„Barátságtalan” adóra számítsanak a belvárosi alacsony ingatlanok tulajdonosai

Súlyos kifogások ellenére a váradi polgármester hajthatatlan

Jó két és fél órás közvitán sorolták a nagyváradiak ellenérveiket, kérdéseiket szerda délután a legújabb adóemelési terv kapcsán. A polgármesterről mindez lepergett, s a szabályzattervezet valószínűleg már a hó végi tanácsülésen napirendre kerül.

Ötven százalékos többletadóval akarja sújtani a nagyváradi polgármesteri hivatal azoknak az épületeknek a tulajdonosait, amelyek nem érik el egy utca „átlagmagasságát” vagy eltérnek az utcafront vonalától. A rendelettervezetről korábban már olvashattak hasábjainkon. A pénzügyi igazgatóság által előterjesztett dokumentumot közvitára bocsátották, a lakossági meghallgatást – háromszori időpont-változtatás után – szerdán délután tartották meg a városháza dísztermében. A téma sokakat érint, de most sem voltak sokan, a nagyjából félszáz érdekeltből viszont a felszólalók többsége felkészült volt.

Először Sorin Iacob, a városháza pénzügyi igazgatóságának helyettes vezetője vázolta a tervezet célját, amit az 50 százalékos adóemelésben jelölt meg. Még mindig nincs kész az a tanulmány, amelyből kiderülne, mely épületekre vonatkozik a rendelet, ám azt alkalmazni akarják jövő január 1-től. Iacob néhány példát is adott arra, hogy egy Teleki, illetve egy Körös utcai házban kb. 50 lejjel lenne magasabb az éves házadó. Adriana Lipoveanu főépítész kül- és belföldi példákkal igyekezett illusztrálni a tervezett intézkedés szükségességét, de hamar kiváltotta a polgárok ellenérzését, amikor Prágát vagy Barcelonát emlegette. Vetített fotókon bemutatott néhány belvárosi váradi házat, amikre vonatkozik majd a rendelet; ezeknek szerinte nincs építészeti értékük, és „nincs mit keresniük a városközpontban”. Elmondta még, hogy a főépítészi hivatal ezután írja ki a közbeszerzést a tanulmány elkészítésére.

Jelen volt még az elöljáróság részéről a jogi osztályt vezető Eugenia Borbei, de nem szólalt meg, és a hallgatóság soraiban ült a polgármester tanácsadója, Zatykó Gyula erdélyi magyar néppárti politikai vezető, ám ő sem adott hangot véleményének.

Ilie Bolojan polgármester első megszólalásakor, majd a vita során többször is leszögezte, hogy a tervezet törvényes, mert az önkormányzatnak joga van adót emelni és kedvezményeket adni is, továbbá időszerű is a szabályzás, mert fejleszteni akarják a belvárost. Azt is többször leszögezte, nem a több adó beszedése a cél, amint a homlokzat-felújítási szabályzatnál sem, hanem magatartásváltoztatásra késztetni az érintett tulajdonosokat. Új érvként és célként felhozta a belvárosi népesség növelését, ezt pedig emeletes házakkal képzeli el. A városnak ugyanis nagyon drága a külterületeken létesülő lakónegyedek közművesítése – mondta. Ehelyett tehát gyorsítani akarja, hogy a belvárosi földszintes ingatlanok helyére emeletesek kerüljenek úgy 5-10 év alatt. Ha ezért nem tesznek semmit a tulajdonosok, akkor a város „barátságtalan” adót vet ki rájuk. Hozzátette még, tervmintákat is ajánlanak az építkezni akaróknak.

Mert megtehetik

A hozzászólások sorát Mircea Jacan, a Bihar Megyei Hagyományos Kultúra Megőrzésérnek és Népszerűsítésének Központja igazgatója nyitotta, s elöljáróban tudatta, nem érintettként, de felelős váradi polgárként elemezte a tervezetet. Kezdésnek elvi ellentmondásra mutatott rá: a belvárosként kijelölt övezetet annak idején megőrzendőnek nyilvánította a helyhatóság, most meg bele akar nyúlni, egy szintbe hozni az ottani épületeket – nem fér össze a kettő. Úgy kell megőrizni a városrészt, ahogy az kialakult. Utalt Szeben példájára, mások Medgyest is emlegették később. Jacan a dokumentumban szereplő fogalmak jelentette gondra is figyelmeztetett: a magasság, az utcára majd megállapítandó átlagmagasság, illetve a homályos „utcarész” megnevezésre. Magántulajdonban lévő ingatlanok bontásáról is szól a rendelet, olyan épületekről, amelyeket annak idején – 50, 80, 100 éve – az akkor érvényes szabályoknak megfelelően, építési engedéllyel emeltek. Tehát visszamenőleges hatálya lesz a tanácsi határozat ahelyett, hogy az ezután építendőkre vonatkozna, ráadásul egy el nem készült tanulmányra hivatkozik, s a „kívánatos magasságot” is ez adná meg. A hozzászóló veszélyes „kivételre” is felhívta a figyelmet: a tanulmány elkészültéig a főépítészi hivatal, esetleg egy ember joga lenne kijelölni az érintett épületeket, ez visszaélések melegágya lehet, mert nincsenek lefektetve az elbírálási kritériumok. Megjegyezte, a ’89-es forradalom után nem hitte volna, hogy újra eljön az uniformizálás kora.

Ostobának, felületesnek, diszkriminatívnak, logikai és funkcionális analfabéták munkájának nevezte a tervezetet, s rámutatott, hogy az több ponton is ellentmond az építési törvénynek. Indítványozta, ha bizonyos házakkal gondjuk van az elöljáróknak, egyedi megoldásokat keressenek. Ha más döntéshozók bármiről határoznak is, csak mert megtehetik, a váradi tanács ne kövesse a példájukat – zárta hozzászólását Mircea Jacan.

Ingatlanbiznisz

Pontokba szedve osztotta meg kétségeit, javaslatait a hallgatósággal Jakabffy Csongor belvárosi lakos. Arra hívta fel a figyelmet, hogy sok régi, földszintesre tervezett házra nem lehet ráépíteni. Kíváncsi volt arra, a majdani tanulmányt váradi vagy máshonnan jött, a terepet nem ismerő szakember fogja-e készíteni, mint a főteret, meghallgatja-e a lakosságot előtte, s maga a tanulmány nyilvánosságra kerül-e, de választ nem kapott. Logikátlannak tartja az elöljáróság törekvését egyrészt a belvárosi népesség növelésére, másrészt a forgalom kiterelésére innen, hiszen ha többen laknak itt, több járművel fognak majd közlekedni. Megjegyezte továbbá, hogy az ösztönzésre nem jó eszköz a büntetés.

További hozzászólók alkotmányos jogok sérelmét vetették fel: a magántulajdon sérthetetlenségét és védelmét mondja ki az alaptörvény, továbbá az egyenlő elbánást, a szabályzattervezet viszont más tulajdonával akar rendelkezni, és diszkriminál bizonyos polgárokat. Az idős, nem tehetős belvárosi lakosok ugyanis nem tudnak majd védekezni az új „ízlés” ellen, és kedvező helyzetbe kerülnek az ingatlanbiznisszel foglalkozók.

Egy hölgy egyebek között a szaktanulmányokat hiányolta a tervezet mellől, s nyomatékosította, hogy sehol Európában nincs olyan előírás, ami építkezésre kötelezne egy tulajdonost. „Hagyják az embereket békében élni a saját lakásukban! Városvezetőktől védelmet vár el a lakosság” – mondta. Egy fiatalember emelt hangon kérte számon a polgármestertől sikertelen beruházásokat (pl. a Gomba), s azt hangoztatta, ezeknek árát ne adóemeléssel teremtsék elő, „vegyék ki a kezüket a lakosság zsebéből”. Arra figyelmeztetett:. fölösleges perek sorozata indul majd meg, mert „ilyesmire Sztálin sem vetemedett”.

Egy Teleki utcai vállalkozó-tulajdonos a már így is magas belvárosi adókat és a homlokzat-felújítás miatti hercehurcát említette, s tanácstalanul tudakolta, hogy miből tudna ezután emeletet húzatni a házra, amelynek több tulajdonosa van, akik nem fognak építkezni. Ő mit tehet?

Kirei Melinda, a helyi tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője konstatálta, hogy az általuk felvetett kifogásokat mások is hangoztatták, hiszen jelenlegi formában törvénytelen a tervezet. Mint mondta, benyújtották javaslataikat hozzá. Arra is rámutatott, hogy nincs valós választási lehetőségük az érintett polgároknak: vagy azt teszik, amit a polgármester előír, vagy fizetnek.

Reagálásában a polgármester sok felvetésre nem adott választ, azt viszont többször is kijelentette, hogy a szabályzat senkit sem kötelez semmire, sem építkezésre, sem bontásra, de adót emel. Arra viszont nincs garancia, mutatott rá Kirei Melinda, hogy a későbbiekben is 50 százalékos lesz a többletadó, vagy a duplája, ötszöröse, hatszorosa a mostaninak. Ilie Bolojan azt is mondta, nem akarnak pereket, de joguk van az érintetteknek bírósághoz fordulni. Megjegyezte azt is, az összlakosság számához viszonyítva nincsenek sokan, ezzel mintegy igazolhatóvá téve az esetleges jogsértést.

Amolyan zárszóként Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke – ebbéli minőségében – hasznosnak tartotta a polgármester kezdeményezését, mondván, így újraindulhat a kommunizmus alatt megtorpant városfejlesztés, és meg kell tenni, még akkor is, ha magántulajdont érint, heves érzelmeket vált ki. A tervezet további pontosítását, alaposabb kidolgozását javasolta azért, „hogy ne adjon támadási felületet” azoknak, akik régebben benne voltak a városvezetésben, de nem tettek semmit.

Ilie Bolojan további két hetet adott a tervezetre vonatkozó, írásos módosító javaslatok, észrevételek beérkezésére, utána esetleg változtatnak a tervezeten, aztán a tanács elé kerül. Ott pedig kétharmados többségben van a polgármestert is adó, magát liberálisnak nevező párt.

2018.07.05
Galéria
Az egyik kipécézett ház a Teleki utca elején, a városháza felőli oldalon van
Adriana Lipoveanu fotókkal igyekezett erősíteni az előterjesztők érvelését
A polgármester EMNP-s tanácsadója is ott volt
Számtalan kételyt, kifogást, kérdést megfogalmaztak a közvita résztvevői
Ilie Bolojan (jobb szélen) polgármester jogszerűnek és szükségesnek tartja a többletadóztatást, ha egy épület alacsonyabb a mellette vagy a közelében állóknál