https://www.biharmegye.ro/index.php?oldal=iras&id=1233
Szerző: Szőke Ferenc
Település: Margitta
Rovat: Agrárvilág
2019.06.30

Jól működik a falugazdász program

Megyénkben is akcióba lendültek a falugazdászok, hogy munkájukkal segítsék az egyik legnehezebb és legfontosabb tevékenységet, a mezőgazdaságot. Bihar megyében öt településen van falugazdász szolgálat a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar Megyei Szervezete keretében, a magyar kormány támogatásával. Margittán és környékén HUSZÁR ANTAL vállalta el ezt a felelősségteljes feladatot.

Bályok, Érszőlős, Érbogyszló, Vedresábrány, Berettyószéplak, Tóti és Vámosláz község, valamint a hozzájuk tartozó falvak gazdálkodóinak ad tanácsokat Huszár Antal kertészmérnök, a Margitta körzetéért felelős falugazdász. A tisztséget annak rendje és módja szerint meghirdették, de mivel ismeretlen terep, nem nagyon kapkodtak utána a szakemberek. Pedig Székelyföldön a falugazdászok már 2016 óta sikeresen együttműködnek a termelőkkel. Az RMDSZ megyei és a helyi szervezetének biztatására végül Huszár Antal igent mondott a felkérésre. Elkezdte a Margittán és környékén gazdálkodók feltérképezését. A polgármesterek segítségével a községközpontokban falugyűléseket hívott össze, ott elmondta, miben, hogyan tud segíteni a falugazdász a termelőknek. Egyúttal nyilvántartásba vette a részt vevő mezőgazdászokat.

Gazdakataszter készül településenkénti lebontásban, ebben összeírják a magyar gazdálkodókat és a gazdaságok jellemzőit is: mit termelnek, mekkora területen. Ezeknek ismeretében könnyebb segíteni is például pályázati lehetőségekkel. Azt is nyilvántartják majd, hogy ki milyen irányban akar fejleszteni, és milyen gépekre lesz esetleg szüksége. Néhány gazda a múltbeli rossz tapasztalatok hatására eleinte fenntartásokkal fogadta az összeírást, de végül belátták, hogy ez csak az ő érdekeiket szolgálja. Huszár Antal megnyugtatta a termelőket, hogy ezek az adatok nem jutnak el romániai hivatalos adatbázisba. A gazdakataszter a termelőknek nyújtott segítséget könnyíti meg, teljesen díjmentes.

A falugazdászok egymással is szoros kapcsolatot tartanak, egymást is tanácsokkal, információkkal látják el, és szakmai rendezvényeket, tapasztalatcseréket szerveznek. Szakelőadásokat is fognak tartani, az előadó mindig az adott témában legképzettebb, legtapasztaltabb falugazdász lesz. Szükség esetén külső szakembert is bevonnak tanácsadónak.

A falugazdászi szolgáltatás a kis- és közepes gazdálkodók érdekében jött létre, hiszen ők általában nem jutnak hozzá a friss információkhoz, nem alkalmaznak mérnököt, könyvelőt vagy pályázatfigyelőt. Ezeket a szolgáltatásokat most ingyen megkapják. A falugazdász felmérést készít a működőképes szövetkezeti formákról, illetve arról, milyen termelőszövetkezeteket lehetne létrehozni a hatékonyság növelése, illetve a termékek értékesítésének megkönnyítése érdekében. A gazdák egy része a szövetkezet szó hallatán második kollektivizálásra gondol, ezért őket meg kell győzni arról, hogy ez szóba sem jöhet.

Az első gazdafórumot Margittán április 10-én tartották meg a városháza tanácstermében, igen szépszámú érdeklődő részvételével. A főszervező Huszár Antal mellett a székelyhídi és az érmihályfalvai falugazdász is jelen volt. Dr. Nagy Miklós, az RMGE Bihar megyei elnöke volt az egyik előadó, részletesen beszámolt az egyesület tevékenységéről és a falugazdász programról. Mivel a Bihar megyei szervezet jogilag független az országos egyesülettől, így nagyobb önállósága van. Néhány évvel ezelőtt partnerséget kötött a magyar kormánnyal és a magyarországi Földművelésügyi Minisztériummal. Ennek célja az volt, hogy segítsék, fejlesszék a romániai magyar gazdák munkáját, hogy nőjön a vidék megtartó ereje, hogy ne néptelenedjenek el a falvak. E partnerség eredményeként valósult meg a falugazdász program is. A falugazdák a magyar kormánytól kapják a fizetésüket.

Mivel Nagy Miklós a Romániai Biogazdálkodók Egyesületének elnöke is, ezt a tevékenységet is bemutatta egy kivetítéses beszámolóval. Elmondta, hogy több évig tanult Svájcban, ahol múltja van a biogazdálkodásnak, a környezetvédelemnek. Hazatérve ezt a szemléletet magával hozta, és elhatározta, itthon is megvalósítja a biogazdálkodást. Az első romániai biogazdálkodó egyesületet 1997-ben alapították meg. Ez a fajta gazdálkodás egészségügyi szempontból is igen fontos, hiszen a növényvédő szerek alkalmazásának növelésével egyenes arányban nő a daganatos megbetegedések száma, ezt már az orvostudomány is elismeri. A szemet gyönyörködtető termékek néha egészségre ártalmas anyagokkal vannak átitatva, ezért érdemes tudatosan vásárolni – hangzott el az előadásban. A biogazdálkodás, bár nem kis nehézségek árán, nálunk is megvalósult, és jelenleg emelkedő ágon van. Pályázatokkal jelentős kedvezményeket kapnak. Érdemes a fiatal gazdáknak ebben az irányban fejleszteni, hiszen van kereslet a biotermékek iránt, s a mai biotermelők nem tudják kielégíteni a piac igényeit.

A margittai szakmai találkozón a micskei és margittai kötődésű Tóga István, a LEADER Akciócsoport menedzsere a kis és közepes mezőgazdasági vállalkozások szövetkezetbe tömörülésének előnyeiről tartott előadást. Ő huszonöt éve dolgozik a vidékfejlesztésben, 8 éve pedig a Szatmár megyei LEADER Akciócsoport vezetője, ez a Nagykároly–Tasnád tengely mentén tevékenykedik, és 56 település tartozik hozzá. Szatmár megyében több mint 150 pályázattal, 20 millió eurót nyertek el mezőgazdasági támogatásokra. A szakember rámutatott, hogy a szövetkezeteké a jövő, hiszen lesznek pályázatok, melyeket csak ilyen társulással érhetnek el. A magára maradó termelőnek a külföldi kínálaton túl a szövetkezetek kínálatával is meg kell majd küzdenie az értékesítés terén, és az utóbbié minden valószínűség szerint olcsóbb lesz az övénél. Szövetkezetben ugyanis ugyanaz a termék olcsóbban előállítható. Európai szinten már a bejegyzett termelők 34 százaléka tagja valamilyen társulásnak/egyesületnek. Franciaországban a bejegyzett gazdák háromnegyede szövetkezetbe tömörült, és mindannyian közmegbecsülésnek örvendenek. Jelenleg pályázati úton két évig ingyenes tanácsadást, támogatást kaphatnak az újonnan alakult társulások/szövetkezetek – hangzott el az előadásban.

Huszár Antal a Szatmár megyei Avasújvárosban született, ott végezte el az általános iskolát, majd Szatmárnémetiben érettségizett. Kolozsváron diplomázott az Agrártudományi Egyetem kertészmérnöki szakán 2013-ban, utána szőlészet-gyümölcstermesztés szakon mesterizett. Első munkahelye Szatmáron volt, tanácsadóként dolgozott egy növényvédő szereket forgalmazó cégnél. Nősülés után Margittára költözött, itt az önkormányzat alkalmazta zöldövezetért felelős kertészeti tanácsadóként. Jelenleg a falugazdászi tisztség mellett ezt a feladatot is ellátja.