Szabó József: „Büszkeségünk az új múzeumi részleg”

„Fontos mérföldkő az új részleg elkészülése egyfelől a Bihar Megyei Tanács által fenntartott múzeum életében, továbbá a szélesebb régió tudományos életében” – fogalmazott a közgyűjtemény XXI. századi új részlegének megtekintésekor Szabó József megyemenedzser. Az egyébként földrajz szakos végzettségű megyei tanácsi vezető örömét fejezte ki, hogy az elmúlt években elindított megyei projektek közül egy újabbat sikerült befejezni. Mindez része az egykori hadapródiskola múzeumi székhellyé átalakítási folyamatnak, illetve a közgyűjtemény elköltöztetésének a barokk palotából. „Az itt látottak alapján egyértelmű, ez az új részleg nem csupán Nagyvárad és Bihar megye lakói számára jelent majd vonzó célpontot, hanem a környék leglátványosabb természettudományi látványossága.”

A részleg kialakításának tervei 2006-ig nyúlnak vissza, végül a Regionális Operatív Programon keresztül kapott támogatással alakították ki a kőtárral együtt. A látogatók a címkék keresgélése helyett érintőképernyőknél kaphatnak részletes információkat a tárlat anyagáról. Minden leírás magyarul, románul és angolul is elérhető. Az állandó kiállítás az idő alagúttal kezdődik, itt a folyosó bal oldalán fosszíliák láthatók, jobb oldalon pedig az illető kor leírása. A fosszíliák többsége eredeti, ami csak másolat, azt felirat jelzi, például a neandervölgyi ember lábnyomát. Évtízmilliókon „utazunk” végig a dinoszauroszok pusztulásán át az ember megjelenéséig.

A legfontosabb holocén lelőhelyek anyagát külön teremben állították ki, közölte Venczel Márton, a részleg vezetője, ennek van egy triászkori, egy jurakori (tengeri jura és szárazföldi jura) komponense és a krétakori leletegyüttese. „Ezekben a termekben őskörnyezeti rekonstrukciónk is van, ezt láttuk a triászban, ott tengeri környezet, a krétakorban szárazföldi környezet van kialakítva. Következik néhány terem, ami a földtörténeti újkor idejére esik, a paleogén leletek nem túl gyakoriak, illetve a Bihar megyével határos területekre jellemzőek. Ez a gyalui üledékképző medencéből származik, Kolozsvár környékéről, gerinces és gerinctelen fajok maradványai, cápafogak, tüskésbőrűek, puhatestűek. A negyedkor két időszakát, a pleisztocént és a holocént mutatják be, előbbiből a híres betfiai alsó pleisztocén lelőhely anyagát, ez másfélmillió éves faunát mutat be, és van egy késő pleisztocén időszaki fauna, amelyben a legkiemelkedőbbek a különféle mamutleletek. Utóbbiak mellett a Partiumi Keresztény Egyetem diákjainak filmje pörög, szinte élővé téve a gyapjas emlőst. Egy majdnem teljes mamutcsontvázat az egykori váradi sörgyár területén tártak fel.”

Készült az RMDSZ Bihar megyei szervezetének megbízásából