Szent László-szobrot avatnak Magyarremetén

A Szent László-szobor megalkotása és vasárnapi felavatása a hat esztendővel ezelőtt elindított Fekete-körös-völgyi Magyar Napok rendezvénysorozat újabb kézzel fogható, maradandó eredménye. A dél-bihari szórvány magyar közösségben ugyanis a magyar napok szervezői kezdeményezték, hogy lehetőség szerint állítsanak szobrot, emlékjelet a magyarlakta környékbeli településeken azoknak a híres személyiségeknek, akik oda kötődnek, illetve akik ottjártukban maradandót alkottak. Az eddigi öt rendezvény alatt három személyiségnek állítottak szobrot az RMDSZ, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek közös munkájának, összefogásának köszönhetően: Belényesben Petőfi Sándornak, Köröstárkányban Bartók Bélának és Várasfenesen IV. Béla magyar királynak. Most Magyarremetén a sor, ahol Szent László király büsztjét avatják fel vasárnap.

Borsi Imre Lóránt, a Fekete-körös-völgyi Magyar Napok főszervezője kiemelte: „A rendezvény egyik elsődleges célja volt, hogy a hagyományőrzés és a szórakozás mellett kézzel fogható, látható jeleket hagyjunk magunk után. A szórványmagyarságnak is nagyon fontos, hogy legyenek olyan emlékhelyei, ahol meg-megállhatnak, fejet hajthatnak vagy ünnepelhetnek, emlékezhetnek, és ezáltal nem merül feledésbe a magyar múlt. A dél-bihari szórvány fontos a megye magyar többségű közösségei számára is, el kell mondani, hogy például a magyar napok idején a megye szinte valamennyi magyar vezetésű települése hozzájárul a program sikeréhez. Ennek az összefogásnak, illetve az egyházakkal és a civil szervezetekkel létrejött hatékony együttműködésnek a legújabb eredménye Szent László szobra Magyarremetén”.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra világított rá: „Nem szabad elengednünk a szórványban élők kezét. A román többségű vidéken élő magyarok ugyanolyan tagjai közösségünknek, mint azok, akiknek megadatott, hogy tömbmagyar vidéken élhessenek. Nekünk, az RMDSZ-nek és persze a történelmi magyar egyházaknak, amelyek mindig partnereink voltak kezdeményezéseinkben, fontos, hogy megteremtsük számukra ugyanazokat lehetőségeket a kulturális és szellemi fejlődés, a magyarságtudat erősítése érdekében”. Az RMDSZ ügyvezető elnöke kiemelte még, hogy Szent László szobrának felállítása Magyarremetén ugyanazon elv mentén valósult meg, mint Petőfi Sándor, Bartók Béla vagy IV. Béla szobrának felavatása a dél-bihari szórványmagyar régióban: „Meg kell mutatnunk, hogy itt voltunk és itt vagyunk, hogy építő közössége vagyunk ennek a vidéknek, az országnak, és értéket teremtettünk, amit szándékozunk megőrizni is. Ehhez párbeszédre, kölcsönös tiszteletre és konszenzusra van szükség, és amint látszik, kellő bölcsességgel ezt sikerül is elérni a Belényesi-medencében. Ennek eredménye Szent László legújabb szobra is.”

„Ez az alkalom mérföldkő mind a református egyházunk, mind a magyarremetei magyarság életében – emelte ki Csiszér Norbert Loránd magyarremetei református parókus lelkész. – Az Árpád-kori templomunkban több évszázados falfestmények találhatók, ahogy Bunyitay fogalmazta: »belsejének szép titka több évszázados sírjából új életre támad«, a falfestmények feltárásakor találták meg többek között Szent László alakját, sőt Szent László legendájának képét is, amely töredékes, de kivehető formában megmaradt az utókornak”. A tiszteletes hozzátette: „Szent László vagy más néven I. László magyar király 1077-től, fontos személyiség a magyar történelem alakulásában, tiszteletünket kifejezve állítunk neki szobrot, hogy emlékeztessen a múltunkra, és biztasson a jelenben. Mi, a településen élők nemzetiségtől függetlenül olyan eseménynek lehetünk fül- és szemtanúi, mely üzen a jelen és a jövő nemzedékének. Azt üzeni, hogy bármi is történt a történelem viharos éveiben, van összefogás, megmaradás, testvériség, s mindezt elsősorban Istennek köszönhetjük, hogy kegyelméből ilyen segítőkész emberekkel áldott meg, hogy mindez megvalósulhasson” – hangsúlyozta Csiszér Norbert Loránd.