Nemzetpolitikáról tanácskoztak a Felvidéken
Szabó Ödön: előrelépések kisebbségi ügyekben
A Kárpát-medencei kerekasztalként is emlegetett fórumon Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezető-helyettese, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vett részt.
Szabó Ödön az elmúlt időszak romániai politikai eseményeit felidézve elmondta: az RMDSZ nem ideológiai alapon, hanem a helyi magyarság céljai mentén működik együtt a romániai politikai erőkkel, s ennek vannak eredményei is. Kiemelte: markánsan sikerült csökkenteni a központi kormányzat döntési lehetőségeit az önkormányzatok vonatkozásában. A Bihar megyei képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy (az idő közben hétfőn megszavazott – szerz. megj.) új közigazgatási törvény milyen kedvezményeket tesz a kisebbségek számára, illetve miképpen biztosítja kötelező módon az anyanyelvhasználatot a nemzeti kisebbségek számára.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta, korábban azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladta a 20 százalékot, a törvény lehetővé tette az utcanevek, helységnevek és intézmények megnevezéseinek többnyelvűsítését, továbbá a közhivatalokban az anyanyelvhasználatot, de nem írta ezt elő. Így aztán a helyi polgármesteri hivatalokon múlott, hogy mit és mennyire engedtek meg a kisebbségeknek. Vannak pozitív példák, amikor a kisebbség megtalálta a hangot a többséggel még olyan településeken is, ahol a magyarság aránya nem érte el a 20 százalékot, mégis születtek olyan konszenzusos döntések, amelyek alapján kihelyezték a hivatalos román felirat mellé a magyart is. Sok esetben azonban éppen a kormány helyi képviselői, a prefektusok léptek közbe, megsemmisítették ezeket a határozatokat, vagy a közigazgatási bíróságon támadták meg ezeket, a bíróság pedig rendszerint a kormánybiztosi hivataloknak adott igazat arra hivatkozva, hogy a törvény egyfelől nem rendelkezik a 20 százalék alatti kisebbségek nyelvhasználati jogáról, és mint ilyen, nem használható az anyanyelv – magyarázta Szabó Ödön.
A képviselő kiemelte: hiába volt meg helyi szinten az egyetértés, ha felsőbb szintekről ezeket a békés együttélésre irányuló megállapodásokat folyamatosan áthúzták. Az új közigazgatási törvény, amely elkészítéséhez hathatós segítséget nyújtott az RMDSZ, egyértelműen rendezi ezeket a vitás helyzeteket. Szabó Ödön tudatta, a 20 százaléknál nagyobb arányban jelen lévő kisebbségek esetében a törvény immár kötelezi (korábban csak lehetőséget adott) a helyi önkormányzatot a többnyelvűsítésre, míg 20 százalék alatti kisebbségek esetében lehetőséget teremt ugyanerre (korábban erről nem rendelkezett).
Szabó Ödön ugyanakkor említést tett az RMDSZ oktatáspolitikájáról is, kiemelve azt, hogy nemrég sikerült elfogadtatni a parlamenttel, hogy ezután nem szüntethetők meg kisebbségi iskolai osztályok az adott kisebbség legitim képviselőinek hozzájárulása nélkül. Ezzel nagyon sok Bihar megyei és főleg a szórványban működő magyar iskolai közösség menekült meg a felszámolástól vagy az átszervezéstől. „A törvényhozásban az RMDSZ elvégezte a dolgát, jobb szabályozás lett megszavazva a kisebbségek számára, azonban még hátravan az államelnöki kihirdetés. Remélem, Kalus Iohannis elnök nem tesz keresztbe a kisebbségeknek” – mondta Szabó Ödön.
Menyhárt József a felvidéki magyar közösség és az MKP eredményeit sorolva a magyar kormány támogatásával megvalósuló gazdasági fejlesztéseket, az óvodaprogramot és az új felvidéki magyar médiaprojekt, a ma7 médiacsalád útjára indítását említette. Az MKP elnöke terveik között említette a közösségépítést. A következő egy évben három választást is tartanak Szlovákiában, ezek közül az első a novemberben sorra kerülő helyhatósági lesz. Hangsúlyozta: ősszel mindent meg kell tenniük azért, hogy a lehető legtöbb polgármestert és önkormányzati képviselőt juttassák az önkormányzatokba. A jövő tavaszi államfőválasztásról elmondta: az MKP saját jelöltet indít, ám aligha sikerülhet megismételni az előző elnökválasztáson elért jó eredményt, mivel két magyar jelölt is lesz. Az ugyancsak jövő tavaszi európai parlamenti (EP) választásra két jelölttel készül a felvidéki magyar párt. A felvidéki magyar közösségre váró választásokkal összefüggésben Menyhárt József úgy vélekedett: a fogyatkozó közösség számára „luxus a szembenállás”, így gondolkodniuk kell azokon a megoldásokon, amelyek megtartják a közösséget.
Brenzovics László részletezte a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi ukrán kormányzat alatt kialakult problémáit. Rámutatott: 2014 óta Ukrajnában az addig meglévő kisebbségi jogok visszavétele zajlik úgy, hogy lépéseivel Kijev szembemegy az 1996-ban elfogadott alkotmányban megfogalmazottakkal is. Példaként hozta fel az új oktatási törvényt. Rámutatott: válságos a helyzet, s abból a kiutat csak az egész ukrajnai helyzet normalizálódása mutathat. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy Magyarországnak harmadszorra is nemzeti kormánya lett, mert – mint mondta – eddig az tett a legtöbbet a külhoni magyar közösségek boldogulásáért.
Németh Zsolt a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborok múltjáról és küldetéséről beszélt „nemzetpolitikai erőműveknek” nevezve azokat. Szólt arról, hogy a magyar nemzetpolitikának is foglalkoznia kell a nemzetközi tendenciákkal, mivel fontos választási időszak vár a régióra a jövő évben. Kijelentette: Magyarország a következő négy évben a „Szövetség Európáért” mottó jegyében tevékenykedik majd.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Sajtóirodája
