Legyen több gyermekfogászat

Nagyváradon végezte az egyetemet, húsz éve dolgozik itt fogorvosként Balogh Ildikó Kinga, egy kilencéves kisfiú boldog anyukája. Eddig nem foglalkozott politikával, sem közéleti szerepvállalással, de a világjárvány miatt bevezetett szükségállapot alatt úgy érezte, ki kell állnia kollégái érdekeiért. Abban az időszakban ugyanis a fogorvosi rendelőket is be kellett zárni, de azok az orvosok, akik más területeken továbbra is tevékenykedhettek, egészségügyi védőfelszereléseket kaptak, többek között Magyarországról érkező segélyből. Balogh Ildikó Kinga ekkor jelezte az RMDSZ közösségi oldalán, hogy a fogorvosoknak is szükségük lenne ezekre a felszerelésekre, hiszen ők ugyancsak közel kerülnek a pácienseikhez. Erre felkérték, hogy állítsa össze a védőeszközökre számot tartó kollégái listáját, ezt ő meg is tette, és rövidesen meg is kapták a segélycsomagot.

Ennek a kiállásának köszönhetően nemrégiben felkérték, legyen az érdekvédelmi szervezet nagyváradi tanácsosjelöltje. Bár a politika továbbra is távol áll tőle, de Cseke Attila polgármesterjelölti programjának egészségügyi vonatkozású pontjai nagyon is megnyerték a tetszését, ezért vállalta a közszereplést. Elengedhetetlennek tartja ő is az iskola-fogorvosi ellátás bővítését és a gyermekfogorvosi ügyelet megszervezését. Mint mondta, a bihari megyeszékhelyen létezik ugyan nyolc iskola-fogorvosi rendelő, de csak kettő működik, ez pedig elenyészően kevés. A sürgősségi fogorvosi ellátásban pedig nincs külön gyermekfogorvos, ez pedig gondot okoz a kis pácienseknek és a csak felnőtt betegekhez szokott fogorvosoknak egyaránt. Ugyanilyen fontos lenne, hogy az orvos a kis beteg anyanyelvén beszéljen, ezáltal jobban szót értene az anélkül is ijedt, fájdalommal küszködő gyermekkel. A helyi önkormányzat szerepet vállalhat ennek az ügyeleti és ellátó rendszernek a megszervezésében, és kell is vállalnia, véli a szakember.

Balogh Ildikó Kinga öt évig dolgozott a gyermekpoliklinika fogorvosi rendelőjében, így bőséges tapasztalata van abban, hogyan lehet eloszlatni a gyerekek félelmét a fogorvosi széktől, a műszerektől, miként kell velük megbeszélni, mi fog történni velük, miért hasznos a beavatkozás. Nyíltan és játékosan, barátságosan meg lehet nyerni a bizalmukat – mondja a fogorvos. A beavatkozásra viszont már azért kerül sor, mert romlott a fog, tehát nagyon lényeges a megelőzés. A Közegészségügyi Igazgatóság működtet egy programot, amelyben a fogorvosi karra járó egyetemisták a második osztályokba járnak, hogy megismertessék velük a fogápolási módszereket, tanítják a helyes fogmosást, de ezt már az óvodákban el kellene kezdeni, még a végleges fogak kinövése előtt. Hatéves korban nőnek ki ugyanis a végleges fogak – magyarázza Balogh Ildikó Kinga –, így előfordul, hogy mire kilencéves korában a gyerek először fogorvoshoz kerül, már ki kell húzni az elromlott fogát. „Ha a szülő nem is viszi el magától a fogorvoshoz a gyereket kicsi korában ellenőrzésre, ismerkedni az ottani környezettel, a műszerekkel, az óvodában, szervezetten ezt meg lehetne oldani. Akkor pedig később a gyerek bátran járna már rendszeresen a rendelőbe, nem rettegne az ismeretlentől, mintha ott lakna a mumus.”

A minél több iskolafogorvosra pedig azért van nagy szükség, mert az ottani rendelőkben – az időszakos ellenőrzések során – fel lehet mérni a fogak állapotát, és a baj jelentkezésekor idejében meg lehet kezdeni a kezelést, vagy el lehet küldeni a gyereket a saját fogorvosához. Mindebben jelentős segítséget adhat az önkormányzat, és Balogh Ildikó Kinga ezért szeretne dolgozni.