Kinek a hangján szól a polgármester tanácsadója?

Jövő február 22–23-án Kolozsváron tartják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 14. kongresszusát. Az előkészületekről szóló megyei ütemtervet és egyéb határozatokat tűzte napirendjére a Szövetség Bihar megyei szervezetének Választmánya a november 9-i délutáni ülésén. A nagyváradi városháza nagytermében összegyűlt választmányi tagok elsőként Cseke Attila megyei elnök, szenátor politikai tájékoztatóját hallgatták meg, majd a megyei Ügyvezető Elnökség tevékenységi beszámolójáról döntöttek.

Tágabb – külpolitikai – perspektívából és helyi közösségünk szempontjából is értékelte Cseke Attila a romániai helyzetet. Ez pedig az elmúlt pár hónapban nem változott, továbbra is a hatalomért folytatott harc jellemzi, pedig ez nem tesz jót az ország megítélésének röviddel azelőtt, hogy január elsején fél évre átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét. A megyei önkormányzatban is változatlan a felállás, bár az RMDSZ-es vezető folyamatos támadásoknak van kitéve. A Szövetség a kormányerőkkel el tudta fogadtatni azt a javaslatát, hogy a befizetett adók 100 százaléka helyben maradjon, most a technikai egyeztetés zajlik arról, hogy a visszaosztásnál mekkora hányad kerüljön ebből a helyi, illetve a megyei önkormányzatokhoz – számolt be a jövő évi országos költségvetés előkészítését is érintve a megyei RMDSZ-elnök.

A városháza dísztermének pulpitusánál elmondott beszédében Cseke Attila kijelentette: Nagyváradon agresszív, a helyi magyar közösség számára hátrányos törekvést tapasztalhatunk, amit a polgármester hirdetett meg mobilitás címszó alatt. Arra is emlékeztetett, hogy a váradi polgármester most az ő 2012-es polgármester-jelölti programjának egyes elemeit gyakorlatba ültetve büszkélkedik. Ilyen a Sztaroveszky (ma Magheru) utca Baross (ma Dacia) híd felőli végénél, illetve a Ghillányi út (ma Cantemir) és a nagypiac kereszteződésénél található forgalmi csomópont átépítése aluljárókkal, az új villamosvonal az egyetem felé, új sportcsarnok vagy egyetemi campus megépítése. Ezeket pozitívumként értékelte. A jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választások előtt a magyar közösség eredményes mozgósítását tartotta a legfontosabb feladatnak a megyei RMDSZ-elnök.

A megyei szervezet Ügyvezető Elnökségének tevékenységi beszámolója több mint tíz, apró betűvel sűrűn teleírt oldalt foglal el a választmányi ülésre kiadott füzetecskében, ezért Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök felszólalásában arról beszélt, ami nincs az anyagban. Például az a számtalan rendezvény, amelyet a megye magyarságának szakmai, civil, ifjúsági, művelődési szervezetei rendeztek, és amelyeken jelen voltak az ügyvezető elnökség tagjai. Kiemelte, hogy folyamatos az egyeztetés – a tájékozódás és a tájékoztatás – az önkormányzati tisztségviselőkkel vagy a tanügyiekkel, és ilyen munka más megyei RMDSZ-szervezetekben nincs. Elmondta, hogy pár hónapja költözhettek vissza a Sas-passzázs alatti székházba, és máris kivívták ezzel a polgármester érdeklődését: levélben kért tájékoztatást ugyanis arról, hogy kinek-minek adták használatba az általuk bérelt helyiségeket, kiket engednek be. (A Sas alatti székhely félemeletén ifjúsági szabadidős központot avattak nemrég.) „Szemet szúrt, hogy többen jönnek az RMDSZ-hez egy nap, mint a Nemzeti Liberális Párt székházába egy hét alatt” – fogalmazott Szabó Ödön. Az ügyvezető elnök nehezményezte ugyanakkor, hogy az „agyonkamerázott Sas-passzázsban” máig sem sikerült megtalálni a székház bejáratánál kitűzött magyar zászló letörőit.

Az új önálló magyar iskola létrehozását evető városházi határozat kapcsán Szabó Ödön hazugságnak nevezte a polgármesteri hivatal indoklását, mely szerint az érintett tanintézetek egyhangúlag elutasították a kezdeményezést. Az iskolaszékek magyar tagjai ugyanis mind kiálltak amellett, hogy a jelenlegi helyükön – a Körös bal partján, a Dimitrie Cantemir, Nicolae Bălcescu, Lucreţia Suciu és Ioan Slavici általános iskolákban –, de együtt, különálló jogi személyiséget alkotva hozzák létre a Zsigmond király vagy Luxemburgi Zsigmond nevét viselő új tanintézetet. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik, néven nem nevezett vezetőjének a magatartását is kifogásolta Szabó, mivel az EMNP sem pártolta a magyar oktatási rendszer bővítését célzó kezdeményezést, pedig az illető neje abban a szőllősi óvodában dolgozik, amit szintén az RMDSZ kezdeményezésére indítottak be, s a kezdeti 13-hoz képest ma már 80 kicsi jár oda. Néven nevezte viszont Szabó Ödön a váradi polgármester tanácsadóját, Zatykó Gyulát. Őt nem a közösség választotta meg, nem kapott tehát felhatalmazást, hogy a nevükben szóljon, hanem a román politikus kérte fel egy tisztségre, ezért kérdéses, hogy valóban a magyarság hangja-e Bolojan mellett, vagy Bolojan hangja a magyarság körében – hangoztatta az ügyvezető elnök. Szerinte azzal, hogy a néppártosok a váradon kétharmados többséget magukénak tudó liberális pártiak mellé állnak, nem a magyar közösséget szolgálják, ellentmondanak saját korábbi kiállásaiknak (például a Szent László-szobor főtéri elhelyezése ügyében egykor tüntetést emlegettek), Zatykó Gyulát pedig a magyarság elleni eszközként használják. „Megéri becsületesnek lenni. Megéri az is, hogy időnként a szemébe mondjuk az illetőnek, hogy hazudik” – jelentette ki Szabó Ödön. Megjegyezte: nem a polgármester tanácsadója, hanem az RMDSZ oldotta meg, hogy legyen fűtés az Ady-líceumban, és ne fázzon például ott a munkahelyén az EMNP városi elnöke. Hozzátette: a Kárpát-medencében egyedül az erdélyi magyarságot nem sikerült még kettészakítani, mert erős az immunrendszere.

A hozzászólók között Szabó József megyei ügyvezető alelnök az EMNP pártigazgatójának a sajtóban megjelent szavait idézte, miszerint tudomásul vették, hogy a váradi önkormányzatban van egy kétharmados erő, s „az EMNP pragmatikusan nem áll ellent ennek az erőnek, hanem ezzel együttműködve akar a magyar közösség számára eredményeket elérni”. Szabó a szolgalelkűség fogalmát említette ezzel kapcsolatban, meg azt, hogy „talán nem hazudott”, de világossá tette, hogy az EMNP román érdeket képvisel a magyarok körében.

Biró Rozália parlamenti képviselő, az RMDSZ országos Nőszervezetének elnöke a Biharban indult és mára országossá vált, Építsünk idősbarát közösséget! elnevezésű mozgalomról, több rendezvényükről is szólt. Végül arra kérte a választmányi tagokat, a hétköznapok fáradtsága ellenére nyitottan forduljanak a környezetükben élőkhöz, ha kell, magyarázzák el a sokszor zavarosnak tűnő helyzetet, és azokat is szólítsák meg, akik valamilyen okból nincsenek a közösség soraiban.

A megyei ügyvezetés beszámolóját egyébként – az érintettek tartózkodása mellett – a megyei Választmány elfogadta. Egyöntetűen jóváhagyták a választmányi tagok azokat a határozatokat is, amelyek a szövetségi Képviselők Tanácsa döntésének értelmében a 14. kongresszus előkészületeinek ütemtervét rögzítik. Ezek szerint a kongresszusi küldötteket kijelölő megyei küldöttgyűlés december 14-én lesz, addig a helyi és körzeti szervezetek meg kell hogy tartsák saját küldöttjelölő gyűléseiket. Bihar megye 76 reprezentánst küldhet a kongresszusra, ebből 37-et hivatalból (törvényhozók, megyei és települési választott önkormányzati vezetők), a további 39 helyre november 25-ig jelentkezhet a tagság. Most először a Nőszervezet és az ifjúság képviselői külön kvótát kapnak a küldöttek között, így velük kiegészülve akár 100 fős bihari küldöttség is ott lehet a kongresszuson, és alakíthatja az érdekvédelmi szervezet jövőjét.

Mivel ebben az évben nem lesz több választmányi ülés, Pete István, a megyei döntéshozó testület elnöke boldog ünnepeket és eredményes új esztendőt kívánva elköszönt a tagoktól.