A koronavírus-járvány gazdasági hatásai
2020. szeptember 13. volt a 200. nap az első regisztrált koronavírusos megbetegedés óta Romániában, két nappal előtte pedig a megbetegedések száma lépte át a 100 000-es határt. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság‑ és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos oktatói a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projektjükkel valós idejű képet kívánnak nyújtani a koronavírus-járvány romániai gazdaságra gyakorolt hatásairól, valamint az ország gazdasági kilátásaival kapcsolatos előrejelzéseket és elemzéseket tesznek közzé (econ.ubbcluj.ro/coronavirus). Az első 200 nap után a kutatócsoport elemzései alapján az alábbi következtetések rajzolódtak ki.
A járvány számai: szeptember 13-ig 2,04 millió tesztet végeztek, és 103 495 koronavírusos esetet regisztráltak; 43 025 személy meggyógyult, 4163 pedig elhunyt. Az aktív esetek száma aznap 56 307 volt.
A gazdaság általános alakulása
A járvány hatása a román gazdaságra már az első negyedévtől kezdődően érezhető volt, de a visszaesés a második negyedévben érte el a mélypontját. Az elemzők várakozásaival összhangban a gazdaság éves növekedési üteme jelentősen visszaesett: a második negyedévben12,3 százalékkal az első negyedévhez képest, illetve 10,5 százalékkal 2019 második negyedévéhez képest. A korábbi válságok idején soha nem volt tapasztalható ilyen drasztikus visszaesés egyetlen negyedévben sem.
Kisebb vagy nagyobb mértékben, de a járvány az összes nemzetgazdasági ágazatot érintette. Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a második negyedévben az iparban volt tapasztalható a legnagyobb visszaesés a magánszolgáltatások szektora előtt. A negyedéves GDP visszaesését keresleti oldalon leginkább a fogyasztási javak vásárlásának jelentős visszaesése okozta.
A havi bontású adatsorok azt mutatják, hogy az áprilisi erőteljes csökkenés után a gazdaság már májusban növekedésnek indult, a növekedési ütem júniusban pedig még tovább erősödött. A július és augusztus is bizakodásra ad okot, az ebben az időszakban mért gazdasági bizalmi index és a Google mobilitási indexe is jelentős növekedést vetít előre 2020 harmadik negyedévére. A szakemberek szerint azonban a harmadik negyedév után a visszaállás ritmusa jelentősen lassulni fog.
A járvány alatt a munkanélküliségi ráta nőtt, a januári 3,7 százalékról júliusra 5,4 százalékra emelkedett, bár a munkahelyek védelmét célzó kormányzati intézkedések tompították a munkanélküliség növekedését.
A pénzügyi piacok alakulása
A járványhelyzet első heteinek drámai, akár 20 százalékot is elérő csökkenése után a főbb pénzügyi mutatók folytonos javulást mutattak, ennek eredményeképpen 200 nappal az első koronavírusos eset után a bukaresti tőzsde BET indexe „csak” 5,7 százalékos kumulált visszaesést jelez.
Annak ellenére, hogy szeptemberben a lej euróhoz viszonyított árfolyama történelmi értékeket ért el, a leértékelődés nem volt drámai (–1,09%), ezt a többi között a Román Nemzeti Bank határozott és időben meghozott intézkedéseinek tulajdonítják az elemzők.
Összehasonlítva az adatokat a 2008–2009-es válság hasonló időszakával, megállapítható, hogy habár a piacok reakciója és a pénzügyi feszültségek hasonlók voltak a mostanihoz, a jelenlegi válsághelyzetben a kilábalás gyorsabbnak és egyenletesebbnek tűnik. Akkoriban például a bukaresti BET index 29 százalékos esést is elkönyvelhetett.
A vállalati szektor
A gazdasági alágazatok szintjén némely esetekben teljesen eltérő a kép: míg a vendéglátóiparban teljes összeomlás figyelhető meg, az IT szektor, valamint a futárszolgálatok a járvány alatt tovább gyarapodtak. Az építőipar éves szinten nem csökkent ugyan, a növekedés üteme azonban némileg visszaesett.
A legjelentősebb csökkenés a turizmusban és vendéglátásban volt tapasztalható (67 százalékos becsült csökkenés a második negyedévben), valamint a kulturális, művészeti és egyéb szolgáltatások szektorában (60 százalékos becsült csökkenés).
Mobilitási mutatók
A szükségállapotról a készenléti állapotra való áttérés után a lakosság mobilitása jelentősen növekedett, és szeptember közepére 11 százalékkal haladta meg a február 15. – március 1. közötti időszakban mért szintet. A legnagyobb növekedés a „parkok” (parkok, tengerpart és strandok, nyitott terek, nyilvános arborétumok) kategóriában észlelhető, ezeknek a helyeknek a látogatottsága csaknem megkétszereződött. Területileg a tengerparton nőtt a leginkább a lakosság mozgása, legjobban Konstanca és Tulcea megyében.
Az országban négy olyan megye található, ahol még nem tért vissza a mobilitás a járvány előtti szintekhez. Mind a négy megyére jellemző az erős szolgáltató szektor, ezért az otthoni munkavégzés és az online vásárlás továbbra is meghatározó maradt. A négy térség: Bukarest (–10% a február 15. – március 1. periódushoz képest), Temes (–3%), Kolozs (–2%) és Iași (–1%).
Ingatlanpiac
Az Országos Kataszteri és Ingatlanhirdetési Ügynökség (ANCPI – Agenția Natională de Cadastru si Publicitate Imobiliară) adatai alapján az ingatlantranzakciók száma 2020 márciusában és áprilisában drámaian csökkent: országos szinten 47 százalékkal, de némely megyékben a csökkenés meghaladta a 80 százalékot is. A hirtelen és erős csökkenés után egy csaknem ugyanolyan gyors és erős növekedés rajzolódott ki, mondhatni, V alakban.
A tranzakciók számának visszaesése egyelőre nem vonta maga után az ingatlanárak jelentős csökkenését: a nagyvárosokban (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Konstanca, Brassó) az ingatlanárak a járvány alatt alig 3 százalékkal mérséklődtek, míg a 2008–2009‑es válság hasonló időszakában az ingatlanárak akár egyharmadukkal is visszaestek.
A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID-19 RoEIM online platformon lehet követni, a részletesebb elemzéseket pedig a kutatócsoport a projekt közösségi oldalán rendszeresen publikálja.
Forrás: a BBTE Kommunikációs és PR-irodájának sajtóközleménye