Az űrről beszélgettek

Bihar megyében elsőként Margittán, a Dr. Pop Mircea Városi Kórház falai között rendeztek beszélgetést az űrről az Európai Űrügynökség (ESA) égisze alatt. A rendezvény másik támogatója a margittai Rotary Klub volt, főszervezője, előadója és a beszélgetés irányítója pedig dr. Györfi András belgyógyász főorvos, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja volt. A támogatóknak köszönhetően minden részvevő kapott egy olyan trikót, mely erre az eseményre fogja őket emlékeztetni. Az utazás élményét kivetítéssel érték el.

A főszervező a legfiatalabb részvevőkből űrhajós csapatot verbuvált, segítségükkel feltárták előbb a Naprendszer közelebbi-távolabbi bolygóit és holdjait. Jártak a Vénuszon, majd leszálltak a Ceres törpebolygón is, a Jupiter és a Szaturnusz egy-egy holdját is meglátogatták. A Naprendszert elhagyva ellátogattak a tavaly felfedezett Trappist bolygórendszerbe, mely tőlünk 39,6 fényév távolságra található, és egyik bolygója nagy valószínűséggel hasonlóságot mutat a mi Földünkkel éghajlati és gravitációs hatás tekintetében. Utána még távolabb utaztak, egészen a Kepler 16b, illetve a Kepler186f bolygóig, utóbbi Föld méretű. Ezek már 586 fényévnyire vannak tőlünk. Felderítésük a Kepler űrtávcsőnek köszönhető, mely 3000 fényév távolságra képes tekinteni.

A képzeletbeli utazás után dr. Györfi Andás az űrutazás emberi szervezetre gyakorolt hatásairól beszélt. Az előadó a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett diplomát 1986-ban, államvizsga-dolgozatát a biokibernetika témakörében írta. 1991 óta dolgozik a margittai kórházban, 1995 óta főorvosként. Mindig vonzódott a fizikához és társtudományaihoz, tanulmányozta is őket. Több írása jelent meg a relativitáselméletekről, a modern fizika kihívásairól. Nevéhez fűződik egy olyan új eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligenciának az orvosi diagnosztikában való felhasználását. Könyvei is megjelentek Kalandos fizika, illetve Rejtélyes fizika címmel. Ezek tükrében talán joggal nevezhető orvos-fizikusnak.

Mostani előadásából megtudhattuk, hogy az űrutazás nem gravitációmentes, hanem mikrogravitáció hat az űrhajósokra, és az olyan élettani elváltozásokat okoz, amelyek gátat vetnek az ember űrbeli terjeszkedésének. Keringési zavarok lépnek fel, megbomlik az egyensúly a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer között. E két jelenség látászavarokat, illetve a tájékozódási képesség csökkenését okozza, s ez veszélyes. Ennek megelőzésére javasolt az előadó egy eredeti eljárást, mely a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyát befolyásolja azáltal, hogy az űrhajós testét különböző termikus ingereknek teszik ki. Az így kiváltott idegrendszeri válaszokat nagyon jól lehet követni Holter-monitorizálással. Erre lehetőség van akár a margittai kórházban is, hiszen a főorvos magánrendelőjében rendszeresen végez ilyen méréseket. Ez az orvosi-diagnosztikai eszköz az űrutazásban is fontos szerepet kaphat, hiszen felmérhetné az emberi szervezetben a mikrogravitáció által okozott károsodásokat. Az eljárás bizonyos elemeit tudnák tesztelni helyben is, a precízebb méréseket viszont már Németországban, a kölni szaklaborban kellene elvégezni. A rendezvény után volt alkalmunk kérdezni az előadót.

– Volt igény Margittán egy ilyen tudományos tanácskozásra? Szakemberek vagy átlagemberek vettek részt rajta?

– Véleményem szerint érdemes volt itt ilyen bemutatót/beszélgetést tartani. Összességében majdnem negyvenen voltak jelen, közöttük a témában laikusok, illetve orvosok és mérnökök is. A legjobban annak örültem, hogy sok fiatal és gyerek jött el. Mindenki nagyon odafigyelt, utána kérdéseket tettek fel, s a legjobb tudásom szerint válaszoltam. Úgy gondolom, az előadás elérte a célját, hogy az űrutazást és annak lehetséges problémáit jobban megismerjék, magukhoz közelebbinek érezzék. 2015-ben tartottam már egy bemutatót a helyi Rotary Klubban, akkor a Magyar Asztronautikai Társaságtól kapott egyik megbízásom eredményét mutattam be. Ezen csak klubtagok voltak jelen, de érződött, hogy városunkban van érdeklődés a téma iránt.

– A kérdések melyik témát feszegették leginkább?

– Alaposan körbejártuk annak lehetőségét, hogy van-e élet a Földön kívül. Ez a kérdés szerintem egyidős az emberiséggel. A választ most sem tudjuk biztosabban, mint a kőkorszakban. Magyarán: nem tudjuk. Valószínű, hogy van, de eddig bizonyítékaink nincsenek. Szóba kerültek az exobolygók, melyek jelentős mértékben hasonlítanak a mi Földünkre: van gravitációjuk, van rajtuk víz és belélegezhető levegő. Az a kérdés: eljuthatunk-e oda valamikor? Segíthet-e egy ilyen utazás megoldani a Földön kialakult problémákat? Véleményem szerint lakóhelyünkre, a Földre kellene jobban vigyáznunk. Ha el is jutnánk az exobolygókra, és odavinnénk a Földön generált problémáinkat, valószínűleg azokat is tönkre tudnánk tenni. Sajnos hajszálnyira állunk attól, hogy gyönyörű bolygónk életfenntartó képességét megszüntessük. A növény- és állatvilág megbecsüli, az emberiség viszont, a rövid távú profitot hajszolva, tönkreteszi saját hosszú távú életterét. Mondhatjuk, hogy az emberiség az ostobaság planetáris szakaszába kezd jutni. Többen arra voltak kíváncsiak, miért nem szállt még le ember szomszédos bolygónkon, a Marson. A válasz egyszerű: még nem sikerült megoldani a mikrogravitáció keltette problémákat, továbbá ki kell tudni védeni az űrbéli nagyon erős kozmikus sugárzást. Talán a mikrogravitációra segít megoldást adni a „margittai módszer” is. Ha alkalmazni fogják, az lesz a kérésünk, hogy az első olyan égitesten, melyen egy űrhajós ezt alkalmazza leszálláskor, egy akkora területet, mint amekkora most a margittai kórház ellátási területe (40 négyzetkilométer), nevezzenek el Új Margittának.

– Megyénkben e tekintetben Margitta kiemelt helyre került. Országos szinten hol voltak még ilyen témájú találkozók, beszélgetések?

– Tudomásom szerint Kolozsváron, Temesváron és Marosvásárhelyen volt már, illetve idén lesz Bukarestben. Ezeken a távközlés és a geodézia képviselte a beszélgetés vezérfonalát, illetve az, hogy ezeket hogyan tudja segíteni az űrkutatás. Az űrtechnológia egyre több tudományterületet befolyásol, hamarosan érezhetővé válik majd a piac- és munkahelyteremtő hatása is, hát ezért is fontos, hogy beszéljünk az űrről.