Gyógynövény-ábécé (174.)

Vörösfenyő (Larix decidua Mill)

A fenyőfélék családjába tartozó, soktűs, levelét lehullató fa. Hegyvidéken, főleg sziklás talajon terem, ültetik is. Román neve: zadă.

Ritka fenyőféle, 40-45 méterre nő, koronája piramis alakú. Törzse sötétbarna, egyenes, fája nagyon kemény, értékes. Késő tavasszal, egyszerre hozza virágait és leveleit. Puha, 3–6 cm hosszú tűlevelei csomókban nőnek, 20-40 egyben; az egyéves hajtáson a levelek egyenként, szórtan helyezkednek el. A tűlevelek ősszel lehullnak. Toboza tojásdad alakú, 2–4 cm hosszú, eleinte vörös, majd megbarnul.

Lepárlással nyert illóolaja főleg monoterpéneket tartalmaz, helyi vérbőséget okoz. A kérgébe vájt hosszanti bemetszésekből kicsorgó fenyőbalzsamból nyerik ki az illóolajat (15–30%) – ezt lúggal kezelik és újból lepárolják –, illetve a száraz maradékot (70–85%), a gyantát. Ez üvegszerű, áttetsző, törékeny, sárga vagy enyhén barnássárga, főleg diterpéneket és lignánokat tartalmaz.

A gyógyászatban az illóolaj a reumára használt egyes bedörzsölőszerek összetételében szerepel (általában 1%-os hígításban), más illóolajokkal elegyítve. Szintén javallott hörghurut esetén bedörzsölésre. A gyantát gyógy- és ragtapaszok, kötszer rögzítésére szolgáló ragasztó előállítására használják.

A vörösfenyő leveleiből, leveles ágaiból lepárlással előállított illóolaj szintén terpén-szénhidrogéneket tartalmaz (kb. 70%). Ez légcső- és hörghurutra javallott köptetőszerként és légúti fertőtlenítőnek; 10-20 cseppet tesznek fövő vízbe, és az illóolajos gőzzel inhalálnak. Gyógyszerfelhőként (aerosol) is alkalmazható.

A rügyek kb. 0,5% illóolajat tartalmaznak, más drogokkal együtt köptető hatású teakeverékek alkotóelemei; sziruppal főzve is használják légcső- és hörghurutra.

A fiatal ágak a reumás bántalmakban szenvedők gyógyfürdőjében használhatók.

2018.03.03
Galéria
Vörösfenyő ága
Zabkalászok érés előtt
Kulcsszavak: