Nagyváradon tartották az RMDSZ központi ünnepségét

Szacsvay Imre mártír jegyző szobránál elsőként Ioan Mihaiu, Bihar megye prefektusa olvasta fel Viorica Dăncilă román miniszterelnök március 15-i üzenetét, majd Csige Sándor, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselője Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetet tolmácsolta. Semnéj Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében csodának nevezte az 1848-as forradalmat, és beszélt Nagyváradnak abban játszott szerepéről is. Itt találkozott például Kossuth Lajos Bem tábornokkal, itt volt a lőszergyár mellett az az ágyúgyár, ahol a „Ne bántsd a magyart” feliratú ágyúkat gyártották. A miniszterelnök-helyettes szerint ma értékeinket és a nagyváradi, bihari, erdélyi magyarok jogait az Európai Parlamentben kell megvédeni. Fontos szavazni, hogy minél több erdélyi képviselje az összmagyarságot, hangsúlyozta Semjén Zsolt. Beszédét azzal zárta: az erdélyiek mindig számíthatnak Magyarországra, a magyar kormányra, és Magyarország is számít rájuk. A beszéd után Hegedüs Szabolcs és Sándor Ferenc adta elő a Nemzeti dalt.

Biharnak olyan hősei vannak, akik meghatározták a forradalom menetét – hangsúlyozta felszólalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Röviddel előtte Bihardiószegen az Irinyi testvérek, József és János szobrát avatták fel. Erre utalva mondta: azt mindenki tudja, hogy Irinyi János találta fel a gyufát, azt kevesebben, hogy Kossuth Lajos őt bízta meg a puskaporgyártás és az ágyúöntés felügyeletével, testvére, József pedig a forradalom 12 pontjának megfogalmazója volt. „Nem bűn, ha valaki szereti népét, és hazájáért munkál” – idézte Szacsvay Imrét Kelemen Hunor, s hozzátette, hogy171 év múltán továbbra is az erdélyi magyar közösség szabadsága az első számunkra. „Ma nem gyártunk lőport, de továbbra is szükségünk van Szacsvay Imre bátorságára, Irinyi József tisztánlátására és Irinyi János tudására.” „Amikor magyar közösségünk szabadságáért harcolunk, nem elvenni akarunk másoktól, amikor a méltóságot kérjük számon, nem akarjuk elvenni mások méltóságát, ahogyan nemzeti és közösségi szimbólumaink használatával sem veszünk el semmit román barátainktól, de a gyűlöletbeszédre válaszolunk, megvédjük nemzeti szimbólumainkat is” – fogalmazott Kelemen Hunor. Ma is embert próbáló időket élünk itthon és Európában, és csak magunkra számíthatunk. A politikus az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés kapcsán arról is beszélt, hogy erős Kárpát-medencei képviseletre van szükség, ha azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió rendezze az őshonos kisebbségek ügyét.

Kelemen Hunor beszédét cserkészek fogadalomtétele követte. George Orwell 1984 című regényét idézte több alkalommal Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, aki megemlékezett Kossuth Lajos halálnak közelgő 125 évfordulójáról is. Orwell regénye pontosan írja le a társadalmat, amiben élünk, de – mint mondta – reméli, nem ez jelenti a jövőt is. A politikus szerint a technológia fejlődésével eljutottunk oda, hogy minden lépésünkről tudnak, bár a totális kontroll még nem valósult meg. Szembesülnünk kellett azzal, hogy a Román Hírszerző Szolgálat vezetője szerint a magyar közösség nemzetbiztonsági veszélyt jelent, illetve a Horváth Anna, Antal Árpád, Ráduly Róbert, Borboly Csaba, Mezei János és újabban a Pásztor Sándor ellen folyó vizsgálatok, perek a megfélemlítés eszközei is – jelentette ki Szabó Ödön. A forradalom hármas jelszavának – szabadság, egyenlőség, testvériség – mai értelmezésére is kitért a szónok. Szerinte a szabadságon mást értünk itt, mint Nyugat-Európában. Az egyenlőségre azt a példát hozta fel, hogy Marosvásárhelyen egy nap alatt megtalálták a románellenes feliratok szerzőjét, Nagyváradon pedig több mint egy hónapot kellet várni, amíg azonosították azt, aki megpróbálta felgyújtani a magyar zászlót. Szabó Ödön az Erdélyi Magyar Néppárt politikusait is bírálta a zászlóügy kapcsán, azt is hozzátéve: a Néppárt nagyváradi székházán nincs magyar zászló. „Európában sincs egyenlőség, hiszen nem hasonlítható a helyzetünk például a finnországi svédek helyzetéhez” – tette hozzá. A testvériség eszméje is sérült, Romániában egyfajta káini testvériség van, hiszen a két világháború között a földreformot a magyar közösség kárára hajtották végre, a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanokért pedig ma is harcolni kell. „Mi tiszteletet, békességet, egymás érzékenységének figyelembe vételét ajánljuk, és kérjük. Ez a mi testvériségi ajánlatunk és elvárásunk az itt élő románsággal szemben” – mondta Szabó Ödön.

A felszólalás után II. Rákóczi Ferenc és Mátyás király mellszobrait leleplezte le Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Semjén Zsolt kormányfőhelyettes; a szobrok Belényesújlakra, illetve Belényessonkolyosra kerülnek majd. A megemlékezést koszorúzás zárta, majd a huszárok vezetésével elindult a fáklyás felvonulás Petőfi Sándor szobráig.