, akinek a pedagógusi (magyartanár) végzettsége mellett állatgondozó mérnöki képesítése is van. Rákóczinak is régen dédelgetett álma a lovászoktatás beindítása. Tizenkét évvel ezelőtt már nyilatkozott a sajtónak ennek a szakmai képzésnek a szükségességéről. Előre látta, hogy a lovassport fejlődni fog Romániában is, hisz előbb-utóbb kialakul az a közösség, amely már anyagilag megengedheti magának, hogy sportlovakat tartson. A jó ló és a tehetős tulajdonos mellé pedig elengedhetetlen a lovakhoz értő szakember – vélekedett Rákóczi.

Már akkoriban nekilátott kezdeményezése megvalósításának, egészen a minisztériumig eljutott az ötletével. Romániában sajnos nincs hagyománya a lovászképzésnek, sehol nem szerepel az indítható szakok listáján. Rákóczi Gergő többszörös kettesfogat-hajtó országos bajnok az országban az egyedüli lovas edző, és ő sem idehaza szerezte a diplomáját. A bajnok édesapja, Rákóczi Lajos elmondta székelyföldi barátainak az ötletét, azok „le is nyúlták” azonnal, s elérték, hogy a kaposvári lovasiskola kihelyezett szakot indítson Romániában. De szaktanárok híján nem sokáig működött.

Karancsi Béla a háttérmunkáról szólva elmondta, hogy Nagykágyán a lovászoktatást csak úgy tudták bevezetni, hogy betagolták az agroturizmus szakba. Rákóczi Lajos kettős végzettsége kapóra jött, s alkalmazták is. Egyszersmind szerződést kötöttek Rákóczi Gergő vállalkozásával mint jogi személlyel, hogy ez teremtse meg a gyakorlati képzés feltételeit. Eszerint a köbölkúti farmon tanulhatják meg a fiatalok a hároméves képzés során a szakma minden csínját-bínját.

Rákóczi Lajos szerint a cél az, hogy eladható tudást sajátítsanak el a fiatalok, erre ösztönzik őket, ezért a fő hangsúly a gyakorlati képzésen lesz. Ennek érdekében arra törekszenek, hogy cserediák-programok révén külföldi istállókban tökéletesíthessék tudásukat a lovászinasok.

Az iskolaigazgató még elmondta, hogy az egykori nagykágyai Pongrácz grófok leszármazottját, Pongrácz Vilmost foglalkoztatja a gondolat, hogy a faluban lovardát létesítsenek.