Konferencia Mátyás koráról Nagyváradon

„Itt szállt meg Phoebus is, hűtlen honához…” – Humanista műveltség Mátyás király idejében

„Ilyen vala a mi jó Mátyás királyunk, aki mellé avagy igen kevés, avagy senki keresztyén királyok közül, kik utána voltak, ne álljon hasonlatosságért, mert bizony megocsúsodik érdeme Mátyás mellett s elvész tündöklősége, mint a csillagoknak nap támadásán.” (Zrínyi Miklós)

Mátyás király (1443–1490) születésének 575., trónra lépésének 560. évfordulója teszi esedékessé, hogy a magyarországi humanista műveltség megteremtőjére emlékezve górcső alá vonjuk a nagyváradi reneszánsz legtermékenyebb évtizedeit is a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tudós püspökeit bemutató, immár 15 éve tartó konferenciasorozatban. A váradi humanizmus egykori fellegvárában, a várban, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség égisze alatt október 13-án, szombaton 9.30-kor kezdődő konferencia célja, hogy a zseniális magyar király, Corvin Mátyás és minden idők legnagyobb Váradon regnáló püspökgéniusza, Vitéz János életének értelemszerű és végzetes összefonódása kapcsán megvizsgáljuk a művelődés és a tudomány, a művészetek és a politikum terén hagyott szellemi lenyomatukat. A rendezvény emléktábla-avatással kezdődik a vártemplomban.

A fejedelmi palotában 10 órától lesz a megnyitó, majd a meghívott előadók következnek az alábbiak szeirnt

10.15-től Lupescu Radu, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense az Egy család felemelkedésének szimbóluma. Vajdahunyad vára című előadásában a Mátyás királyt formáló Hunyadi családot és annak korabeli politikai szerepét, befolyását mutatja be;

10.50-kor Körmendy Kinga, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtárának nyugalmazott kutatója az egyik legféltettebb Vitéz-hagyatékot vizsgálja Vitéz János könyvtára és a stúdium sorsa Magyarországon címmel;

11.30-kor: szünet;

11.50-kor Lauf Judit, az MTA és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa Főpapi kódexek Váradon Mátyás korában címmel értekezik;

12.30-kor Kovács András akadémikus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzor emeritusa tekinti át a humanista uralkodó művének utóéletét Mátyás király kultusza a XVI–XVII. században címmel.