https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=515
Szerző: Szőke Ferenc
Település: Margitta
Rovat: Életmód
2018.08.31

Fontos az egészséges fogsor

Sokan nem fordítanak kellő figyelmet a fogápolásra, pedig kellene, mert ép fogsor nélkül nem teljes az egészségünk. Hibát követünk el, ha fogainkat elhanyagoljuk, hiszen a rossz fog hátrányosan befolyásolja mindennapjainkat. Dr. LOVAS FERENC margittai szakorvos évtizedek óta gyógyítja, kezeli a rossz fogakat. Megkértem, hogy ossza meg olvasóinkkal tapasztalatait.

Miért fontos, hogy egészséges legyen a fogsorunk?

– Kezdjük azzal, hogy a rossz fog vagy a foghiány nagyfokú esztétikai probléma. Munkájában vagy társasági életében korlátozza az embert, hiszen igyekszik takargatni, nem mer megengedni magának egy széles mosolyt. Egyes munkakörökben egyszerűen nem lehet dolgozni rossz fogakkal. Gondoljunk az ügyfélszolgálatra vagy az előadóművészekre. Egy munkát kereső fiatal sem mehet el rossz fogakkal állásinterjúra, mivel azzal gondozatlanságot sugall, ami nem előnyös. Az esztétikán túl a nagyobbik gond az, hogy igen sok betegség okozója lehet a rossz fog. Ízületi és szívbetegséget válthat ki, ezért kell folyamatosan odafigyelnünk fogaink épségére, ápolására. A legjobb gyógyszer a fogak esetében is a megelőzés. A beteg fogat idejében kezelni kell, vagy legrosszabb esetben meg kell szabadulni tőle, mert állandó fertőzésforrást jelent. Vannak olyan páciensek, akiket már belgyógyászok küldenek hozzánk, mert betegségük okozója egy elszuvasodott vagy elgennyesedett foggyökér. Sajnos gyakori jelenség, hogy a páciensek csak akkor jönnek, amikor a fájdalom kényszeríti őket. Ilyenkor előfordul, hogy menthetetlen a fog, ki kell húzni. Persze lehet és kell is pótolni, de az már soha nem olyan, mint az eredeti. Erős foghiány esetén nem tudják az emberek megrágni az ételt, ez a gyomor megterheléséhez, megbetegedéséhez vezethet.

Mi lehet az oka annak, hogy elhanyagoljuk fogainkat?

– Az egyik oka anyagi, hiszen az egészségbiztosító támogatása nem sokat ér. Olyan minimális, hogy nincs mit kezdeni vele. A rendelő fenntartása, a műszerek és kellékek elég drágák, ezért a kezelés sem lehet olcsó. Másokat talán a saját magukkal szembeni hanyagság tart távol a fogorvostól, de a legtöbbjüket a kezeléstől való félelem. Azt tapasztaltam, hogy a páciensek sokkal jobban félnek a fogászati kezelésektől, mint más gyógyászati beavatkozásoktól. A szájban való kaparászás ösztönszerű félelmet, fenntartásokat vált ki.

Indokolt ez a félelem?

– Véleményem szerint alaptalan, hiszen mindent megteszünk azért, hogy a fájdalmat a minimálisra csökkentsük. Szaktudásunkon túl ezt ma már a megfelelő műszerek és gyógyszerek is segítik. Úgy vettem észre, hogy első alkalommal mindenki jobban fél, de miután megtapasztalják, hogy a fogorvosi rendelő nem „kínzókamra”, a páciensek sokkal felszabadultabbak lesznek. Ez tulajdonképpen bebeszélt félelem. Természetesen igyekszem viselkedésemmel, magatartásommal meggyőzni őket arról, hogy nincs mitől félniük. A fogorvosnak bizonyos szinten pszichológusnak is kell lennie. A váróban megnyugtató zene szól, hogy elterelje a figyelmet a fúró kellemetlen hangú visításáról. Kezelés közben tartjuk a kapcsolatot, és azonnal megállok, ha fájdalmat érez a páciens. Sajnos egy nagyon elhanyagolt fog esetében nem hat kellően a zsibbasztó, ilyenkor egy kis fájdalmat el kell viselni. Ezért hívom fel pácienseim figyelmét az időközi ellenőrző vizsgálatra. Ez nem kerül pénzbe, de előre gondolkozva időt és pénzt spórolhatnak meg vele, és elkerülhetik a felesleges fájdalmakat. Legalább évente egyszer érdemes fogorvosi szűrővizsgálatot végeztetni. Külföldön vannak már olyan munkahelyek, ahol a munkaadó megköveteli az egészséges fogakat, a rendszeres szűrővizsgálatot.

Önnek van kialakult páciensköre? Visszajárnak kezelésre?

– Sok olyan páciensem van, aki külföldön dolgozik, de hazajár kezelésre, fogpótlásra. Az egyetemisták közül is sokan a nyári vakációra időzítik fogaik rendbetételét. Ennek is két oka van. Az egyik, hogy itt olcsóbb a kezelés, mint külföldön, a másik az, hogy ragaszkodnak a megszokott orvosukhoz. A rendszeres ellenőrzésre járóknál azonnal észreveszem a szuvasodást vagy egyéb rendellenességet, és hatékonyabb a kezelés. Az elhanyagolt fogsor esetében sor kerülhet a szájpadlásos pótlásra, ezt egy kicsit nehéz megszokni, de akkor már nincs más megoldás.

Régebben az is elriasztotta a fogorvoshoz járástól a pácienseket, hogy a váróban óriási sorok voltak. E tekintetben javult a helyzet?

– Úgy gondolom, ez teljesen megszűnt. Elég sok fogorvos van a városban, képesek vagyunk ellátni a lakosságot. Ma már időpontra jönnek az emberek, és jó szervezéssel be tudjuk tartani. Kisebb csúszás előfordulhat, ha sürgősségi esetet kell ellátni, de ez nem jellemző. Előfordul az is, hogy nem jön a beteg a megbeszélt időpontra. Ez kellemetlen, mert kizár egy olyat, aki szívesen megjelent volna. Ezúton is kérem a pácienseimet, hogy ilyenkor értesítsenek, hogy tudjak mást fogadni helyettük.

Rendelője ad-e munkát fizetett alkalmazottnak?

– Két asszisztenst alkalmaztam, a papírmunkában és a kezelésben is segítenek. Sajnos nem könnyű jó munkaerőt találni, mivel a fizetés kisebb, mint egy kórházban, ahol különböző bérpótlékok is vannak. Az asszisztensek dolga a műszerek fertőtlenítése is, erre nagyon nagy gondot kell fordítani. A legmodernebb gépeket szereztem be, hogy a rendelőben fertőzés ne történjen. Fogtechnikusoknak is munkát adok a fogpótlások kivitelezése esetében. Margittai és nagyváradi laborokkal egyaránt együttműködöm, a laborok ugyanis szakosodtak. A távolság nem számít, hiszen futárszolgálattal ez nem okoz késedelmet a kezelés befejezésében. Jobb lenne, ha mindent Margittán lehetne kivitelezni, de sajnos fogtechnikusokból hiány van a városban. Pedig nekünk orvosoknak, a technikusoknak és a városnak is jobb lenne, ha itthon készülnének el a munkák.

A sürgős fogászati panaszok ellátása meg van oldva Margittán?

– Sajnos intézményi szinten nincs. Egy megyei jogú városban véleményem szerint egy állandó nyitvatartású rendelő is kellene. Erre a városvezetésnek kellene fedezetet, megoldást találnia. A hétvégi és éjszakai sürgősségi eseteket úgy oldom meg, hogy soron kívül fogadom a pácienseket. Ez lelkiismereti és becsületbeli ügy, hiszen senkit sem szabad hagyni órákig, esetleg napokig szenvedni. Aki bajban van, azon segíteni kell! Akkor is fogadom a beteget, ha nem az én páciensem. Úgy tudom, orvostársaim közül többen is ezt a példát követik. Akkor van gond, ha elutazunk a városból. Nagyon hasznos lenne egy iskolai fogorvos, aki felmérné a fiatalok fogainak állapotát, és figyelmeztetné őket a mielőbbi kezelés fontosságára. Úgy tapasztaltam, hogy a fiatalok között is egyre több a rossz, elhanyagolt fogazat. A megelőzést minél fiatalabb korban kezdene elkezdeni.

 

KERETBE:

Lovas Ferenc Margittán született 1957 decemberében. Szülővárosában érettségizett 1976-ban, majd Kolozsváron diplomázott fogorvosként 1982-ben. Első munkahelye a Krassó-Szörény megyei Újmoldován volt, majd másfél éves tordai kitérő után került haza Margittára. A városi fogászaton dolgozott 1995-ig, amikor is lehetősége adódott, s elsőként nyitott fogorvosi magánrendelőt. Nem is nagyon tehetett mást, mert intézeti szinten már akkora anyag- és gyógyszerhiány volt, hogy nem lehetett minőségi munkát végezni. A szülői ház egy részét alakította át rendelővé, és a városban elsőként helyezett el rajta kétnyelvű hirdetőtáblát. Precíz, megbízható munkája eredményeként a város legkedveltebb rendelője lett, és az is maradt mind a mai napig.