Szalacs, az ezer pince faluja
– Szalacsot szokás az ezer pince falujának is nevezni. Elmondaná, honnan ered ez a hagyomány, illetve, hogy miként tartják ezt életben?
– Az utóbbi években a falunapok a pincesoron kezdődtek. Ami annyit tesz, hogy péntek délután nemcsak az iskola udvarán lehet kikapcsolódni, hanem a ritkaságszámba menő szalacsi pincesoron is. Sokan úgy ismerik a települést, mint az ezer pince faluját, ami abból eredhet, hogy egykor a háztartásoknak is fontos része volt az udvaron vagy a mögötte levő pince. Amúgy a településen hét pincesort, pinceutcát tartanak számon. Szalacson a portákhoz hasonlóan számozottak voltak a pincék, sok esetben még ma is megtalálható a számozás. Szinte mindegyik pinceutcán találni mára már ritkaságnak számító, náddal fedett, földbe vájt pincéket. Ugyanígy modernebb variánsai is feltűnnek, némelyekbe már az áram is be van vezetve, akár ott is lehet aludni. De eladó pincét is sokat találni a környéken. Szóval egykor valóban több lehetett a pince, mint a lakóház. Ezek a pincék nemcsak bor tárolására voltak jók, hanem itt tároltak gabonát, zöldséget és gyümölcsöt is. Egy ilyen érdekességre érdemes felhívni a környezet figyelmét is, így ennek hangsúlyozására kezdte el az önkormányzat a péntek estéket a falunap alkalmával a pinceutcán. Ilyenkor egy mobil színpad is helye kap itt, és a hangulatnak megfelelően egy-egy fúvószenekar vagy népzenét játszó együttes kerül a középpontba. A gyerekek fellépései, valamint a pincék tulajdonosainak vendégszeretete ad sajátos hangulatot ezeknek az estéknek.
– Úgy tudjuk, nemcsak a falunapon találhatnak kikapcsolódási lehetőséget az erre vágyók, hanem rendszerint a Márton napjához legközelebb eső hétvégén is. Ez a rendezvényük mit kínál?
– A Márton-napi Érmelléki Libafesztivál minden évben része a helyi programoknak. Eleinte az időjárás miatt a kultúrotthonban szerveztük, ahol ennek elsősorban a gyerekek voltak a kedvezményezettjei. Ugrálóvár, kézműves foglalkozások, bűvésztrükkök bemutatása foglalta le a gyerekek figyelmét. Az időjárás függvényében a libafesztivál résztvevői főző- és sütőversenyeken próbálták ki gasztronómiai tudásukat. Csapatok alakultak helyiekből, a környező településekről meghívottakból, és libaétkek kerültek a zsűri asztalára. Érdekes momentuma volt ezeknek az alkalmaknak, amikor a falu legszebb libája című játékra keresték a szervezők a tollas jószágokat. Eleinte kevesen érdeklődtek ez iránt, majd egyik évről a másikra hirtelen megsokszorozódtak a benevezett szárnyasok.
Készült a Szalacsi Polgármesteri Hivatal megbízásából
