https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=2911
Szerző:
Település: Köröstárkány
Rovat: Faluról falura, Közélet, Kultúra
2020.09.04

A magyarság dél-bihari ünnepe idén elmaradt

A Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok megszervezése nemcsak kihívás, hanem nemes feladat is. Az immár hét alkalommal megtartott programsorozat hiánypótló volt a Belényesi-medencében, hiszen korábban nem volt hasonló magyar rendezvény.

A Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok köröstárkányi szervezője, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Mikló Ernő idézte fel a szervezéssel és lebonyolítással járó nehézségeket és vidám pillanatokat, nem tekintve el a rendezvény hagyományőrző és értékteremtő hozadékától. Ez jellemzi a Belényesi-medence legnagyobb magyar kulturális és szórakoztató rendezvénysorozatát. Köröstárkány az egyik központja lett ennek a programnak, ugyanis évről évre itt tartják meg a családi napot, melynek során az elszármazottak és a környékbeli települések magyarjai is megtalálhatták a megfelelő programokat, legyen szó a gyermekeknek berendezett játszóterekről és szórakoztató programokról vagy az idősekről. Egyaránt szerveztek például olyan rendezvényeket, amelyeken ízlés szerint részt vehettek a nótakedvelők, a mulatós zene rajongói vagy az élőzenei koncertek szerelmesei. A tárkányi futballpályán több száz vagy akár több ezer ember is összegyűlt, és nehéz elfeledni azt a pillanatot, amikor több ezer részvevő először énekelte el köztéren a magyar és a székely himnusz.

A programsorozatnak van egy nagyon erős kulturális vonulata is, ugyanis hagyományaink megőrzése és felmutatása is az egyik céljuk – meséli Mikló Ernő. A néptánctalálkozó az egyik ilyen kiemelkedő esemény, ezen a megye valamennyi magyar néptáncegyüttese részt vesz, közöttük természetesen a tárkányiak is. A helyi tánccsoport ráadásul eredeti dél-bihari, köröstárkányi népviseletben lép a színpadra; van olyan ruha, amelyik már több mint százéves, de a gondos kezek megőrizték. Mikló Ernő emlékeztetett rá, a kommunizmus elnyomásának idején, de egyébként is az elmúlt száz esztendőben főleg az egyháznak volt nagy szerepe abban, hogy megmaradtak a népviseletek, ugyanis Tárkányban az a szokás, hogy a református fiatalok népviseletben konfirmálnak. Ezért a családok megőrizték a ruházatot, amelyet a helyi tánccsoport egyre szélesebb körben megismertet a nagyközönséggel.

A magyar napok másik fontos kulturális értéke kézzelfogható, ugyanis olyan emlékhelyeket hoztak létre a Belényesi-medence magyarlakta falvaiban, amilyenek korábban nem voltak: szobrokat állítottak a neves magyar személyiségeknek. Tárkányban Bartók Béla szobra került a református templom elé, és azért esett a neves zeneszerzőre a választás, mert két telet is a településen töltött dél-bihari gyűjtő körútja során.

Mikló Ernő sajnálatosnak tartja, hogy az idén nem sikerül megtartani a programokat, de reméli, ha a járványhelyzet megengedi, jövőre ismét együtt ünnepelhet a Fekete-Körös völgyének szórványmagyarsága.

Készült az RMDSZ megbízásából