Javítások a temetőkápolnánál

Néhány éve vette át a főgondnoki tisztséget, azelőtt gondnokként tevékenykedett a csatári reformátusoknál. Milyen eredményt tud felmutatni?

Igen, ez így van, az elődöm huszonnégy éven át töltötte be a főgondnoki tisztséget, ami nem hálás feladat, hiszen a főgondnok és a gondnok az, aki a lelkipásztorral közösen végrehajtja a presbitériumi határozatokat. Ezekben a szűkös esztendőkben éppen nem könnyű a feladatok végrehajtása, hiszen történelmi egyházainkkal szűkmarkúan bánnak a központi szervek, ami az anyagi támogatást illeti, de másképp is. Jelenleg a történelmi egyházaink az őseinktől ránk maradt örökségeiből élnek, vegetálnak, azoknak a földterületeknek a bérleti díjából, amit ezek után kapnak. Nagyon meg kell gondolni, mit hova költünk, esetleg milyen beruházást végzünk, hiszen ha szegények a gyülekezeti tagjaink, akkor szegény az eklézsia is, az egyházfenntartói járulékot nem lehet a csillagos égig emelni.

Mégis, hogyan sikerült az elmúlt években különböző javításokat eszközölni?

Nagyrészt önerőből, adakozásból, és ami a legfontosabb, önkéntességgel. Igen, önkéntességgel, hiszen presbitereink és gyülekezeti tagjaink önként vesznek részt a temetőkaszáláson. Idén már hatszor kaszáltuk le a temetőt, önkéntesen szállítják haza az erdőről a fát, vágják össze és raktározzák el, önkéntes erőből készítettek kerítést. A Bihar Megyei Tanács és az RMDSZ támogatásával két pályázatot is nyertünk az idén. Az egyik a református temetőben lévő kápolna bádogtetejének rozsdátlanítása és újrafestése, a másik a kápolna nyílászáróinak cseréje, belső festés, valamint a gyülekezeti ház teraszának a befedése. Itt tartottuk a járvány idején az istentiszteleteket, és bizony nem volt kellemes, amikor az ideiglenes tető átázott és nyakunkba csorgott az eső. Ezekhez a kapott támogatásból megvásároltuk az anyagokat, majd presbitereinkkel és gyülekezeti tagjainkkal, de nem csak, elvégeztük a munkát önkéntes alapon.

A temetőben most is dolgoznak…

Igen, egy újabb ötlet megvalósítása folyik, a kápolnánál körbe egy védőjárdát öntünk, hogy az esővíz ne közvetlen a fal tövébe szivárogjon be, mert ez előbb-utóbb salétromosodáshoz vezet, tönkretéve a falat és a vakolatot. A másik pedig, hogy építünk egy vizesblokkot a folyosón kézmosóval, ennek készítik most az emésztőgödröt, amelyet egy dróthálóval bélelt betonlappal borítunk le, erre jön felépítve az épület.

Villanyáramot is vezettek, eddig nem volt áram a kápolnában?

De volt és van is 2011. október 27. óta, amikor egy nagyteljesítményű hűtőberendezést szereltettünk a hűtőkamra működtetéséhez, ez egyedi itt a Hegyközben, olyannyira, hogy nyári kánikulában más településekről ide hozzák az elhunytat, hiszen itt képes a hűtőkamra hőmérsékletét 1,5 és 4,5 fok között tartani. A villanyhálózatunk az egyik farmer hálózatához volt kapcsolva. De mi van akkor, ha azt mondja nyár közepén, hogy holnaptól leválaszt róla bennünket? Ezek tudatában arra a következtetésre jutottunk, hogy építsük ki a sajátunkat, az elképzelést tett követte, megvásároltuk az anyagot, 550 méter földalatti kábelt, amelyet önkéntességgel és a helyi önkormányzat segítségével lefektettünk, várjuk a villanyáram-mérőóra üzembe helyezését és hivatalos bekötését.

Készült a Hegyközcsatári Polgármesteri Hivatal megbízásából