https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=218
Szerző: Fried Noémi Lujza
Település: Nagyvárad
Rovat: Hitélet, Kultúra
2018.05.05

Documenta Varadiensis

Különleges kiállítás volt a levéltárban

A XXVII. Festum Varadinum részeként Documenta Varadiensis címmel egynapos tárlat nyílt május első péntekén a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség történeti levéltári anyagából az Állami Levéltár nagyváradi kirendeltségén.

A tárlók között Csorba Sándor, a püspökség levéltárosa és Nagy Mihály Zoltán, az állami levéltár munkatársa kalauzolta a látogatókat. Előbbitől megtudtuk, hogy a két levéltár első közös tárlata volt a pénteki, és megnyitotta az utat a további együttműködéshez is. A tárlat anyagát XVIII–XIX. századi dokumentumokból állították össze, s mint a levéltáros elmondta, az egyházmegye újjáépítésének fénykorát akarták bemutatni, valamint azt, hogy milyen sokrétű anyag rejtőzik egy történeti levéltárban.

A kiállított okiratok között voltak pénzügyi kimutatások, gazdasági területek térképei, lecsapolási és építészeti tervek, úgynevezett háztörténetek, historia domusok, amelyekben egy plébánia vagy rendház történetét foglalják össze, püspöki körlevelek. Érdekesség, hogy ez utóbbiakat 1859-től nyomtatott formában jutatták el a plébániákhoz. Láthattunk úgynevezett protokollumokat, az egyházmegye iktatókönyveit is, ezekbe nemcsak beiktatták a dokumentumokat, hanem szó szerint át is írták, emiatt rendkívüli forrásoknak számítanak.

Látható volt például Schlauch Lőrinc bíborosi kinevezése 1893-ból, a Körösladányi Római Katolikus Plébánia 1794-es leltárjegyzéke, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1764-es könyve, a bihardiószegi plébánia pápai dekrétumokat és püspöki rendeleteket tartalmazó protokolluma és a Szent Brigitta-templom terve. Utóbbiról lapunkban is olvashattak, s mint Csorba Sándortól megtudtuk, voltaképpen a második székesegyháza volt Nagyváradnak, a törökdúlás után szükségmegoldásként épült, és mindössze 14 méter hosszú volt.