A tájház létesítése mellé felsorakozott a falu
A tájház udvarára való belépésemet követően három dolgon is kellemesen elcsodálkoztam. Már maga a gondozott udvar, az ízlésesen felújított, tájjelegét megőrző épület láttán gondolatban csettintettem egyet, ugyanúgy a kiállított tárgyi gyűjtemény gazdagsága is irigylésre méltó.
Legalább három csettintést érdemel a tájház mindenese, Zöld Margit, aki minden ellenszolgáltatás nélkül végzi az ottani munkát. Ha kell, takarít, port töröl, fogadja a látogatókat. És mindemellett gazdag helytörténeti és tárgyi ismeretekkel is rendelkezik.
A tájháznak otthont adó ingatlan építésének pontos évét nem lehet tudni. Arról viszont már létezik dokumentum, hogy 1870-től községházaként funkcionált 1949-ig, amikor átköltöztették a hivatalt a románok lakta Vámoslázra. Ezt követően vette kezdetét az épület állagromlása, többek között zöldségfelvásárló központ, asztalosműhely működött benne. Gavallér tiszteletes tájház létesítésére vonatkozó javaslata már a következő évben, 2012 novemberére megvalósult. A kiállított tárgyakat a lakosok adományozták. Az 1940-es éveket idéző „tiszta szoba”, ahogyan az illik, az utca felőli részen lett berendezve. 500 éven keresztül Micske lakosságának egyik fő megélhetési forrása a borászat volt. Senki nem merte olyan drágán árulni a bort, mint a micskeiek, mert a környéken az övéké volt a legkiválóbb minőségű. Nedűjük közkedvelt volt messzi vidékeken is, királyi pecséttel ellátott mérőeszközeik voltak. Külön kis terembe kerültek a szőlészet-borászat eszközei. A boltíves falusi konyha régen fő tartózkodási helye volt a családoknak. A berakott tűzhely a múlt század elejét idézi. A hátsó, legnagyobb szobában a szövés-fonás kellékei láthatók. A falakon felnagyított fényképek sorakoznak, régi idők lenyomataiként. A képeken látható többek között az országcsonkításig működött gyümölcs-és zöldségfeldolgozó, valamint az egykori malom. Micske élhető település volt, száz évvel ezelőtt 1600-an lakták, ma már alig ezren.
Zöld Margit, amikor önzetlenül végzett munkája miatt dicsérem, eltereli a szót. Aki itt sokat tesz, az Kosztandi Mihály polgármester – mondja. A tájház udvarának bejárati kapuját kicserélte, kerítést csináltatott, külső javításokat végeztek az épületen. A tornácot átfestették, most már ellenálló az időjárás viszontagságaival szemben. Arra is ügyel az elöljáró, hogy az udvaron a gyep idejében le legyen nyírva – sorolja, mintha kortesbeszédet kellene tartania, a tájház mindenese. Pedig csak tényeket sorol.
Készült a Vámoslázi Polgármesteri Hivatal megbízásából
