Gyógynövény-ábécé (176.)
Zeller (Apium graveolens L.)
Az élelmezésben gyökerét és föld feletti zöld részeit használják. Termésének illóolajában nagyobb mennyiségben (2-3%) limonén, szelinén és más monoterpének, valamint ftalidok találhatók. A kumarinszármazékok szerkezetében főleg prenillánc vagy furángyűrű található. A nemzetség nevét viselő apigenin mellett egyéb flavonoidokat is tartalmaz.
Vízhajtó, ezért köszvényes és reumás betegek kiegészítő kezelésére használják. Az illóolaj nyugtató hatású, akárcsak a belőle elkülönített ftalidok, melyek enyhe görcsoldók is. A termésdrog egyszeri adagja 1 gramm, a forrázat készítése előtt a terméseket összezúzzuk.
Vesegyulladás és ibolyántúli sugarakkal való kezelés esetén használata ellenjavallt! Ez utóbbi esetben photodermatosist válthat ki, ami például a zellertermesztőknél fordulhat elő, ha a friss növény nedve a bőrre kerül, és utána az erős napfénynek van kitéve.