Arányosan fejlesztettük a községet

A Sebes-Körös-völgy egyetlen magyar többségű faluja Örvénd, igaz, községi szinten Alsólugason belül már kisebbségben vannak, azért nem szeretik, ha rájuk is érvényesítik a szórvány fogalmát. A község RMDSZ-es polgármestere, SORBÁN LEVENTE az elmúlt évek eredményeit, eseményeit összegzi az alábbi beszélgetésben.

Alsólugas, illetve a mi esetünkben a magyarok lakta Örvénd kapcsán egészen más helyzetben van egy polgármester, mint valamelyik kollégája az Érmellékről, ahol esetleg 96 százalékos a magyarság aránya. Más különbség is létezik, a falu elhelyezkedése, a tóvá duzzasztott Sebes-Körös közelsége, a rettenetesen forgalmas országút. Mennyire kíván ez más politizálást, más kapcsolatok kiépítését, más munkát?

Mi olyan környezetben kell politizáljunk, hogy az ott élő magyarság szórványként van nyilvántartva, bár nekünk nem tetszik ez a megnevezés. Örvénd az egyetlen falu azon a vidéken, amely masszívan magyar többséget alkot, sőt a magyar közösség integrálni is tudja a többi kisebbségit, illetve integrálni tudta eddig is, és reméljük, ezen túl is úgy lesz, sőt reméljük, hogy a többségieket is. Nálunk még úgy működik, hogy ha egy román kerül a faluba, még ő is inkább egy picit magyarrá válik, legalábbis a magyar közösség felé húz. Ettől függetlenül nem könnyű a helyzetünk. A községet három település alkotja, ebből kettő román, és a községközpontban, ami egy közel kétezer lakosú település, ma már egy-két százaléknyi magyarságról tudunk csak beszélni. Pedig anno Magyarlugasnak hívták, de ez Mária Terézia ideje után masszívan megváltozott. A községben a magyarság reális aránya olyan húsz százalék körül mozog, talán húsz százalék alatt is van már, de egy kicsi szerencsénk van a magyar ajkú romákkal, akik érdekes módon Alsólugason is megvannak. Tehát az alsólugasi magyarok elvesztették az identitásukat, de a romák egy része még nem. Ha ma kimész a roma telepre, még tudsz beszélni magyarul velük.

Felsőlugas sem kizárólag románok lakta, ugye?

Az is picit vegyes, a romák mellett van egy masszív szlovák kisebbség is. Ráadásul Alsólugas község igazából három plusz egy településből áll, a plusz az a Törökmező nevű szórványvidék, tanyavilág, azt száz százalékban szlovákok lakják, úgy ötvenen, több család Szlovákiába költözött.

A szlovákok használják az anyanyelvüket?

Igen, ami azért is érdekes, mert nincs intézményi háttér mögöttük, templomuk sincsen a községben. De megtartják a nyelvet, az identitást, integrálnak, a vegyes házasságokban a másik fél is inkább a szlovák közösséghez húz. Jobban szervezettek, pedig most két mandátumon keresztül tanácsosuk se volt. Most talán lesz nekik is képviseletük a helyi tanácsban.

A románság többsége is rám szavzazott

Hogyan jellemezné a kapcsolatait a helyi románsággal? Most nem a politikai vezetőkre, hanem az egyszerű emberekre gondolok.

Azt gondolom, jó a kapcsolat, azt látták az emberek, hogy én és a csapatom próbáltuk kiegyensúlyozottan, egyenlően kezelni a falvakat. Megoldottunk számos személyes problémát is, amit több évig vagy több tíz évig görgettek az emberek maguk előtt. Nyilván ismerjük a megyei hátteret, próbálják egyesek a magyar-román ellentétet mindig újraéleszteni. Én azt gondolom, ezt tudjuk kezelni, az elmúlt választásokon a románság többsége is rám szavazott.

Az ugyancsak román többségű Tóti polgármestere, Vincze Nándor mondta egy hasonló interjúban, hogy a románokkal való foglalkozás a magyarokat is segíti, olyan értelemben, hogy ha ő odafigyel a községhez tartozó román falvakra, az segíti a magyarok megítélését. Hasonló Önöknél is a helyzet?

Mi is ezen vagyunk, azzal, hogy jó a viszony a román településekkel, ezen Örvénd nyer. Pár éve még arról beszéltünk, hogy Örvéndnek be kell zárnia az 5-8. osztályos iskolát, be kell zárni az elemi iskolát, mára oda jutottunk, hogy szinte már nincsenek összevont osztályok, sőt működik már több éve a Nagyváradtól a Királyhágóig az egyetlen magyar napközis óvoda. Szeptembertől szakoktatás is lesz magyar nyelven. Tíz osztályig fogjuk az iskolát kitolni, aztán próbáljuk még tovább, egy iskolaközpontot létrehozni Örvénden… Ugyan a központi iskola az Lugason van, de az Ovidiu Drimba iskolának a szakoktatási része tiszta magyar. Nyilván lesznek most már román osztályok is, nem akarunk mi senkit áttéríteni magyar nyelvre. Az, hogy a fejlesztések megvalósuljanak, nem működik anélkül, hogy a másik két falu közössége ne bólintana rá. Arányosan tettük pontra a község településeit, bármilyen befektetés volt, próbáltam úgy elosztani, hogy számarányában egyformán támogassuk a közösségeket. Ha egyházi támogatás volt, ott is ugyanúgy jártunk el. Ezért nagyon jó a viszony az egyházi vezetőkkel is, holott nem adtunk milliárdokat, mint azt más községekben teszik.

Járhatóvá tett mezőgazdasági utak

Kérem, emeljen ki néhányat az elmúlt négy év eredményei közül, amit a legfontosabbnak tart a község lakóinak életében.

A mi településünk egy mezőgazdasági település, amellett, hogy sokan dolgoznak az iparban, de kiugrási lehetőség ma is a mezőgazdaságban van. Ehhez az kell, hogy az infrastruktúrát is felemeljük a megfelelő szintre, a mezőgazdasági infrastruktúrát is. Az elmúlt években megnyitottuk az utat az uniós pályázatok irányába, hogy a gazdák is sikeresebben tudjanak pályázni. Járhatóvá tettük a mezőgazdasági utakat, megoldottuk azt, hogy szinte 90 százalékban elérhető bármilyen pont a faluban és a községben is, úgy, hogy ne érintsd, vagy csak keresztben haladj át a főúton. Ez csökkenti a balesetveszélyt, ráadásul az uniós források egyik kitétele az, hogy ha létre akarsz hozni egy farmot, ahhoz el kell jussál. Ha az út sárban visz, mikor kijönnek megnézni a befektetést, nyilván lepontoznak. Ugyanúgy jártunk el a gyümölcsösökben lévő utakkal is, az erdei utakkal is. Vissza szeretnénk hozni a borkultúrát is, régen elismertek voltak az örvéndi borok, ami megszűnt a hetvenes években, mikor államosították a szőlőket. Egykor Nagyváradról jártak ki az étterem-tulajdonosok bort vásárolni Örvéndre. Most közösen Élesddel, az élesdi bortermelőkkel sikerült ismét Örvéndet is visszaemelni arra a szintre, hogy szőlővidék legyünk, elismert szőlővidék.

Ez Lugasra is vonatkozik?

Lugason a Zichy-pincészet működött régen, a Zichy család pincészete, ők Lugasi nevű borukkal régen komoly eredményeket értek el. Budapestig, Bécsig is eljutottak a lugasi borok. Akkora ikerpince van a mai napig is ott, hogy egy kamionnal be lehet hajtani, megfordulni s kijönni. A visszaigénylések miatt per alatt van.

Az önkormányzat miben tud segíteni a szőlősgazdákon?

Például a nagyobbik örvéndi pincesorra – mert két pincesorról tudunk beszélni – kivittük az áramot. Már ott a víz, megnyitottuk azt az utat, hogy aki ezzel komolyan akar foglalkozni, annak esélye legyen. Ugyancsak a mezőgazdászokat érinti, hogy az RMDSZ irányítású települések közül egyedül mi vagyunk hegyvidéki település. Ez komoly lobbi volt az RMDSZ részéről. Igazából Törökmező hegyvidéki, de ezáltal az egész község is hegyvidéki település. Ez azt jelenti, hogy van olyan APIA-támogatás, ami megduplázódott. Az uniós alapokon több pontot kapsz mindenféle kiírásban.

Turisztikai vonzata is lehet, ott az Örvéndi tó, amit sokan helytelenül Telegdi tónak emlegetnek, pedig a vízfelület 80 százaléka örvéndi területen terül el, tízmillió köbméter víz van benne, s most ebből próbálunk valamilyen pluszt kovácsolni. Egy tükörprojektet tettünk le, egy határon átívelő történetbe kezdünk Komádi városával, biodiverzitás-megőrző és turisztikát is fejlesztő szándékkal, ami nemcsak a Köröst fogja promoválni, hanem az erdőt is. Nálunk komplex lehetőségek vannak a turisztikában is, lehet vízi sportokat űzni, több százan jönnek szörfökkel, de akinek nem lesz kedve kipróbálni a vízi sportokat, az elmehet egy biciklis kirándulásra az erdőbe.

A fán maradt a cseresznye

Hallani lehetett arról, hogy javult a közbiztonság a településen, ez minek köszönhető?

Mivel brutálisan nagy az átmenő forgalom a településen, ugyanakkor sokan gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, sok a baleset, sok a lopás is.

Leszedték a gyümölcsöt?

Le, mindent, amit lehetett. Kitaláltuk közösen a gyűjtőtavat adminisztráló Hidroelectricával, amelyet a mindenféle tóba dobált szemét, használt textíliák zavartak, hogy létrehozzuk a helyi rendőrséget, ami az örvéndi vagy alsólugasi lakosoknak nem került semmibe, a közbiztonsági adóból csak a kamerarendszert tartjuk fenn. Tehát a helyi rendőrséget száz százalékban olyan alapokból finanszírozzuk, ami nem terheli az embereket, ugyanakkor a helyiek problémáit is megoldotta. Sokan örömmel újságolták, hogy már érdemes szedni cseresznyét is, nem lopják le. Persze vannak még hiányosságok, limitált, hogy ezer lakosra lehet egy rendőrt felvenni. Nekünk 3580 lakosunk van, ez csak négy rendőrre jogosított fel, nem tudunk csak egy csapattal dolgozni, egy rendőrkocsival, miközben a községben 167 kilométer közút van, nagy a község, és szinte minden sarka lakott, Törökmezőtől a Poiana Florilorig. Lemásoltuk egy picit a szentjobbi kollégák ötletét, és az önkéntes tűzoltóságból emeltünk ki embereket önkéntesként a rendőr mellé. A rendőr hatásköre nagyobb, megállíthat embereket igazoltatni, viszont az önkéntesek tanúnak, segítségnek velük vannak.

Gyakran volt téma itt a vidéken az árvíz, amit a szabályozása óta nem a Körös okoz, hanem a nagyobb esőzések.

Igen, a vizet, ami a hegyről zúdul le, nem tudja befogadni a sok árok és elvezető csatorna, ami az ANIF, a talajjavító intézet tulajdonában van. Mióta onnan elment Pásztor Sándor igazgató, azóta szinte egy méter árkot sem sikerült kitakarítsanak. Minden évben bombázzuk őket tíz-húsz beadvánnyal, s mindig visszakapjuk a választ, hogy sajnos most nincs rá forrás, de jövőre mi vagyunk az elsők. Az a gond, hogy a törvényi keret nem ad rá lehetőséget, hogy mi ebbe közpénzt fektessünk. Azt is kértük, hogy akkor adják át ezeket az objektumokat. Viszont ahhoz, hogy átadják, fel kell mérni. Ami rengeteg pénzbe kerül. Egy több tíz kilométeres vízelvezető rendszerről van szó, rengeteg pénzbe kerül, hogy topográfiailag felméressék.

Akkor mi volt a megoldás, mi lehet a megoldás?

Végül is hozzá kellett nyúljunk mi, az az igazság. Hála Istennek voltak olyan emberek, az egyik helyi tanácsosunk, Kálmán Zoltán például, aki önköltségen elkezdte csinálni. Ez a falu északi felét érinti, ami pozitívum, a falu déli felén, ami a Körös fele lejt, ott már elvezetheti a vizet a régi malomárok, régen egy patinás malom működött ott, ami nagy vonalakban még ma is megvan. Ennek a malomárka árvízvédelmi árokká lépett elő, uniós forrásból lecementeztük, lebetonoztuk, felgyorsult így a víznek a folyási sebessége. A környéken másutt, például Élesden a masszív fakivágás okozta ezt a problémát. Nálunk nincs ilyen probléma, itt úgy négyszáz hektár erdő volt és négyszáz hektár legelő, most meg úgy van, hogy a legelők is szinte mind erdőkké alakultak át…

Ez igen meglepő, Örvénd területén nőtt az erdők aránya?

Igen, míg sok helyen kivágták az erdőket, mondjuk, Felsőlugason is letarolta az erdőket az ottani közbirtokosság, addig az örvéndi közbirtokosság szinte megduplázta a falu területén az erdők kiterjedését.

Készült az Alsólugasi Polgármesteri Hivatal megbízásából

2020.08.18
Galéria
Kulcsszavak: