A csapatmunka erejében hisz

KENDI DEZSŐ büszkén vallja, hogy tősgyökeres jákóhodosi. Szeretett települését helyi tanácsosként kezdte az önkormányzatban szolgálni, s immár 16 éve alpolgármesterként tevékenykedik.

– Tizenhat esztendeje, amikor elvállalta az alpolgármesteri tisztséget s az ezzel járó számtalan feladatot, hogyan nézett ki Jákóhodos? – kérdeztük Kendi Dezsőtől.

Az első mandátumom legelső évében meghívtak egy Zala megyei településre, egy úgynevezett falulátogatásra, hogy ismertessék, miként kellene kinéznie egy modern falunak. Ott az előadások után, amikor bemutattak, s elmondták, honnan jöttem, közöltem, hogy én nagyon könnyű helyzetben vagyok. Erre nagyot néztek, hogy miért is mondom ezt. Hozzátettem: nem kell törnöm a fejem, hogy nekünk mi is kellene abból, amit itt láttam, mert mindenre szükségünk volna, ugyanis ezekből nálunk semmi sincs. Valahonnan innen indultunk el. Tizenhat év alatt ezzel az RMDSZ-es csapattal sok mindent el tudtunk érni.

– Milyen volt akkor a helyzet a faluban?

A kételkedőket, a kritizálókat s azokat, akiknek általában semmi sem jó, arra kérném, hogy emlékezzenek vissza a 16 évvel ezelőtti időszakra, amikor három-négy izzó sem égett az egész faluban, egy négyzetméter aszfalt sem volt, az iskolába úgy mentek a gyermekek, hogy füstszagúan jöttek haza, mert cserépkályhával kellett fűtenünk, amikor a tanulóknak gumicsizmával, nyakig sárban kellett elmenniük az autóbuszig. Szóval gondoljunk vissza, hogy nézett ki akkor a település, és milyen most. Ebből kiderül, hogy mit dolgozott ez a csapat. Az eredmények önmagukért beszélnek. Összeforrott, nagy csapatunk van, ha kell, odatesszük magukat, ha szükséges, a fizikai munkától sem riadunk vissza.

Hodosi fejlesztések

– Említette a tizenhat évvel ezelőtti állapotokat. Kérem, foglalja össze, melyek azok az eredmények, amelyeket Jákóhodoson sikerült elérni!

Csak néhány fontosabb beruházást emelnék ki. Kiépítettünk egy összekötő, aszfaltos utat, vízhálózatot hoztunk létre, működő szennyvízcsatorna van, igaz, még 5-6 házat nem sikerült beköttetni, de elvégezzük a projekt módosítását, és akkor oda is eljut majd a hálózat. Korszerűen felújítottuk az iskolát, utcákat köveztünk le. Modernizáltuk a közvilágítást, persze nem csak Hodoson, most minden egyes oszlopon LED-lámpa ég, ami biztonságérzetet ad a falun élőknek. Egy barátom mesélte, aki Szentimréről Váradra ment, hogy amint kiért a faluból, megállt az autójával, mert hirtelen sötét lett, s nem tudta, mi történt. Akkor vette észre, hogy nem kapcsolta fel a jármű lámpáját a faluban, ugyanis nem volt rá szüksége, olyan jó a közvilágításunk. Ezeket a beruházásokat a pályázatokból nyert finanszírozásból sikerült kiviteleznünk. Azért is soroltam fel a fontosabb fejlesztéseket, mert szeretnénk a kétkedőket is meggyőzni, hogy kitartó munkával sok mindent el lehet érni.

Pályázati támogatásból fejlesztettek

– Sok pályázatot készítettek, ezekből számos beruházás vált valóra. Vannak-e más bevételi forrásaik is, amiket felhasználhatnak?

Egyedüli lehetőségünk a fejlődésre a pályázat. Bár nagyközség vagyunk, de mondhatni, elég szegény is, itt nincsenek olyan nagy cégek, amelyek ide fizetik az adójukat. Alacsony a saját jövedelmünk, ezért jól meg kell gondolni, mire fordítjuk, mire költünk, miként osszuk be a pénzt, hogy mindenre jusson valami. Ezért gyakorlatilag mindegy, hogy milyen pályázat van, ki teszi közzé, uniós-e, a kormány vagy a megyei tanács írja-e ki, mi minden esetben ott vagyunk, s igyekszünk mindenhol pályázni. Csak így tudunk előre lépni.

– A hamarosan véget érő mandátumban milyen kapcsolatuk volt a Bihar Megyei Tanáccsal?

Kijelenthetem, hogy nagyon jól együttműködtünk. Nem az a legfontosabb, hogy mennyi pénzt adnak, hanem az, hogy van ott kihez fordulni, van kitől segítséget kérni. Úgy mész a megyei önkormányzathoz, hogy mindent megtesznek a problémáid megoldásáért, tehát tulajdonképpen hazamész. Ott is érződik, hogy egy csapatban vagyunk.

Otthonos környezetet teremtettek

– Több fiatal építkezik Hodoson, akik a faluban képzelik el a jövőjüket. Hogyan próbálják az ifjúságot, a fiatal családokat meggyőzni, hogy maradjanak a szülőfalujukban, s ne máshol keressék a boldogulást?

Egy kicsit büszkélkedve mondom, hogy a környéken talán a hodosiak a legdolgosabb emberek. Ők mindig megtalálták azt az utat – még a Ceaușescu-rendszerben is –, amelyen járva a legjobban tudják családjuk megélhetését biztosítani. A régi rendszerben az ingázási problémák ellenére sokan elmentek a megyeszékhelyre dolgozni, hogy meg tudjanak élni. Ma is járnak Nagyváradra dolgozni, de visszatérnek, s itt építkeznek, vagy korszerűsítik a régi házat. Biztató, hogy ezek közül egyre több a fiatal. Ebben a kicsi faluban az idén tíz gyermek jön, jött a világra. Mi abban tudunk segíteni a fiataloknak is, hogy olyan otthonos környezetet teremtünk, ahol jól érzik magukat. Olyan környezetet akarunk, ahol biztonságban érzik magukat, nyugodtan tudják tenni a dolgukat. Szerintem ezt nagymértékben teljesítettük.

– Pontosan mire gondol ez esetben?

Felújítottuk az iskolát, amelyben tornaterem is van, benti mosdók, szép udvar, korszerű játszótér, úgy, ahogy kell. Kis parkot létesítettünk játszótérrel együtt, s a terveink szerint még több parkot, zöldövezetet hozunk létre nemcsak Hodoson, hanem más településeken is. Továbbra is azért dolgozunk, hogy a fiatalok érezzék otthon magukat, s remélem, ez így is lesz.

„Ez a mi erősségünk”

– Többször hangsúlyozta, hogy összeszokott, jól működő csapatuk van. Ön szerint ez mennyire járult hozzá eredményeikhez?

Vannak huzóemberek, ilyen a polgármester, aztán az alpolgármester, az RMDSZ helyi elnöke. Ez mind szép és jó, de csapat nélkül nem lenne semmi. Két-három ember semmit sem tud hosszú távon elérni,  nem tudja olyan mértékben befolyásolni egy község életét, hogy az jó irányba változzon. Kellenek a jó vezetők, de ha nincsenek mellettük a csapat tagjai, akkor nem tudnánk ilyen eredményeket elérni. Ez a mi erősségünk.

Készült a Szalárdi Polgármesteri Hivatal megbízásából

2020.08.29
Galéria
Kendi Dezső alpolgármester tősgyökeres jákóhodosi
Kulcsszavak: