Harangok zúgta megmaradás

Nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, 2011 nyarán, Csáki Márta gyülekezetbe érkezésekor sok érsemjéni református megkönnyebülten felsóhajtott. Már félő volt, hogy a gyülekezet kettőbe szakad, egy ideig az istentiszteletek is két helyszínen folytak, mivel az akkori lelkipásztor viszonya a végsőkig megromlott az önkormányzat vezetőségével és a presbitériummal. Nem csoda, hisz a szeretet hangja helyett gyakorta gyűlöletbeszéd hagyta el a papi ajkakat, a palást tisztességét felülírta politikai irányultsága.

Csáki Márta vallja, hogy közös cél vezeti az önkormányzattal, mégpedig az, hogy ennek a közösségnek jó legyen, lelkiekben és anyagiakban egyaránt gyarapodjanak. Az önkormányzat, a Bihar Megyei Tanács és a hívek támogatásával teljesen felújított lelkészlak várta a Csáki házaspárt két gyermekükkel együtt. A már tizedik osztályba készülő Abigél azóta serdülővé cseperedett, az ötödik osztályos Áronka mondhatni, hogy Érsemjénben nőtt ki a babakocsiból.

Bár a parókia fel lett újítva, de akadt további tennivaló bőven, elsősorban a kerítéseket kellett rendbe tenniük. A templomban gyakran vendégeskedett a huzat, az ajtók, ablakok cseréje is esedékessé vált.

A templommal szinte szemközt helyezkedik el az egykori református fiúiskola, ami jelenleg gyülekezeti házként funkcionál. A kommunista időkben nem használhatta az egyház, romos, lelakott ingatlanként kapták vissza. „Ez volt a legnagyobb felújítási beruházása a gyülekezetnek, a falak maradtak meg csupán, a mennyezet a csillagos ég volt” – jegyzi meg szellemesen szemléltetve az akkori állapotokat a tiszteletes. Ide aztán kellett összefogás, az önkormányzat nélkül a gyülekezet önerőből nem bírt volna el egy ekkora munkálatot kivitelezni. Belülről is megtekintettük az épületet, patinás, gyönyörű, további jelzőket idegondolhat az olvasó maga is. A gyülekezeti ház nevet is kapott, a falu szülöttéről, Csiha Kálmán püspökről lett elnevezve. Az elmúlt év novemberében felavatott épület tetőterét a tiszteletesnő javaslatára úgy alakították ki, hogy az bármikor beépíthető legyen.

Ahogy kilépünk az hajdani fiúiskolából, a füvesített udvaron álló háborús emlékmű sem kerüli el a figyelműnket. Balazsi József polgármestert és társait meghurcolták az emlékhely állításának idején, mert engedélyük nem volt, de hitük és bátorságuk igen, hogy minden hátráltatás ellenére megcsinálják.

Az érsemjéni hívek pásztorlása mellett Barantó, Érkenéz és Feketefalu kis számú reformátusságának pásztorlása is a lelkésznőre és kántor-karnagy férjére hárul. Utóbbi faluban van saját templomuk, a testvéri szeretet jegyében ott miséznek a római katolikusok is, míg Barantón a katolikusok adnak helyet templomukban a református közösségnek. Hogy teljes legyen a keresztényi triumvirátus, ahhoz a baptisták is kellettek, Kenézben igény szerint teret engenek imaházukban a reformátusoknak.

Már épp indulni készülök, delet harangoznak. Szépen, erőteljesen tisztán hömpölyögnek a bimbammok. A nagyobbik harangon többek között a következő írás olvasható: „Az Amerikában élő érsemjéni magyarok hozzájárulásával a világháborúban elvitt harangok helyett. 1924.”

Még otthonuktól távol is szülőföldjükhöz mindenkor hűek maradnak Kazinczy ivadékai.

Készült az Érsemjéni Polgármesteri Hivatal megbízásából