A Szent Vince Intézet

Az egykori Ferdinánd (később Nogáll, ma Partenie Cosma) utca közepén található Szent Vince Intézet alapjait Nogáll János kanonok vetette meg. Ő vásárolta meg 1866-ban 2800 forintért az intézet itteni első telkét. Egy év múlva megvette a szomszédos telket is. Ezeken kezdte el építtetni id. Rimanóczy Kálmánnal a még földszintes intézetet neoromán stílusban.

Az elkészült épületet 1868-ban vették át a Szatmárnémetiből jött irgalmas nővérek. Bölcsődét, óvodát létesítettek benne. Megépülte után három évvel Nogáll kanonok már elemi leányiskolát is nyitott két tanteremmel, majd 1877-ben felajánlotta az egyházmegyének Szent Vince Intézet néven. Az intézet tovább bővült, 1879-ben megnyílt a leánynevelde, majd 1882-ben a fiúinternátus, továbbá beindították az V. és VI. osztályt a leányok számára, miután új tantermeket építettek.

1892-ben Nogáll János megvásárolta a nyugat felőli szomszéd Szűts-féle házat, és átalakíttatta ragályos betegek számára. Egy év múlva már négyosztályú polgári leányiskola is indult, egyúttal új tantermeket is építettek, ugyanakkor a bölcsőde és óvoda régi és kicsiny helyiségei helyett is újakat emeltek.

Az egykori kápolna

Az egyik csatolt képeslap a Szent Vince Intézet kápolnájának homlokzatát ábrázolja. Az intézet udvarán 1895. július 19-én, Szent Vince napján tették le a kápolna alapkövét, és az épület a következő év április 26-ára készült el id. Rimanóczy Kálmán terve alapján. A kommunizmus évei alatt, az 1970-es évek elején lerombolták. Mindössze néhány képeslap és egy leírás maradt meg róla: „A kápolna az intézet parkká alakított kertjének közepén emelkedik kései román stylusban, amely a lakóház styljének megfelel. Hossza 20 méter, szélessége 9. Az intézet főkapujától később épült, fedett üvegcsarnok vezet a kápolna díszes, gazdag frontjához, melynek ormán a Patrona Hungariae kedves szobra ékeskedik. A szobor alatt van elhelyezve a harang. A harang nyílása alatt ékes rózsaablak pompázik, amely a front közepét foglalja el. Ezen ablaktól jobbra egy díszes fülkében Szt. Franciska, balra egy másikban Szt. János szobra áll. Mindhárom szobor terracottából van, színük halványsárga, diszkrét aranyozással. A rózsaablak alatt van a díszes kapuzat, a kápolna külsejének legsikerültebb részlete, melyen át nehéz tölgyfaajtó vezet a kápolna belsejébe. Ez a kései renaissance formákat tünteti fel, a szentély részben román stylünek nevezhető. Nyolc nagy félköríves ablak s a szentély végén egy kis kerek ablak bocsátja a világosságot a kápolnába.”

Az intézet épületállományának további fejlesztése

Mivel az utcafronton tovább már nem lehetett terjeszkedni, 1899-ben ifj. Rimanóczy Kálmán emeletet húzott az utcai épületre, úgyszintén neoromán stílusban. Mellette a hosszú, középső szárnyépületet földig lebontatta, helyére egy egészen új emeletes épületet emelt. A főhomlokzat közepére díszes hármas bejárati ajtó, román kori trifórium került. A főkapu feletti szoborfülkében Keresztelő Szent János életnagyságú szobrát helyezték el. A bejárati ajtó mögött jobbra és balra széles folyosó kezdődik. A jobb szárnyon a leányiskola tantermei húzódtak, kettős udvarral. Balra egy vendégszoba volt, három tanterem, egy óvoda, mellette bölcsőde, fürdő és betegszoba.

A bővítést azonban Nogáll János – időközben felszentelt pergamói címzetes püspök, nagyprépost – már nem láthatta meg, mert 1899. július 19-én elhunyt. Végakarata szerint az intézet kápolnájának kriptájába temették. Hamvait a lerombolt kápolnából 1972. szeptember 4-én áthelyezték a bazilika kriptájába.

Az elkezdett művet Fetser Antal, a későbbi győri püspök folytatta. 1901-ben megvásárolta a szomszédos Könczey-féle házat és telket, ezáltal az intézetnek kijárata lett az Úri (a mai Ciorogariu) utcára is. Még ugyanebben az évben a fiú- és leányinternátus között újraépíttette az udvari szárnyat. Két év elteltével a Szűts-féle házat lebontatták, helyére a ragályos betegek szobáját és a betegápoló nővérek lakásait építették. E telek udvarára gazdasági épület, kocsiszín, istállók kerültek, de modern konyhát is építettek. 1903 decemberére bevezették a villanyt is.

A következő jelentős változás 1906-ban volt, amikor Peiser Károly püspökségi főmérnök terve alapján a régi fiúinternátus helyén egy új, emeletes épületet emeltek, de már nem neoromán stílusban. Homlokzatának szoborfülkéjébe Nogáll János bronzból készített mellszobrát helyezték el.

Az utcai homlokzatnak a főbejárattól balra eső része 1911-ben épült. Itt a leányinternátust helyezték el, míg az udvari emeletes szárnyban az irgalmas nővérek lakhelye volt. Az intézet részét képezte még a kétemeletes udvari mosókonyha, egyéb gazdasági részlegek és egy nagy veteményeskert is.

Nagyvárad közgyűlése az alapító címzetes püspök iránti tiszteletből, érdemei elismeréseként 1893-ban Nogáll Jánost a város díszpolgárává választotta, és az addigi Ferdinánd utcát is róla nevezték el. Ez utóbbi határozatot 1966-ig az utódok is tiszteletben tartották, akkor kapta az utca a semmitmondó Orşovei nevet. Később aztán az egykori katolikus intézet falai között működtetett gazdasági iskola neve után a Partenie Cosma nevet kapta.

A rendszerváltás után megalakult Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum 1992-ben a nagy múltú Kanonok soron talált otthonra, a 13. szám alatti épületben. Azt követően, hogy 2005 augusztusában visszaszolgáltattak jó pár egyházi ingatlant, egyebek mellett a történelmi múltú Stark iskolát is, lehetőség nyílt arra, hogy elemi tagozattal bővüljön az oktatási intézmény. Rövidesen megvalósult az is, hogy egyazon épülettömbben – az egykori Nogáll utcai Szent Vince Intézet ingatlanában – folytathassák a tanítást. Azóta sikerült külsőleg teljesen és igen példásan felújítani az iskolaépületet, amint azt mellékelt képünk is igazolja.