Egy magyar jelölt több, mint kettő

Megköszönte a vasárnapi elnökválasztáson való részvételt és különösen az RMDSZ jelöltjére leadott szavazatokat Cseke Attila, a Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke és Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök a hétfő délelőtti kiértékelő sajtótájékoztatóján. Cseke szerint a legutóbbi, 2014-es elnökválasztáshoz képest most elért, sokkal jobb eredmény azt jelzi, hogy a választók értették a kampány jelszavát, a respektet, és megértették, hogy a magyar jelöltre leadott szavazatok a közösség fontosságát és súlyát jelképezik.

Az érdekképviseleti szervezet megyei elnöke a most még nem végleges adatokat is összevetette a korábbiakkal. Ezek szerint a Szövetség országos szinten és Biharban is jobb eredményt ért el, mint legutóbb annak ellenére, hogy a mostani részvételi arány elmaradt a korábbitól. Az RMDSZ jelöltje (ugyancsak Kelemen Hunor szövetségi elnök) 2014-ben megközelítőleg 330 ezer szavazatot kapott, most 357 ezret. Biharban a 2014-es 30 033 vokshoz képest most vasárnap 36 802-en szavaztak Kelemen Hunorra (11,8 százalék öt éve, 15,4 százalék most, ezzel a második lett a megyében). A megyei elnök rámutatott: 2014-ben két magyar államfőjelölt indult, de a magasabb részvételi arány ellenére kevesebb voksot összesítettek (14 százaléknál valamivel többet), mint a mostani egyetlen magyar jelölt. Ez bizonyítja, hogy több jelölttel nem lehet több magyar szavazatot elérni.

Országos szinten az RMDSZ jelöltje Biharban szerezte a 4. legtöbb voksot az idén, a Szövetség területi szervezetei között az itteni a harmadik. Az sem meglepő, hogy megyénkben a 2. fordulóba bejutott két elnökjelölt – Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő, a Nemzeti Liberális Párt korábbi elnöke és Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt elnöke, a hónap elején bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott miniszterelnök – támogatottsága visszaesett az öt évvel korábbihoz képest – hangzott el.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, megyei ügyvezető elnök a kampányban részt vevő kollégáinak és magának a jelöltnek is megköszönte a munkáját. Összegzése szerint intenzíven kampányoltak, pozitív üzeneteket közvetítettek koherens módon, az elemzők is elismerték korrektségüket, és az elnökjelölt a vitákban is helyt állt. Hozzátette: a jelöltek közötti kevés nyilvános vita a demokráciadeficit jele. Felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy a parlamenti, helyhatósági vagy európai parlamenti választásokon az RMDSZ-re voksolók egy része elnökválasztáskor rendszeresen nem a magyar jelöltet támogatja, ez most sem volt másként, de a különbség csökkent. Szabó is rámutatott, hogy a magyar választók megosztása nem hoz több szavazatot, és ezt meg kellene már érteniük a magyarság képviseletére vállalkozóknak.

A politikus arról is beszélt, hogy a külföldön élő román állampolgárok ezúttal gond nélkül szavazhattak, s megjegyezte, a most bevezetett intézkedéseket öt vagy tíz évvel ezelőtt is alkalmazhatták volna, csak szervezés kérdése volt. Az RMDSZ kampánybeli üzenetét – a tiszteletet az állampolgárok iránt – ezután is közvetíteni fogják, mondta még a képviselő.

Az elnökválasztás két hét múlva esedékes második fordulójában az RMDSZ által képviselt álláspontról a Szövetségi Állandó Tanács szerdai ülésén határoznak – mondták a Bihar megyei elemzők. Cseke Attila megjegyezte: eddig egyetlen román jelölt sem szólította meg a kisebbségi szavazókat, köztük a magyarokat. Talán most megteszik. Szabó Ödön emlékeztetett rá, hogy a romániai magyarság már háromszor csalódott abban a későbbi államfőben, akit voksával támogatott. Lehetőségként vetette fel, hogy Klaus Iohannis ezúttal – megszabadulva az újraválasztás terhétől (harmadik mandátumért nem indulhat – szerk. megj.) – képes lesz kisebbségiként párbeszédet kialakítani a többség és a kisebbség között, s előmozdíthat egy politikai kiegyezést. „Nem kell már bizonygatnia, hogy románabb Vadim Tudornál, lehet normális ember, ahogy kampányában megfogalmazta” – mondta az ügyvezető elnök. Az RMDSZ pedig szavatolná, hogy ezt a politikai kiegyezést be is tartsák.