Sürgősségi kormányrendelettel szabályoznának pályázati lehetőségeket

Úgynevezett működő városi övezetekhez csatlakozhatnának a községek az egyes pályázati lehetőségek igénybevételéhez, azt azonban nem tudni, milyen alapon szerveznék meg ezeket az övezeteket.

A szenátusban hallgatólagosan fogadták el a szeptember 3-i, 156. számú sürgősségi kormányrendelet, amely a romániai vidéki települések és városok vissza nem térítendő forrásokból történő fejlesztéséhez határoz meg egyes intézkedéseket, számolt be róla Cseke Attila szenátor szerdán Nagyváradon. A rendeletben az Európai Unió 2021–27-es költségvetési időszakában vissza nem térítendő támogatásért benyújtható pályázati lehetőségekről is szó van, azonban új fogalmakat is bevezet a romániai törvényhozásba. A sürgősségi kormányrendeletről a képviselőház dönt majd, s ahhoz több módosító javaslatot is benyújt majd az RMDSZ, mivel ez egy lehetséges közigazgatási átszervezés alapja is lehet.

A rendelet lehetővé teszi a városoknak, amelyekhez falvak is tartoznak, hogy a falvak részére is pályázhassanak vissza nem térítendő támogatásra a 2021–27-es költségvetési időszakban. Ez új és üdvözlendő lehetőség, mondta Cseke Attila. Bihar megyében például Székelyhíd van ilyen helyzetben.

A rendelet bevezet egy új meghatározást is, az úgynevezett működő városi övezetet (zonele urbane funcționale). A rendelet szerint az egyes községek területrendezési dokumentáció vagy integrált városfejlesztési stratégiák mentén partnerségre léphetnek a városokkal, a megyei jogú városokkal vagy megyeszékhelyekkel, azt azonban nem tudni, melyik község melyik városhoz csatlakozhat és milyen feltételekkel. Az európai alapok minisztériumának államtitkára a neki feltett kérdésre azt válaszolta, hogy a községek azokhoz a városokhoz csatlakozhatnak, amelyekbe harminc percen belül el lehet jutni, de ez nem szerepel a rendeletben – figyelmeztetett Cseke Attila. Bihar megyében az Érmelléken és Belényes környékén is több város van, amelyeket a községekből el lehet érni félóra alatt, azt azonban nem tudni, a községek milyen alapon dönthetik el, hogy melyik városhoz csatlakoznak, hangzott el.

A működő városi övezethez csatlakozó községek az „okos falu” (smart village) programban pályázhatnának „okos” megoldásokra a közvilágítás, a vízellátás stb. területén, a második feltétel számukra azonban az, hogy a település lakóinak száma az elmúlt három évben folyamatosan növekedjen. A demográfiai adatok tükrében ez a kitétel csak akkor teljesíthető, ha folyamatosan költöznek az adott településre, mondta Cseke Attila. A szenátor azt is hozzátette: a városoknak indítandó „smart city” programban nincs a feltételek között a lakosság számának a növekedése. Megyénkben a népesség a Nagyvárad környéki községekben (Hegyközpályi, Nagyürögd) növekszik a kiköltözések miatt, így a rendelet nem ad azonos feltételeket más községeknek. Ahelyett, hogy a pályázati lehetőségekkel a különbségek felszámolására, a leszakadás csökkentésére adnának lehetőséget, inkább a szakadékok növelik – véli a Bihar megyei felsőházi törvényhozó.

2020.10.07
Galéria