Szobrok a község neves szülötteinek

Az emlékezés és a múlt ismerete hozzátartozik jövőteremtő munkánkhoz – vallja Horváth Béla, Szalacs község polgármestere, aki szerint az emlékezés kötelesség, a ma élőknek pedig feladatuk, hogy megfelelő emlékhelyeket hozzanak létre. Eme elv mentén állítottak szobrot a község szinte valamennyi híres szülöttének.

BALASKÓ VILMOS 1914. szeptember 19-én született Szalacson (megh. Máramarossziget, 2004. január 20.), református lelkész, Balaskó Nándor szobrászművész testvére, akit 1958-ban az érmihályfalvi csoport perében halálra ítéltek, de testvére közbenjárására ítéletét életfogytiglani börtönre módosították. Balaskó Vilmosnak köszönhetjük az Érmellék, elsősorban Szalacs mindmáig leggazdagabb és legteljesebb krónikáját.

BALASKÓ NÁNDOR szobrász szintén Szalacson született 1918. augusztus 30-án (megh. Tauberbischofsheim, Németország, 1996. június 28.). A bukaresti Szépművészeti Akadémián diplomázott (1937–40), majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult (1940–43). Az 1948-as romániai Petőfi-szoborpályázaton megnyerte az I. díjat. 1958-ban rész vett a Nemzetközi Auschwitz-pályázaton. Édesapját, pap testvérét (Balaskó Vilmost) nehéz börtönévekre kárhoztatták. Sógorát agyonverték.

SZALACSI RÁCZ IMRE költő, író, publicista 1900. november 22-én látta meg a napvilágot az ezer pince falujában (megh. Debrecen, 1956. november 25.). Pályáját mint püspöki titkár kezdte Nagyváradon, majd káplán volt Zilahon. 1925-ben közéleti szereplése miatt kénytelen volt Magyarországra szökni, ott elhagyta a papi pályát, Debrecenben volt újságíró 1932-ig. Versei, novellái 1920-tól jelentek meg.

SZALACSI RÁCZ ISTVÁN szintén kiemelkedő művészeti tevékenységével tűnt ki kortársai közül. A tanár és festőművész emlékét márványtábla őrzi bátyja. Szalacsi Rácz Imre szobrának talapzatán.

ANDRÁSSY ERNŐ orvos, ornitológus, régész Szalacson született 1894. április 10-én (megh. Érmihályfalva, 1968. május 1.). A legendás hírű orvos az Érmellék polihisztora. Senki nem tett annyit e tájegység természeti és kulturális kincseinek feltárásáért, mint ő.

GYALÓKAY LAJOS ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, törvényszéki elnök, 1848–49-es honvéd százados és szabadságharcos 1825. november 13-én Szalacson született (meghalt Nagyváradon 1899. február 2-án). Ismert 1848–49-es szabadságharcos.

SIMAY ISTVÁN az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédje, tanár, pedagógiai író, tankönyvíró Szalacson született 1833. július 10-én. (Elhunyt Abbáziában 1910. július 8-án).

SZENTJÓBI SZABÓ LÁSZLÓ költő Ottományban született 1767. június 22-én (meghalt Kufstein börtönében 1795. október 10-én). Részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, amiért 1794. április 27-én halálra ítélték, de ezt később kufsteini várfogságra változtatták. Kazinczyval együtt raboskodott.

SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ MÁRIA újságíró, író (írói neve 1930-ig Szabó Mária, álneve Visontai Mária) Ottományban született 1888. október 31-én. (Elhunyt Leányfalun 1982. június 24-én).

Készült a Szalacsi Polgármesteri Hivatal megbízásából

2020.08.04
Galéria
Kulcsszavak: