https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=3132
Szerző: Fried Noémi Lujza
Település: Szalárd
Rovat: Agrárvilág
2020.12.27

Nemes, de nehéz munka a biogazdálkodás

Nem kaptak többlettámogatást a világjárvány miatt a biogazdálkodással foglalkozók, s az addig növekvő kereslet is csökkent. Ennek ellenére szükség van környezetbarát módszerekkel megtermelt növényi és állati eredetű élelmiszerekre, hiszen az egészséges étkezésnek az egyén jóléte mellett hosszabb távon kedvező társadalmi következményei is vannak, csökkennek például az egészségügyre vagy környezetvédelemre fordított kiadások.

Nagy Miklós, Szalárd község polgármestere évtizedek óta foglalkozik biogazdálkodással, ő az 1997-ben létrehozott Bioterra Egyesület elnöke is. Családi vállalkozásukban gyermekeivel 125 hektáron nagykultúrában gazdálkodnak, például búzát, tönkölybúzát, kukoricát, zabot és szénát termesztenek. Szerződések alapján a tönkölybúza egy részét külföldre adják el, a bioszénát és biotakarmányt pedig egy biotehénfarm megrendelésére állítják elő.

Nagy Miklós büszkén mondja, hogy ő volt az első Romániában, aki elkezdte ezt a fajta termelést, és hivatalosan is megszerezte a biogazda tanúsítványt, 2013 óta pedig a Bioterra Egyesület országos elnöke. „Ez azzal kezdődött, hogy a rendszerváltás után kimentem Svájcba, és ott tanultam. Ott találkoztam először a biogazdaság fogalmával, és ott láttam, hogy a svájciak mennyire odafigyelnek a környezetvédelemre, a család egészségére, a jövő generációkra. Tudták, nem mindegy, hogy mit tesznek az asztalra” – idézte fel a kezdeteket az elöljáró.

Miután 1994-ben hazajött, társakat keresett egy romániai egyesület létrehozásához, 1997-ben hivatalosan is megalakították a Bioterrát, Romániában most is ez a legnagyobb egyesület. „Nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy 2000-ben megszülessen az első törvény, amely megadja Romániában az ökogazdálkodás jogi kereteit. Ebben nagy segítségünkre volt a politikum is. Pete Istvánt kértem meg akkor, hogy segítsen ezt bevinni a parlamentbe, a szenátusba. A már létező svájci és magyarországi szabályokat lefordítottunk, megpróbáltuk harmonizálni Romániára, így született meg 2000-ben az első törvény” – mondta Nagy Miklós.

Az egyesületnek folyamatosan nő a tagsága, több mint háromezer gazda a tagja, aki 50, 100, 150, de akár több ezer hektáron is gazdálkodik ökológiai módszerekkel. A szimpatizánsokkal együtt, akik támogatásuk jeleként a tagsági díjat is kifizetik, hat-hétezerre nő a taglétszámuk.

Egészséges föld, egészséges étel

„A svájciaktól azt tanultam, hogy egészséges földből nő egészséges növény, és egészséges növények által lehetnek egészséges emberek. El kell mondanunk, és már vallja az orvostudomány is, hogy a mai betegségek 65 százalékát a helytelen táplálkozás okozza. Az ételek, amelyeket megeszünk, tele vannak mindenféle színezékkel, tartósítószerrel és növényvédőszer-maradványokkal, s ezek megtámadják az emberi szervezetet” – mutatott rá Nagy Miklós. Hozzátette: most is az látszik, hogy a járvány azokat támadja leginkább, akiknek az immunrendszerük le van gyengülve. „A Jóisten úgy alkotta meg az emberi szervezetet, hogy az harcol a betegségek ellen. Ma már a megelőző orvostudomány azzal foglalkozik, hogy elejét vegyük a bajnak, ehhez ajánlják a nutricionisták és az orvosok is, hogy próbáljunk meg egészségesen élni és biotermékeket fogyasztani.” Az élelmiszeripari vegyi anyagok mellett az alapanyagként használt növények még a talajból is magukba szívják a növényvédő szereket, gyomirtókat – ezek mind ártalmasak az egészségre.

Az egyesületük azért dolgozik, hogy egy egészséges nemzedék tudjon felnőni. Romániában a legfrissebb adatok szerint ma már közel 400 ezer hektáron dolgoznak ökológiai módszerrel. „Ma már a nagyobb üzletekben is megtalálhatók a bioélelmiszerek, és nem véletlenszerűen keresik és veszik le a polcról a fogyasztók a bioterméket, hanem tudatosan. Régen azt mondták, úrhatnámság és kiváltság, hogy biotermékeket fogyaszthatnak, ma már nagyon sokan rájöttek, például a fiatalok, kismamák, milyen nagy igazság van abban, hogy az egészséget a helyes táplálkozással őrizhetjük meg, és egyre többen vannak, akik odafigyelnek erre, és megpróbálnak egészségesen élni. A kereslet is nő” – magyarázta Nagy Miklós. Azt is elmondta, hogy a világjárvány minden ágazatot sújtott, az övékét is. Most az látszik, hogy a fogyasztók a jobb minőségű, de többe kerülő biotermékek helyett inkább az olcsóbb termékeket keresik, mivel az embereknek, családoknak kevesebb a bevételük, és sokkal visszafogottabban költenek.

Ökológiai versus konvencionális gazdálkodás

Azt is tudni kell, hogy nehéz ökológiai módszerrel gazdálkodni. A termés sokszor akár a felével is kevesebb lehet, mivel nem használhatók műtrágyák és olyan termésfokozók, amiket a konvencionális gazdaságokban alkalmaznak. A biogazdálkodók nem használhatnak gyomirtót sem, ez újabb többletköltséget jelent, mert a gyomosodást meg kell akadályozni, a gyomot kézzel vagy többszöri gépi beavatkozással kell irtani, és ha betegség támad, azt is kezelni kell.

A növényeknek szükségük van tápanyagokra és vízre. A talajt baktérium‑ vagy lombtrágyával javíthatják, hiszen a föld is élő és szerves egység, többféle élet, mikroorganizmus is megtalálható benne. „A rengeteg gyomirtótól és műtrágyától ezek elpusztulnak. Azért adagolják a sok műtrágyát, hogy teremjen a föld, holott az egészséges földben erre nem lenne szükség. Tizenvalahány tonnás rekordterméseket például kukoricából nem tudunk termelni biogazdálkodással, mi legtöbb 7-8 tonnát érünk el hektáronként, ahol jobb a föld. Azt is el kell mondani, hogy a szélsőséges időjárás, például az idén nyári sok csapadék a tavaszi veteményekben óriási kárt okozott a gyomosodás miatt. Nagyon szép és nemes dolog ökogazdának lenni, mert tudjuk, hogy mit és miért teszünk, de sokkal nehezebb, mint egy konvencionális gazdának. A konvencionális gazdálkodásban használnak gyomirtót és műtrágyát; ha elszórták a gyomirtót, jöhet bármilyen esős idő, azzal nem kell nekik harcolni. Nekünk az ökogazdaságban a legnagyobb problémánk nem a talajtápanyag-utánpótlás, azt meg tudjuk oldani engedélyezett ökológiai készítményekkel, baktériumtrágyákkal vagy lombtrágyákkal, de a gyomirtás nagyon nehéz” – magyarázta a szakember.

Támogatás van, de nem mindig átgondolt

A járvány miatt nem kapott többlettámogatást az ágazat, Romániában viszont megkülönböztetett hektáronkénti támogatást kapnak a biogazdák. Van még egy előnyük: az uniós pályázatoknál pluszpontokat kaptak, akik ökológiai módszerekkel dolgoztak, és tudták is ezt igazolni egy szerződéssel vagy egy ellenőrző szervezet tanúsítványával, így megnyerhettek másokkal szemben pályázatokat – tudtuk meg Nagy Miklóstól. „Az elmúlt időszakban az uniós pályázatok révén megnőtt a gazdáink száma. Egyesek pályáztak traktorokra, gépekre, mások a feldolgozóiparban pályáztak sikeresen, és megszülettek Romániában is a végtermékek, így ma már az üzletek polcain lehet találni hazai biotermékeket. Ez nagyon fontos, mert régebben küldtük ki külföldre a terményt, mert ott tudták feldolgozni. Ma már annak örülhetünk, hogy ha bemegyünk egy szupermarketbe vagy kis bioboltba, látunk helyi termékeket” – tette hozzá.

A szabályok viszont sajnos gyakran változnak. „Változik a kormány, változnak a miniszterek, államtitkárok, mindenkinek van valami bogara, és van valami, amin ő akar változtatni. Ha megnézzük egy grafikonon az elmúlt 10-15 év fejlődését, láthatjuk, hogy erre a politikum nagyon sokszor rányomta a bélyegét. Amikor született egy jó döntés, megszaporodtak a termelők, aztán jött egy rossz döntés, akkor nagyon sokan abbahagyták” – emlékeztetett Nagy Miklós. Példát is mondott: az egyik kormány pénzt akart adni a biogazdálkodást elkezdők számára, és erre megszabott egy keretösszeget. Igen ám, de sokan jelentkeztek, ráadásul négy évre kellett vállalniuk a biogazdálkodást, és az egyes gazdáknak nagyon kevés pénz jutott, ami nem fedezte a kiadásaikat, így négy év után sokan abbahagyták a biogazdálkodást.

Nemcsak termelőként vannak ugyanis kiadásaik, hanem eladóként is. „Ki kell fizetnem például az ellenőrző szervezeteket. Tegyük fel, búzát akarok exportálni, akkor először jön a vevő, mintát kér, elviszi és kipróbálja. Miután megegyezünk az árban, kell neki tanúsítvány. Az ellenőrző szervezet jön, mintát vesz, elküldi egy független laboratóriumba, hogy megnézzék a beltartalmi értékeket, hogy tartalmaz-e valamilyen tiltott növényvédő szert. Biotermékben nem lehet ilyen, ezt ellenőrzik” – ismertette a folyamatot Nagy Miklós.

Volt, hogy a biotojás előállítását támogatta az állam, majd ezt is megvonta, mert jött egy újabb kormány, újabb miniszterrel… „Svájcban a parlament előtt ott a biopiac, és a svájciak ezzel büszkélkednek. Nálunk azt mondták, hogy nem támogatjuk a parasztot, mert sokan ma is másod‑, harmadrangú állampolgárnak tekintik a falun élő és dolgozó embert. A svájci parlament támogatja, mert így kevesebb pénzt kell költeni az egészségügyre, környezetvédelemre. Bebizonyosodott, hogy az agrárium visz magával nagyon sok mindent. Ha nálunk is támogatják a falun élő és mezőgazdasággal foglalkozó emberek munkáját, azzal elősegítik, hogy olcsóbban tudják adni a termékeiket, vagyis minden fogyasztót támogatnak, és így hosszú távon egészségesebb élethez juttatják az ország lakosságát” – mondta Nagy Miklós.

Az általa rendelkezésünkre bocsátott adatokból pedig az is kitűnik, hogy míg 2010-ben közel 183 ezer hektáron gazdálkodtak 3155-en, addig tavaly közel 400 ezer hektárt művel meg 9821 biogazdálkodó.