A jövőbe fektetve bölcsőde épül Érsemjénben

Magyarország kormányának támogatásával, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökséggel partnerségben, az érsemjéni katolikus plébánia bölcsőde építésbe fogott. Erről beszélgettünk Nagy János Csaba plébánossal és Fülöp Márta községi könyvtárossal.

A magyar kormány több száz óvodát és bölcsődét építtet, illetve újíttat fel szerte a Kárpát-medencében. Hogyan került a támogatottak körébe az Érsemjéni Római Katolikus Plébánia?

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programba a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség lépett be, hét óvoda építését vállalva fel partnerségben egyes plébániákkal. A projekt során olyan problémák merültek fel, amelyek egyes plébániákat visszalépésre kényszerítettek. A támogatóval való egyeztetéseket követően mi is csatlakoztunk a programhoz, ugyanis, bár Semjénben korszerű óvoda működik, a három év alatti gyerekek nevelése sok szülő számára jelent problémát.

A római katolikus egyház több évszázados múltra tekint vissza az oktatási intézmények működtetésében. Mit jelent ez ma egy vidéki plébánia számára?

Igen, a katolikus egyház mindig is nagy hangsúlyt fektetett az oktatás megszervezésére. Bár ma megközelítőleg sem működtet annyi iskolát, mind az előző századokban, az oktatásból ma sem szorult ki teljesen. Gondoljunk csak arra, hogy a hittant a gyerekek az iskolában tantárgyként tanulhatják. Ez azért fontos, mert a templomban főleg a Szentírásból hallanak, alapvető hitkérdésekkel is megismerkedhetnek, viszont az iskolában a tanterv szerint ennél jóval átfogóbb képet kapnak az egyház történetéről, a katekizmusról. Így a templom és az iskolai hittanoktatás kiegészíti egymást. Ma azonban már más módszereket kell találni, mint a mi gyerekkorunkban, a világ az elmúlt 30 évben sokat változott. Nehéz vonzóvá tenni a hitoktatást. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a gyerekek már a legzsengébb korban ismeretséget kössenek az Istennel, a maguk szintjén. Itt még nem beszélhetünk hitoktatásról, azonban az alap keresztény értékeket, mint például a szeretet, a türelem, kedvesség igenis át lehet adni nekik.

Egy bölcsőde működtetése jelentős anyagi terhet is jelent, nagyobbat, mint egy óvodáé. Hogyan biztosítják majd ezeket a forrásokat?

Tudjuk, hogy a bölcsőde fenntartása jóval többe kerül, mint egy óvodáé. Ezért egyeztettünk már kezdetben a polgármester úrral, aki megígérte, a törvény biztosította lehetőségeit szem előtt tartva, mindent el fog követni, hogy a személyzet fizetését, illetve a fenntartáshoz szükséges pénzt az önkormányzat elő tudja teremteni.

Nagy segítség a szülőknek

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan látja az óvoda, a bölcsőde szerepét, a vidéki oktatás helyzetét egy két kisgyermekes édesanya. A község könyvtárosát, Fülöp Mártát kérdeztük.

Nemrég ajándékoztad meg a családod egy kislánnyal. Ő a második gyermeketek. Milyen volt az első gyermek felügyelete, amikor a gyermeknevelési szabadság lejárta után vissza kellett menned dolgozni?

A kisfiunk, Botond 2016 januárjában született, 2017 november közepén kellett visszatérjek a munkahelyemre a gyermeknevelési szabadságról. Nagyszülőkre sajnos állandó felügyelettel nem tudtunk számolni, mivel a párom szülei nagyon messze élnek, Székelyföldön, az én édesanyám pedig még most is dolgozik. Idejében el kellett azon gondolkozzunk, mi lesz Botonddal, amikor én is vissza kell menjek dolgozni. Kollégákat, hasonló cipőben járó házaspárokat kérdeztünk, ki hogyan oldja meg a gyerek felügyeletet, amikor ajánlották az érmihályfalvi polgármesteri hivatalhoz tartozó bölcsődét. Botond 2017 októberében kezdte el a bölcsődét, ingáztunk nap mint nap egy éven keresztül, reggel vittük fél nyolckor, majd a munkaidő lejártával, négy óra után mentünk érte. 2018 őszétől már a helyi óvodába járunk, ami nagy könnyebbség nekünk, nem kell nap mint nap más településre hordani a gyermeket.

Vannak még szülők, akik szembe kell nézzenek ezzel a problémával? Milyen lenne, ha a kislány már itt, Semjénben járhatna bölcsődébe?

Hála Istennek sok szülő néz szembe ezzel a problémával, úgy látom, egyre több fiatal házaspár vállal a községünkben gyermeket, illetve második, harmadik gyermeket. Nagyon nagy segítség lenne, ha a kislányunk, Sarolta már itt kezdhetné a bölcsődét. Nekünk szülőknek is, hiszen kényelmesebb, ha nem kell nap mint nap ingázni Érmihályfalvára, esetleg pénzt adni egy dadának, aki itthon vigyázna a gyerekre. A gyermeknek is könnyebb, egy alig kétéves emberpalántáról beszélünk, aki ha pihenéssel, alvással töltheti azt a fél órát, amit az ingázásra szánnánk, az már sokat jelent.

Kisgyermekes szülőként, illetve egykori semjéni kisiskolásként milyennek ítéled ma a helyi oktatási intézményeket?

Az „én időmben” nem volt napközis óvoda, nem volt after school, a seléndi, kenézi gyerekeket nem volt lehetőségük iskolabusszal hordani. Az óvoda déli egy óráig tartott, utána szépen kettes sorban óvónéni vezénylésével indultunk haza. Otthon általában mindenkit várt a nagyszülő, vagy valamelyik szülő, hiszen sokan állattartással, földműveléssel foglalkoztak, nem voltak akkor még ennyire ahhoz a 8-10 órás munkaidőhöz kötve a szülők, nagyszülők.

Az öt-nyolc osztályos évek alatt volt, amikor kilencre jártunk iskolába, mert volt két seléndi osztálytársunk, akik vonattal ingáztak nap mint nap. Őket így segítették, hogy nem kezdték el nélkülük az oktatást. Az, hogy buszokkal hordják a gyerekeket évek óta, nagyon nagy dolog, nem kell a szülőnek állandóan azon idegeskedniük, mikor történik baleset a gyerekekkel a napi vonatozások alkalmával.

Az after school ma azoknak a diákoknak nyújt segítséget, akik megmérettetés előtt állnak az országos felméréseken.  Beszélek itt a második, negyedik, hatodik és nyolcadik osztályokról. Itt lehetősége van a gyerekeknek magasabb színvonalon felkészülni a felmérésekre, hiszen tanítóik, tanáraik különórákat adnak nekik. Az after school működését lehetne magasabb szintre emelni, hogy legyen ez a délutáni megőrzés bármelyik osztálynak, korosztálynak elérhető. Hiszen egy nulladikos, elsős gyereket azért félve enged a szülő egyedül otthon lenni, s bizony egy órakor nekik az oktatás befejeződik, amikor a szülő még javában a munkahelyén van. Ennek a korosztálynak az oktatás utáni felügyeletét a szülő meg kell oldja. Nagyobb településeken élőktől hallottam, az after school bárki számára elérhető, akinek az otthoni biztonságos felügyeletét nem tudják megoldani. Olyan, mint egy iskola utáni megőrző, ahol a gyerekek tanulhatnak, házi feladatot írhatnak, játszhatnak, amíg a szülő munkában van.

Készült az Érsemjéni Polgármesteri Hivatal megbízásából

 

2020.08.07
Galéria
Fülöp Márta
A bölcsőde látványterve