Komor Marcell születési évfordulója

Ez év november 7-én volt Komor Marcell műépítész, építészeti szakíró születésének 150. évfordulója. A magyar szecessziós építészet jelentős alakjaként tartják számon, Lechner Ödön magyaros irányzatának követőjeként, Jakab Dezsővel együtt.

Ez év november 7-én volt Komor Marcell műépítész, építészeti szakíró születésének 150. évfordulója. A magyar szecessziós építészet jelentős alakjaként tartják számon, Lechner Ödön magyaros irányzatának követőjeként, Jakab Dezsővel együtt.

 

Felsőfokú tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen végezte, 1891-ben szerzett oklevelet. Kezdetben Czigler Győző, majd Hauszmann Alajos műtermében dolgozott, később egy évig Francsek Imre mellett a Fővárosi Mérnöki Hivatalban. Dolgozott még Lechner Ödön irodájában is, itt részt vett a Földtani Intézet pályadíjnyertes tervének, majd kiviteli tervének elkészítésében. 1897-ben Jakab Dezsővel közös irodát nyitott, ez az első világháború végéig működött. Életének ez volt a legsikeresebb korszaka, társával együtt több pályázatot nyert, és terveiket nagyrészt meg is valósították. Közösen tervezték egyebek mellett Szabadkán a zsinagógát 1902-ben, a városházát 1908-ban, Palicson fürdőtelepet 1909-ben, Marosvásárhelyen a városházát 1907-ben, a Népoperát Budapesten 1912-ben és számos fővárosi köz- és lakóépületet is. 1918-tól részben egyedül, részben fiával, Komor Jánossal dolgozott együtt.

Komor Marcell építészete 1930 után már a modernista irányzatok felé fordul, az ebben az időben tervezett lakóépületeinél figyelhető meg a változás, például Budapest II. kerületében, az Árvácska utca 4. szám alatti villánál. Építészeti tárgyú cikkek írásával is foglalkozott. Ő alapította 1901-ben a Vállalkozók Lapját, melynek főszerkesztőjeként a lapban Ezrey álnéven publikált. 1944 novemberében származása miatt elhurcolták. A Német Birodalomhoz tartozó Ausztriában, Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) ölték meg 1944. november 29-én.

A továbbiakban Komor Marcell és Jakab Dezső közös nagyváradi alkotásait mutatjuk be.

 

Adorján-ház I.

E sarki emeletes ingatlant – számozása szerint Színház (Patrioţilor) utca 6. szám – 1903-ban építették. Még 1902 nyarán vásárolta meg Adorján Emil a díszletraktártól a Szilágyi Dezső (ma Moscovei) utca sarkáig terjedő két telket (a mai 4. és 6. szám alatt), hogy a sarokra egy díszes bérpalotát építsen. A tervet Komor Marcell és Jakab Dezső fővárosi műépítészektől rendelte meg. Az új bérház 1903 novemberére készült el. A kétemeletes sarki ingatlan mindkét homlokzatát hatalmas, háromkaréjos oromzatok uralják, de az alattuk levő traktusok nyílászáróinak formája és elhelyezése különböző. A jelentős esztétikai értékű ingatlan a szecesszió lechneri irányzatát képviseli. Ha igaz, rövidesen felújítják homlokzatát.

 

Adorján-ház II.

Adorján Emilnek ezt a második házát 1904–1905-ben építették a Színház (Patrioţilor) utca 6. szám alatti telekre. Még 1903-ban el szerette volna adni ezt a 30 méter utcafrontos telket, s mert nem talált megfelelő vevőt, végül ő építtetett ide egy újabb kétemeletes bérpalotát ugyancsak a Komor–Jakab páros terve alapján. Ez a bérház az előzőnél is díszesebb lett, és még inkább hasonlított Lechner Ödön munkáihoz. Talán ezért is hasonlították össze Lechner budapesti Postatakarékpénztárával, amelyet e stílus prototípusának tart a szakirodalom.

 

Stern-palota

Ugyancsak 1904–1905-ben építették szecessziós stílusban, a Fő utca 10. és 10/A alatti telken. A századfordulón még egy földszintes ház állt ott, melyet néhány évig ideiglenes városházaként használtak. Erre a dupla telekre Stern Miklós terveztetett kétemeletes bérpalotát Komor Marcell és Jakab Dezső fővárosi műépítészekkel. A kivitelezés során anyagi megfontolásból ifj. Rimanóczy Kálmán sokat egyszerűsített a homlokzati díszítésen. Nemrég fejezték be az ingatlan példás homlokzati felújítását.

 

Az Ipar- és Kereskedelmi Kamara székháza

A Teleki (ma Primăriei) utca és a Dudek sikátor (ma Duiliu Zamfirescu utca) sarkán levő telket 1906 májusában megvásárolta az Ipar- és Kereskedelmi Kamara, hogy ott székházat építsen. A kiírt tervpályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte meg. Érdekesség, hogy a tervezőpáros sokkal gazdagabb homlokzati díszítést írt elő, de a kivitelezés során ezt egyszerűsítették.

A kivitelezésre kiírt versenytárgyalást Rendes Vilmos építészmérnök nyerte el, s 1906 augusztusában, miután lebontotta a sarki telken levő régi Huzella-féle házat, már hozzá is fogott az építéshez. Az új székház 1907. május végére készült el, de csak júniusban adták át. Az épületet 2000-ben a műemléki előírások tiszteletben tartásával restaurálták.

 

Fekete Sas palota

A Szent László (ma Unirii) tér északkeleti részén levő régi Fekete Sas Szálló helyére 1907–1908-ban építették szecessziós stílusban, Komor Marcell és Jakab Dezső terve alapján. Építtetője dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil, kivitelezője Sztarill Ferenc. A palota építését 1907. április 6-án kezdték el, 1908. november 16-án adták át hivatalosan.

Komor és Jakab a lechneri stílus követőjeként készítette el ennek a szecessziós épületkomplexumnak a tervét, gazdagon díszítve magyaros motívumokkal. A palota esztétikai értéke mellett el kell ismerni azt is, hogy miközben a szecesszió jegyében a tervezők többnyire csak a homlokzati architektúrára helyezték a hangsúlyt, ebben az esetben az építészpáros – akárcsak Lechner Ödön – nagy fontosságot tulajdonított az alaprajznak is; korszerű funkcionális és szerkezeti megoldásaik függetlenek az alkalmazott ornamentikától.

Nemrég végeztek az épületkomplexum külső felújításával, de a belső helyreállítás egyelőre várat magára.

 

Okányi–Schwartz-villa

A Szaniszló (ma Eminescu) utca 25/A szám alatti sarki telken található épületet 1911-ben emelték a Komor–Jakab páros terve alapján. A rendszerváltás után eléggé elhanyagolt állapotba került, de napjainkra szépen felújították. Több intézmény is otthonra lelt benne.

Egyes feltéttelezések szerint a Strand sétány 8. és 14. szám alatti villákat is a Komor–Jakab műépítészpáros tervezte.

2018.12.23
Galéria
Komor Marcell
A Stern-palota
Az egykori Ipar- és Kereskedelmi Kamara székháza. Napjainkban a Vízművek otthona
A Fekete Sas épületkomplexum