Mindig a megoldást keresik

Részvétel és felelős döntés – ekképp összegezhető a romániai magyar érdekvédelmi szervezet Bihar megyei vezetőinek üzenete az aktuális politikai történésekkel kapcsolatban. A Választmány szeptember utolsó péntekén a városháza dísztermében ült össze, hogy meghallgassa a megyei elnök, az ügyvezető elnökség beszámolóját, illetve módosítsa a megyei ügyvezető elnökség alapszabályzatát. Ebben mindössze annyi az eltérés a korábbihoz képest, hogy Biharban a népi kultúráért és hagyományőrzésért nem ügyvezető alelnök, hanem megbízott felel.

A tanügyminiszter lemondása, az elemi osztályokban a román nyelv tanításáról szóló rendelet visszavonása és a hét végén esedékes népszavazás képezte Cseke Attila megyei RMDSZ-elnök politikai tájékoztatójának gerincét. A korábbi választmányi ülés óta eltelt hónapokra visszatekintve megállapíthatta, hogy a belpolitikai helyzet nyáron sem volt csendes, a fő kormánypárton belüli viszályok kerültek felszínre, de várhatóan lecsendesedik a vita, s kormányátalakítás várható. A zavart fokozta a tanügyminiszter elhamarkodott, szakmaiatlan, előzetes egyeztetés nélkül kiadott rendelete, amivel a kisebbségi nyelvű elemi osztályokban szaktanárokra bízta volna a román nyelv tanítását. Jogos felháborodást váltott ki, feje tetejére állította a rendszert, s az RMDSZ is a helyzet rendezésére összpontosított. A megyei elnök meglátása szerint Szabó Ödön, a képviselőház szakbizottságának tagja tett a legtöbbet azért, hogy végül visszaállt az eredeti állapot – épp a választmányi ülést megelőző napon. Cseke hangsúlyozta: a Szövetség nagyotmondás, hangos tiltakozás, szónoklat helyett szakmai, politikai érveket, erőt felmutatva ért el eredményt, és köszönetét nyilvánította mindenkinek, aki segített, a bennük bízó RMDSZ-tagoknak.

Az október 6–7-re kiírt népszavazással kapcsolatban a politikus elmondta, hogy az a házasság intézményének újradefiniálásáról szól az Alkotmányban, nem tökéletes javaslat, a kérdéskörhöz kapcsolódó egyéb gondokat nem oldja meg, de jobb, mint volt, és a sikeres aláírásgyűjtés után ez az eljárás következik. (Alkotmánymódosításhoz a változtatást népszavazáson kell megerősíteni.) Az RMDSZ a részvételre buzdít mindenkit, de hogy miként voksolnak, azt a magyar közösség tagjaira bízzák. Cseke Attila elárulta, az ő értékrendje azt diktálja, hogy igennel voksoljon, hiszen a létünk is egy férfi és egy nő összetartozásának köszönhető. A szenátor elmondta még: a választói névjegyzékben szereplők 30 százalékának részvétele szükséges a referendum érvényességéhez, az eredményességhez pedig az, hogy a szavazati joggal rendelkezők összességének egynegyede ugyanazt az álláspontot képviselje.

Belső szervezési ügyekre térve a megyei elnök közölte, még az idén újra összeül a Választmány, hogy a jövő februárra kitűzött országos tisztújító kongresszust előkészítsék. A helyi, körzeti szervezeteknek addig le kell bonyolítaniuk a küldöttállító gyűléseket. A kongresszus után pedig teljes erőbedobással kampányolnak majd az európai parlamenti választásokra.

Gyakorlati tudnivalók ismertetésével kezdte tájékoztatóját Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. A referendumra urnabiztosokat küld az RMDSZ, de politikai szervezetként nem költhet kampányra, szórólapra, semmire. Ő is kiállt az igen szavazat mellett, de hangsúlyozta: más vélemény miatt senkit se bélyegezzenek meg, mindenki felelősen döntsön. A később felszólaló Szabó József megyei ügyvezető alelnök is a részvételre való buzdítás mellett hangsúlyozta: nagyon sokféle család van, tiszteletben kell tartani azokat is.

Az 50 ezer magyar gyermeket és több ezer tanítót érintő, időközben visszavont tanügyi rendelet és a miniszter távozása apropóján Szabó Ödön elmondta, ez nem ment magától. Szakmai és civil szervezetekkel, pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal együtt mozdult az érdekvédelmi szövetség, erőt tudott felmutatni, és ez most számított. A többi kisebbség is tőlük várta a megoldást. „Nem kell elbíznunk magunkat, de lebecsülni sem szabad, amit elértünk. Az előrelépéshez nem mindig van elég erőnk, de a hátraszorítást megakadályozzuk” – szögezte le az ügyvezető elnök. Váradon, a városházán nincs meg ez az erő a helyhatósági választások előtt keltett megosztottság miatt – jegyezte meg. Reméli – tette hozzá –, hogy a tanügyi rendelettel érintett 100 ezer szülő megértette, mit jelent, ha sokan állnak egy ügy mellé, erőt jelentenek együtt, s köszöni is nekik a kiállást.

Pete István megyei választmányi elnök helyzetértékelésében a malom játékhoz hasonlította a politikai közéletet: csiki-csuki, van törvényes anyanyelvhasználat a közigazgatásban, de a gyakorlatban nem érvényesül, elfogadják a jogszabályt, de az államelnök az Alkotmánybíróságnál emel kifogást; ha akarom, így, ha akarom, úgy – ez történt a román nyelv tanításának ügyével is. Megvallotta, azt hitte, a rendszerváltás óta eltelt szinte három évtized múltán kissé hátra lehet már dőlni, nem kell a kisebbségi jogokért küzdeni, de nem így lett, attól kell most védeni, hogy vissza ne vegyék. „A többség nem érti, hogy ezek nem lehetnek politikai alku tárgyai, hiszen ez instabilitást jelent, megrendül a biztonságérzetünk” – érvelt a politikus. A friss tanügyi eset tanulsága szerinte az, hogy az RMDSZ-t nem lehet leváltani más szervezetettel, lehet leszakítani részeket belőle, ágakat a fáról letörni, de a fa törzséhez nem férhetnek”.