Változtatni fogják a nyugdíjtörvényt

Szeptember 20-ig lehet javaslatokat, észrevételeket tenni a nyugdíjtörvény tervezett módosításaihoz az Országos Nyugdíjpénztárnál és a Bihar Megyei Nyugdíjpénztárnál is elektronikus formában (mailto:mail@cjpensiibihor.ro). A széleskörű társadalmi közvitára bocsátott törvénytervezet alapvető célja a befizetéssel arányos juttatás, a rendszer fenntarthatósága és a meglévő méltánytalanságok kiküszöbölése – nyilatkozta a megyei szakhivatal ügyvezető igazgatója, Szarka Árpád a témában tartott sajtótájékoztatón.

Az új jogszabály alapelve, hogy ugyanazért a munkáért egyforma nyugdíj illesse meg a biztosítottakat függetlenül attól, hogy mikor nyugdíjazták őket, a juttatás kiszámításánál figyelembe veszik a veszélyes munkakörülmények között letöltött szolgálati időt, a havi teljes jövedelmet, nem csupán a fizetést, és korkedvezményt adnának a 3 gyermekes vagy annál többet felnevelő anyáknak. A nyugdíjbiztosítási járulékfizetés minimális időszaka nem változik, 15 év, aki ezt eléri, jogosult állami nyugdíjra. A befizetési időszakba beleszámít a betegnyugdíj, a nappalin elvégzett egyetemi és doktori tanulmány, a sorkatonaság, a gyereknevelési szabadság, a betegszabadság, a fizetett munkanélküliség, a kényszermunka és deportálás, a mezőgazdasági munka időszaka is.

Bevezetnék a nem csökkentett korkedvezményes nyugdíjat és a minimálnyugdíjat. Előbbivel azok élhetnek legfeljebb 5 évvel a korhatár betöltése előtt, akik a korhatáros nyugdíjhoz szükséges befizetési időszakot 8 évvel túlhaladják. A korhatár betöltéséig pedig még a teljes nyugdíj mellett dolgozhatnak. A minimálnyugdíj a 15 évet ledolgozottaknak jár, és az országos bruttó minimálbér 45 százalékának felel meg, a 15 évet követő minden egyes évért további 1 százalék jár, de a teljes juttatás összege nem lépheti túl a bruttó minimálbér 75 százalékát. A kötelező minimális befizetési időszaknál kevesebbel rendelkezők a bruttó minimálbér 40 százalékára számíthatnak, a 10 évet meghaladó minden évért további 1 százalék jár. Ezt a fajta juttatás kizárólag a Romániában élőknek fizetik.

A rokkantnyugdíjnál a besorolásokat átértékelnék, és lehetővé tennék, hogy mellette más jövedelmet is szerezhessen az illető. Az odaítéléshez is szükséges a 15 év járulékbefizetés.

Az özvegyi nyugdíj is kedvezően alakul: a túlélő házastárs az elhunyt nyugdíjának egynegyedét kitevő összeget kaphat, ha legalább 10 éve házasok voltak, az elhunyt teljes befizetési időszakot letöltötte, az illető betöltötte a nyugdíjkorhatárt és nem házasodott újra. A saját nyugdíjával kiegészített havi juttatás ez esetben nem haladhatja meg a bruttó minimálbér 80 százalékát.

A nyugdíjkorhatár férfiaknak 65 év, nőknek folyamatosan emelik 63 évig. A kötelező befizetési időszak egyformán 35 év, nők számára ez a mostani közel 31 évtől fokozatosan emelkedik. Például egy 1961 októberében született nő 62 évesen és egy hónaposan, 32 év és 5 hónap ledolgozása (járulékbefizetése) után mehet nyugdíjba, az 1962 áprilisában született pedig 62 évesen és 3 hónaposan, 32 év és 7 hónapnyi járulékfizetési időszak után.

Fontos változtatás, hogy a nyugdíj értékének kiszámításakor a fizetésen kívül beszámítanak minden egyéb juttatást: prémiumot, pótlékokat, túlórapénzt, 13. fizetést stb. Ennek érdekében hivatalból 10 százalékkal megemelik a havi nyugdíjpont értékét az 1975. február 1. és 2001. április 1. közötti időszakra. Ha az ügyfélnek ennél több jövedelemről szóló igazolása van, azt benyújthatja az újraszámításhoz. A téesz-dolgozók számára az 1992/80. számú törvény életbe lépéséig terjedő időszakra az éves pontszámuk a nyugdíjpont 0,57255 része.

Új elem, hogy a nyugdíjvégzés ellen a helyileg illetékes bíróságon lehet fellebbezni 45 napon belül, eddig a nyugdíjpénztár saját bizottsága bírálta el a kifogásokat.

Az új törvény elfogadása esetén tehát a nyugdíjpénztáraknak minden egyes nyugdíjat újra kell számolniuk hivatalból. Szarka Árpád elmondása szerint a tervezetet még az idén át akarják vinni a parlamenten, hogy jövőre érvénybe léphessen. Ebben a jogszabályban rögzítik azt is, hogy 2019 szeptemberében egy nyugdíjpont értéke 1265 lej lesz, egy évre rá 1775 lej, és 2021-ben 1875 lej.

Bihar megyében egyébként közel 148 ezer nyugdíjas van szemben a 183 ezer járulékfizetővel, tehát 1,24 aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra. Szarka Árpád szerint ez az arány még nem rossz, bár a ’90-es években még 3-nál több aktív dolgozóra jutott egy nyugdíjas. Az átlagfizetés azonban, ami után a nyugdíjbiztosítási járulékot fizetik Biharban, csak alig több mint 80 százaléka az országos átlagbérnek (előbbi például májusban 3661 lej volt, utóbbi 4494 lej).

Kérdésünkre az igazgató elmondta, a jövőre várható sok átszámítás előtt igyekeznek behozni a lemaradást, hogy év végére naprakészek legyenek a friss nyugdíjazási kérelmek elbírálásával. A Bihar megyei hivatalnak 90 alkalmazottja van, ám az új törvény szerint 2000 ügyfélre jutnia kell egy ügyintézőnek, tehát a létszámukat 160 főre kellene bővíteni. Elválik, lesz-e erre módjuk.

A gyorsabb ügyintézést szolgálhatja a nyugdíjpénztárnál már meglévő elektronikus ügyfélkapu. Carmen Polman helyettes gazdasági ügyvezető igazgató elmondása szerint megyénkben 1200-an éltek eddig ezzel a lehetőséggel, nagyságrendekkel lehet tehát még fejlődni. A saját belépési kóddal működő „ablakot” például kérvények leadására, adatok ellenőrzésére, előszámítások végzésére használhatják a járulékot befizetők.

Szarka Árpád fontosnak tartotta még elmondani, hogy a hónap elején indított közvitába már eddig is bekapcsolódtak a nyugdíjas érdekképviseletek, a szakszervezetek, a munkáltatók képviselői, és számos észrevételt, javaslatot juttattak el hozzájuk. A teljes törvénytervezet itt olvasható: http://www.mmuncii.ro/j33/index.php/ro/transparenta/proiecte-in-dezbatere/5210-2018-08-09-proiect-lege-priv-sistemul-public-pensii.