Főhajtás és kapuavatás Gyantán

Soós József-Tamás lelkipásztor a Jelenések könyve második fejezetéből választott az alkalomhoz illő igét: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját” (Jel 2,10). A Szmirna gyülekezetéhez írott levél – a hét közül az egyik, mely a Jelenések könyvében olvasható – az igehirdető szerint a hűségről szól, egyúttal párhuzamot is kínál a szmirnai gyülekezet és a gyantai közösség sorsa között. Az igehirdetés után helybéli diákok álltak a hallgatóság elé, s felsorolták mindazok nevét, akiknek az életét elvették a fegyveresek. Sokak neve után csupán annyi hangzott el: életkora ismeretlen. Ennek oka, hogy a falura támadók a parókiát is felgyújtották, s az anyakönyvek is megsemmisültek.

Sokáig nem is mertek beszélni sem a gyantaiak az átélt borzalmakról; a 2000-es évek elején Soós tiszteletes kezdeményezésére emelték a templom mellé a Deák Árpád által tervezett emlékművet, amit, ahogy minden esztendőben, az idén is megkoszorúztak, többek között három olyan falubeli, akinek közvetlen hozzátartozóját gyilkolták meg 1944 szeptemberében.

A virágok elhelyezése után a gyülekezet átvonult a templom főkapuja elé, amit a gyantai származású Boros László újított fel teljesen, a saját költségén, az áldozatok emlékére. Mint megtudtuk, a nagyon rossz állapotban lévő, mintegy három méter magas bejáratból már csak a vasalat és a zárszervezet volt az eredeti, 1858-as, a mai templom építésével egykorú. Ezek felújítva bekerültek a mostani, modern anyagokból készített kapuba is. A gyülekezet egy gyantai témájú festménnyel viszonozta a vállalkozó gesztusát.

Megújult a bejárat előtti járdaszakasz is a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókja jóvoltából. A megemlékezés és az új kapu avatását követően Soós József-Tamásmegáldotta a gyülekezetet, végezetül a kellemes kora őszi napfényben közösen elénekelték a Himnuszt.