https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=833
Szerző: D. Mészáros Elek
Település: Székelyhíd
Rovat: Agrárvilág
2019.01.05

Érmelléki növényhonosító

A mángold meglehetősen ritka növény, tájainkon szinte teljesen ismeretlen. Szilágyi Dorin tudományos megfigyelése alanyául választotta ezt a tápanyagokban és vitaminokban gazdag, ízletes zöldségfélét.

Székelyhídon és a környékbeli falvakban sokan ismerik Szilágyi Dorint, piaci napokon és amikor a szükség úgy hozza, felkeresik állategészségügyi gyógyszertárában. Nemcsak kiszolgálja a vevőket, de esetenként tanácsokkal is ellátja őket, hisz a gyógyszereken kívül állateledelt, vetőmagokat és egyéb kellékeket is forgalmaz. Az állategészségügyi technikum elvégzése után néhány évvel ismét iskolapadba ült, agrármérnöknek tanult. Három évvel ezelőtt pedig, immár 46 évesen, a mesteri diploma megszerzése után nekiveselkedett a doktori cím megszerzésének is a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Ez utóbbi kapcsán a mángold meghonosítási feltételeinek kutatásába kezdett. Amellett, hogy megfigyeli, kutatja a növény fejlődését, annak igazodását éghajlati viszonyainkhoz, a piaci lehetőségeket is elemzi, vagyis keresi, miként ismerik, szeretik meg a fogyasztók a mángoldot.

A növény eredetéről, hasznosságáról Szilágyi Dorin lelkesen beszélt: legközelebbi rokona a cékla és a cukorrépa, a köznyelvben leveles répának is nevezik. A levéllemez és a levélnyél fogyasztható. Íze a spenótéra emlékeztet, ezért jobbára főzeléket készítenek belőle, de sajttal, olajbogyóval ízletes salátaadalék is lehet. Levesnek is felhasználható. A levélnyelet a spárga receptje szerint készítik el, de cukorral ízesítve kompótnak is megfelelő. Fagyasztva lehet tartósítani. Sok A-, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz, emellett cukrok, foszfor, kálium, kalcium, vas és magnézium is fellelhető benne. Javítja a szem állapotát, jótékonyan hat a prosztatára, a tüdőre, a hasnyálmirigyre, a húgyhólyagra és a vastagbélre.

Kétéves növény, az első évben a levelei fejlődnek, a második évben megnő a szára, virágot és termést hoz, a levélképződés már kevésbé intenzív. Általában április végén, május elején ajánlatos vetni, de augusztusban is lehet. Hetven nap a tenyészideje, akkortól a fagyok beálltáig lehet „szüretelni”. Sőt, Szilágyi elmondása szerint ő még –10 Celsius-fokban, a hó alól is szedett ép leveleket.

Több mint tízféle mángold ismert világszerte, Székelyhídon, a Szilágyi kertészetében hétféle változat található meg. Első ránézésre színük, leveleik mérete különbözik, de ízükben is van némi eltérés. A magvakat Franciaországból szerezte be, mert nálunk – Dél-Erdélyt leszámítva, ahol kis mennyiségben termesztik – nem található. Pedig nem új zöldségről van szó, a Földközi-tenger környékén már időszámításunk előtt ismert volt. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Indiában a legelterjedtebb. Az Európai Unióban Olaszországban 4 ezer, Franciaországban 2 ezer és Spanyolországban valamivel több mint ezer hektáron termesztenek mángoldot.

A Kiskágyán (Székelyhíd egyik peremterülete) lévő kísérleti telepet is megtekintettük. Az öntözőberendezések láttán felmerül a kérdés: mennyire felel meg az itteni éghajlat a növénynek? Amint a szakember elmondta, a mángold nem túl igényes, kedveli a laza összetételű talajt, szárazság idején viszont öntözésre szorul. Betegségek, kártevők eddig nem nagyon mutatkoztak rajta. Az érmelléki emberekhez hasonlóan egyelőre számunkra is ismeretlen a mángold.