Gyengébb magyar erőt jelent a több magyar párt

A sokszínű szövetségben sokszínű közösségek dolgoznak együtt. A belső vitákat nem mindenki tudta megfelelő módon kezelni, és volt olyan pillanat, amikor markáns vélemények ütköztek egymással. A társadalomban, illetve a belső, erdélyi magyar közösségben kisebbséget alkotók egy része egy idő után nem tudta elfogadni, hogy nincs elég belső, erdélyi, romániai magyar támogatottsága, ezért szakítva a magyar közösség érdekeivel, kiszakadt az egységes magyar szervezetből és elindult a pártosodás. Az RMDSZ-ből kivált csoport előbb a Magyar Polgári Pártot alapította meg, majd amikor itt is összevesztek, ezt a szövetséget is kettészakították, és létrejött az Erdélyi Magyar Néppárt is.

Az elmúlt tizenöt év erdélyi, romániai magyar közélete immár a megosztott közéleti térről szólt. Azok, akik megbontották az egységet, azzal indították el útjukra pártjaikat, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult magyarokat kívánják megszólítani és nem a Szövetség ellen indulnak. Azt mondták, ez a cselekedet oda fog vezetni, hogy erősebb magyar közéleti jelenlét lesz az önkormányzatokban. A választás szabadság azt kellett volna jelentse, hogy több magyar lesz Nagyváradon a városi önkormányzatban, több magyar a Bihar megyei Tanácsban, több magyar polgármester magyar szervezetek színében szerte a Partiumban, Erdélyben.

Eltelt tizenöt év, érdemes elvégezni egy elemzést.

Sajnos ma mindenki számára egyértelmű, hogy a több magyar párt, gyengébb magyar erőt, jelenlétet eredményezett. Nem igaz, hogy több magyar tanácsos van ma, mint 2000-ben vagy 2004-ben, amikor még nem létezett intézményesített magyar ellenpártja az RMDSZ-nek. Egy dolog történt: az újonnan alakult, sértődöttekből álló magyar pártok elkezdték fellazítani a magyar szavazói réteget, melyre könyörtelenül lecsaptak a román oldalról érkező megkeresések, ajánlatok, így az önálló belső magyar döntési mechanizmust egy asszimilált pártidentitásba tolták át. Nézzük a legutóbbi három választás adatait. Míg 2008-ban az első olyan választáson, amelyen megjelent a magyar versenypárti státusz, az RMDSZ a szavazatok 22,46 százalékát szerezte meg Bihar megyében és 21,32 százalékát Nagyváradon, négy évre rá ez az arány 19,64 százalék a megye esetében és 17,20 Nagyvárad esetében, és ez tovább apadt a 2016-os választásokkor, amikor is a megyében az RMDSZ megszerezte a szavazatok 18,2, míg Váradon a 14,4 százalékot. A magyarok számaránya közben folyamatosan 25 százalék körül mozgott úgy a megyében, mint Nagyváradon. A megosztást megelőző időszakban, azaz 1990-től 2008-ig, a Bihar megyei és nagyváradi magyarság egyensúlyban tudta tartani a társadalmon belüli jelenlétét a politikai, közképviseleti arányaival. Sőt, a kezdeti években, mivel a román pártok részéről folyamatosan voltak olyan szereplők, akik nem érték el a választási küszöböt, de részt vettek a választáson, a visszaosztott mandátumok esetében az RMDSZ nemzetiségi arányai fölött rendelkezett önkormányzati, képviselői mandátumokkal. Ezt a jó pozíciót semmisítette meg a politikailag vakvágányt jelentő csoportok megjelenése.

Sorra kell venni a tényeket:

1) Az RMDSZ-szel szemben létrejött alternatív pártok nem váltak alkalmassá arra, hogy valós alternatívát nyújtsanak. Egyetlen választáson sem tudtak Bihar megyében polgármesteri, alpolgármesteri mandátumhoz jutni.

2) A folyamatos lejáratási kampányok, az RMDSZ-t minden napi támadása, vezetőinek és a Szövetség eredményeinek bagatellizálása, lebecsmérlése inkább azt eredményezte, hogy még több kiábrándult lett és a magyarok választási részvételi aránya lassan, de biztosan kisebb lett, mint a többségi románoké.

3) Míg a ’90-es évektől az RMDSZ erényeként jelenlévő belső választás eredményeit mindenki elfogadta, a közösség döntéseit mindenki támogatta, ma már az árulást, a közösségi demokratikus döntést felülíró egyéni érdeket legitimálják az RMDSZ-en kívüli magyar pártok, mert azonnal soraikba veszik azokat, akikre nem támogatott a magyar közösség többsége.

4) Szétnyílt az olló, a magyarok társadalmon belüli százalékos aránya és a döntéshozó testületekben betöltött jelenléte között. Tizenöt éve külső, elsősorban nem magyar erők finanszírozzák a testvérháborút, melynek eredménye, hogy egyre kevesebb magyar tanácsos, polgármester, alpolgármester kerül megválasztásra.

5) Világossá vált, hogy a kis magyar pártok nem képesek komoly eredmények elérésére az önálló magyar iskolák, az arányos magyar intézményes jelenlét, az önálló magyar színház, mind csakis az RMDSZ súlyának, tárgyalási pozíciójának eredményeként valósulhatott meg.

Egy erős magyar szervezet ki tud kényszeríteni komoly dolgokat, míg a kiszolgáltatott, kegyből beemelt magyar tanácsadók, alkalmazottak, szervezetek csak eszközzé válnak a megosztásban. Minden józan magyar ember tudja, nincs alternatívája annak, hogy egy magyar szervezet induljon a választáson és a lehető legnagyobb magyar támogatást megszerezze és maga mellé állítsa a Matematikát, hisz nekünk, erdélyi magyaroknak saját magunkon kívül a számok lehetnek a legnagyobb barátaink. A „mérleg nyelve” helyzet az, amely előre tudja mozdítani rövid vagy hosszú távon közösségi érdekeinket, ügyeinket. A magyar erőhöz, képviselethez, ha úgy tetszik, a matematikához egy kalapba kell gyűjteni a szavazatokat, oda, ahol azok hasznosulni tudnak és a közösség érdekében eredményesen lehet fellépni velük.

Szólamokat, szlogeneket, frázisokat lehet hangoztatni, azonban az adatok, az urnából kijövő szavazatok makacs tények. 2008, 2012, 2016 mind azt bizonyítja, hogy a több magyar pártra való szavazás gyengébb magyar erőt eredményezett az önkormányzatokban. Vissza kell térni oda, ahol az egész elromlott, ezért mindenkinek meg kell érteni, az RMDSZ-re leadott szavazat hasznosul a legjobban a magyar közösség érdekében. Ne veszítsünk el egy magyar szavazatot sem, legyen erőnk, legyen kitartásunk újból összefogni az RMDSZ-szel!

A Nagyváradi Klebelsberg Kuno Politológus Kör

Készült az RMDSZ Bihar megyei szervezetének megbízásából