Megnyitották a váradi zsidó múzeumot

A megjelenteket, egyházi és világ méltóságokat, érdeklődőket Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, majd Shraya Kav rabbi, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, Delorean Gyula alprefektus és Gheorghe Carp volt alpolgármester, kórházigazgató járult a nyolcágú hanukiához és meggyújtotta az ünnepi gyertyákat. A múzeum megnyitására a fény ünnepének is nevezett hanuka negyedik napján került sor.

A hitközség elnöke felidézte, hogy a Teleki (ma Primăriei) utcai zsinagóga felújítását abból a 130 ezer dollárból kezdték el, amit Marc Gitenstein volt amerikai nagykövet a műemléképület rendbe hozására szánt tartalékalapból, a washingtoni kongresszus jóváhagyásával juttatott Nagyváradnak. A hitközség vezetője köszönetet mondott Ilie Bolojan polgármesternek is, az épület felújítását és a múzeum kialakítatását ugyanis az önkormányzat végezte el.

A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének, Aurel Vainernek az üdvözletét Ovidiu Bănescu alelnök tolmácsolta, Ilie Bolojan pedig elmondta, hogy a város lakóinak egyharmadát hurcolták el 1944-ben, és a zsidó közösség tagjai – akárcsak a magyarok és a románok – szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez.

Angela Lupşea, a Nagyváradi Városi Múzeum vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a múzeum koncepciójának kialakításában, illetve a tényleges berendezésben, akárcsak a Sonnenfeld és Mózes családoknak, ezek tagjai ugyanis tárgyaikkal gyarapították a múzeum anyagát.

Mindhárom váradi felszólaló hangsúlyozta, hogy továbbra is várják a tárgyi felajánlásokat, melyekkel a múzeum gyűjteményét egészítik ki majd. A földszinten tárlókban többek között imakönyveket, dokumentumokat, menórákat, kipákat stb., láthatnak a nézelődők, a falakon leírásokat olvashatnak a Várad fejlődéséhez is hozzájáruló zsidó családokról. A karzaton az elhurcoltaknak állítottak maradandó emléket. A felvezető lépcső falán a haláltáborokba vezető útvonalakat is láthatjuk, innen a padlón jobbra jelképes vonatsín vezet a gettólétet bemutató leírásokhoz és tárgyakhoz, a bal oldalon pedig például Heyman Évának állítottak emléket. A kijárat felé vezető lépcső falaira a semmibe tűnő alakokat festettek, a lépcsőn pedig kövek (a zsidó hagyomány szerint az emlékezés jelképei) kaptak helyet. A karzaton látható még a Mózes család tárgyi emlékeit és Mózes Teréz könyveit is tartalmazó tárló, végig a falakra pedig az elhurcoltak nevei kerültek fel.