https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=2350
Szerző: Dérer Ferenc
Település: Csokaly
Rovat: Agrárvilág
2020.06.18

Nem kedvezett ez az év a virágtermesztőknek

A székelyhídi származású virágtermesztő, MATEUTZ JÓZSEF neve sokunk számára ismerős. Az elmúlt években tavasz elején, amikor nyílik a tulipán, a tévések és az írott sajtó munkatársai előszeretettel keresték fel csokalyi gazdaságát, hogy bemutassák szépséges tulipánkertészetét a nézőknek, olvasóknak.

Ezen sorok írója többször is megfordult a csokalyi tulipánültetvényen, a „tündérkertben”, ahogy anno neveztem. Sokan azért keresték fel Mateutz József kertészetét, hogy gyönyörködjenek a színpompás virágszőnyegben. Nemegyszer találkozhattunk ott óvodás vagy iskolás csoportokkal, s a gyerekeket a kertész nagy szeretetettel fogadta mindig. De az is megtörtént, hogy a nagyváradi filharmónia zenészei látogatták meg a kertészetet, és bizony komolyzene csendült fel a csokalyi tulipánágyások mellett.

Mivel a szükségállapot alatt nem volt lehetőségünk arra, hogy Csokalyon keressük fel Mateutz Józsefet, ezért nagyváradi lakásán beszélgettünk az idei gondokról, a szárazság és a koronavírus-járvány okozta károkról. Mindezek mellett a kezdetekre is visszapillantottunk. Vendéglátónk elmondta, hogy a csokalyi kertészet sokéves munka eredménye.

– Én a kertészkedést még 1979-ben kezdtem el Biharon, a szüleim kertjében, egy húszárnyi nagyságú telken. Ennek immáron több mint négy évtizede. A csokalyi kertet 1999-ben vásároltam meg. Azon a területen, mely magában foglalja a kertészetet is, minden adottság megvan a sikeres virágtermesztéshez. Az elmúlt években, de főleg tavaly, nagyon szép eredményeket értem el. Mivel Nagyváradon lakom, fontos volt számomra, hogy találjak olyan személyeket, akik segítik a munkámat. Szerencsére találtam két szorgos helybeli asszonyt, ők nagyban hozzájárulnak a sikeres kertészkedéshez, szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, természetesen az én elképzeléseim szerint, de már ők is otthon vannak a virágtermesztésben. Valamikor autóval ingáztam Váradról, de jó néhány éve vonattal járok Csokalyra.

– Milyen az idei tavasz a virágkertész szempontjából?

– Bizony, nagy gondok vannak, nem is annyira a kertészkedéssel, hanem ezzel a kegyetlen járvánnyal, amely eluralkodott világszerte. Amikor az áru értékesítésére került volna a sor, a piacok hosszú ideig be voltak zárva, a virágrészlegek csak az ünnepek alatt működhettek, és az nagyon kevés időt jelentett a termelők számára, így sajnos a termés helyben maradt, nem tudtuk eladni. Az állandó felvásárlóim Kolozsvárról, Nagyszebenből stb., akikkel évek óta kapcsolatban állok, nem tudtak eljönni az áruért. De a megyében lévő többi törzsvásárlóm sem tudott a tulipánjaimért Csokalyra utazni. Emiatt a gyönyörű áru, a sok színes tulipán ott maradt a nyakunkon, a kijárási korlátozás miatt nem tudtak jönni az évente megszokott látogatók sem. Nem tudtam részt venni a más években sikeresen megtartott fesztiválokon és más rendezvényeken, az idén ezek mind elmaradtak. Öröm az ürümben, hogy mivel a virágokat nem vágtuk le, a tulipánhagymák várhatóan szebbek, nagyobbak, mutatósabbak és egészségesebbek lesznek, mint más években. Mindezeket a gondokat csak tetézte, hogy nagy volt a szárazság, kora tavasszal két hónapig egyáltalán nem volt csapadék. Most úgy értesültem, hogy az este (április 29-én – szerk. megj.) kiadós eső volt Csokalyon is. Egyelőre a dolgok így állnak, majd meglátjuk, mit hoz a holnap.

– A tulipán mellett foglalkozik-e másfajta virág termesztésével is?

– Mintegy 50-60-fajta tulipánom van, de ezek mellett más tavaszi virágokat is termesztek, többféle nárcisz van a kertemben, jácint, ugyancsak többfajta, és van egy kevés sáfrányom is. Egész nyáron termelem a kardvirágot, ezt is nyolc-tízféle színben, és van fehérliliom- meg tubarózsa-ültetvényem is.

– Az, hogy nem tudta értékesíteni a virágait, mekkora bevételkiesést jelentett az ön számára?

– Mindenféleképpen nagy veszteség volt, hiszen ezeknek a virágoknak a termesztése sok pénzbe kerül. Ha azt mondom, hogy a megtermelt virágoknak csak nagyjából a tíz százalékát tudtam értékesíteni, akkor el lehet képzelni, milyen nagy veszteség ért. Azt is megtapasztalhattam, hogy a baj nem jár egyedül. Amint már jeleztem, majd két hónapig nem volt eső, ennek hiányában pedig nem lettek olyan szépek a tulipánjaim, mint azt már évek óta megszoktuk. Hiába van kutunk a kertészetben, a talajvíz annyira alacsony volt, hogy a kútban is alig volt víz. Kellene fúratni egy új kutat, de azt már nem bánnám, ha az utódom tenné meg. Még nem tudom, hogy ki lesz az, várok egy ügyes, szorgalmas valakit, aki folytatná az általam elkezdett munkát!