Régi intelmek a ma emberének

Nem tartom feladatomnak Pázmány Péter életrajzának ismertetését, írói munkásságának méltatását, hiszen ezt már sokan megtették előttem, és a mellékelt irodalomjegyzékben bárki utánanézhet. Ehelyett a Tinta Könyvkiadó Iránytű sorozatának két összetartozó kötetét választottam bemutatásra, a többi között azért, mert felkeltette érdeklődésemet a sorozat címe, a szerkesztő személye, a választott források aktualitása, a két Pázmány-kötet nyelvezete.

Az iránytű a tájékozódást segíti, mágneses elven működik, és még ma, a GPS korában is szükség lehet rá, a gyerekek pedig játékszerként ismerkedhetnek meg vele, és mehetnek „kincsvadászatra”. Az iránytű sematikus rajza a sorozat köteteinek címlapjain ugyancsak megkönnyíti a tájékozódást, bár nem földrajzilag, hanem az irodalom rengetegében, ugyanis nem teljes műveket ad az olvasó kezébe, hanem régi híres, értékes művekből szemelvényeket közöl azzal a céllal, hogy közelebb hozza szerzőjüket a mai modern emberhez is.

A szerkesztő Kiss Bernadett, aki klasszika-filológiát tanult, nyilvánvalóan nagyon tájékozott a régi korszakok szövegeiben. Korábban is megjelentek összeállításai az ókori és középkori irodalmakból (A boldogság titka; Egyházatyák intelmei; Angyalok a Bibliában; Bűnök és erények a Bibliában; Úton Isten felé; 500 rövid ókori sztori; Középkori szentek bölcsességei), és nagy hozzáértéssel válogatta a mai ember számára is érdekes-értékes gondolatokat, rövid történeteket. Ógörög, latin és régi magyar nyelvű szövegeket kutatva igen gazdag szemelvénygyűjteményeket juttat el az olvasókhoz. Ez a két Pázmány-kötet az ún. füveskönyvekre emlékeztet, amelyek elemi ismereteket kívánnak közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően.

Érdekli egyáltalán a mai olvasókat a régi világ (mai magyar „fordításban”), és a középkori vagy barokk magyar nyelvezet érthető-e számunkra? Saját tapasztalatból is ki merem jelenteni, hogy a régi időkben is bőven találhatók értékes, érdekes gondolatok, művek, amelyeket a mai magyar átlagolvasó persze nehezen ért meg, ezért kell közel hozni a mai emberhez válogatással, némileg modern nyelvre, mai helyesírásra átalakítva ezeket a szövegeket.

Pázmány Péter (1570–1637) születésének 450. évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek, könyveket jelentettek meg megbecsülésük jeléül mai tisztelői. Az Isteni igazságra vezérlő gondolatok Pázmány Péter egyik fő művének címére utal (Isteni igazságra vezérlő kalauz), amiből arra következtethetünk, hogy a „vezérlő gondolatok” ebből a műből származnak.

Bár a teljes Pázmány-életmű hozzáférhető nyomtatott és digitális változatban is, Kiss Bernadett Vargyas Endre 1896-ban megjelent válogatását választotta kiindulópontnak, és ebből mai helyesírással a rövidebb idézeteket adja közre témakörökre tagolva (Isten, Vallás, Erény, Bűn, Szenvedés, Élet, Család és befejezésül egy vegyes fejezet). Az alcím (440 gyöngyszem Pázmány Péter műveiből) Vargyas kötetének címére emlékeztet (Gyöngyök Pázmány Péter összes műveiből). A két Pázmány-kötet összeállítójának, Kiss Bernadettnek tájékoztatása szerint „Vargyas is alkalmazott már helyesírási közelítéseket az adott korhoz, szómagyarázatokat is készített, én ezt továbbvittem az olvashatóság érdekében. Egyéb szómagyarázatokat is beiktattam, mert sok volt a ma már kevéssé ismert kifejezés”.

A bölcs gondolatok, maximák után a másik gyűjteményes kötetben (Pázmány Péter példabeszédei) könnyedebb, cselekményes válogatást olvashatunk. A példabeszéd műfaját a Bibliából, Jézus tanításaiból ismerjük, de évszázadokon át mások is szívesen tanítottak példabeszédeken keresztül, hiszen könnyebben tudta őket értelmezni az átlagember, mint az elvont tanításokat. A két idézetgyűjtemény összetartozását jelzi az is, hogy a példabeszédeket a szerkesztő ugyanazok köré a címek köré csoportosította, mint a maximákat az előzőleg említett kötetben.

A Pázmány Péter példabeszédei is az Isteni igazságra vezérlő kalauzból kapta alcímét: 150 intelem a báránybőrbe bújt farkasok ellen és a káromló nyelveskedések megfojtására. Az intelem (=buzdítás, tanítás) műfaját leginkább István király Imre herceghez írott intelmeiből és Kölcsey Ferenc Parainesiséből ismerjük. A műfajmegjelölés mellett az alcím három jellegzetes elemből áll: a báránybőrbe bújt („béllett”) farkas kifejezés közismert a Bibliából, a káromoló és a nyelveskedés kedvelt szavai Pázmánynak, bár szószerkezetben csak egyszer fordul elő a forrásként szolgáló Isteni igazságra vezérlő kalauzban. Annak ellenére, hogy az idézett kifejezések nem együtt szerepelnek a szövegben, a szerkesztő által alkotott alcím mégis rendkívül jól utal Pázmány mondanivalójára, stílusára.

A Pázmány-gondolatok megértéséhez a mai helyesíráson kívül sokat segít a két kötet bevezetője (Előszó) is, ezekben értékes információkhoz jutunk Pázmány életéről, munkásságáról, műveiről, nyelvhasználatáról. Híres magyar utódok, tudósok, írók, költők, egyházi kiválóságok (Dercsik János, Toldy Ferenc, Greguss Ákos, Bod Péter, Kosztolányi Dezső stb.) méltató sorait is idézi Kiss Bernadett. Megtalálható az előszavakban Pázmány fő műveinek felsorolása, és gazdag irodalomjegyzék igazítja el azokat, akiknek az idézetek felkeltették az érdeklődését.

Bár a szakemberek könnyen hozzáférhetnek Pázmány Péter magyar és latin nyelvű műveihez, az átlagember számára mégis nagyon hasznosnak tartom a két idézetgyűjtemény megjelentetését több okból is: felhasználhatók az oktatásban, könnyen elérhetők akár könyvesboltokban, akár könyvtárakban, felhívják a figyelmet a régi magyar egyházi és világi kultúra teljesítményére, s a régies nyelvezet ellenére (egy kicsit maivá alakítva) bárki számára elérhetővé válnak Pázmány bölcs gondolatai veretes, szemléletes stílusban. Ráadásul a Tinta Könyvkiadótól megszokott borító is magához vonzza a tekintetet: feltűnő a két kötet összetartozása, ugyanaz a két szín jelenik meg a borítókon, de egymásnak tükörképeként, a kötetek „komolyságát” pedig a visszafogott színválasztás, a klasszikus betűtípus és a szimmetrikus iránytű-elhelyezés jelzi. A merevséget oldják a kötetek belsejében az idézeteket egymástól elválasztó indás ábrák.

Pázmány történetei, gondolatai, tanító szándéka kétségtelenül értékesek, hasznosak a mai ember számára is, ezért üdvözlendő a Tinta Könyvkiadó szándéka ennek a két kötetnek a megjelentetésével: a nehezen érthető, régi nyelvezetet érthetővé kell tenni, meg kell őrizni a mai és az utókor számára is.