Világjárvány alatt is gyarapodott Bors

Szemet gyönyörködtető a borsi községháza bejáratát övező sok virág, maga az épület is gondozott, kívül-belül korszerű. Az ügyintézésre váró helyiek kivétel nélkül maszkban lépnek be a hivatalba. A községközpont úgyszintén rendezett, tiszta, virágos. Sok a frissen renovált ház és középület, több helyen éppen dolgoznak – itt mindig készül valami.

Mandátumvégi számvetés miatt kerestük fel a polgármestert, s Bátori Géza a beszélgetés alatt is ellátja teendőit. Aláír kimutatásokat, elszámolásokat, jelentéseket, meghallgatja a terepen dolgozó kollégák telefonos beszámolóit vagy a folyamatban lévő ügyekről érdeklődőket, tájékoztat, egyeztet, szervez. Elérhető, és mindig „témában van”.

– Tekintettel a helyi közigazgatásban szerzett több mint három évtizedes tapasztalatára, szoktak-e tanácsért fordulni Önhöz a frissen megválasztott polgármesterek?

– Voltak ilyenek, igen. Sőt még tapasztaltabb kollégák is megkerestek nemegyszer, hogy bizonyos problémák megoldásában konzultáljunk. Ebben a tisztségben mindig tanul az ember, változnak a jogszabályok, az előírások, az alkalmazások, nekem is tanulnom kell. Én is szívesen veszem, ha mástól, aki már megtapasztalta, kapok információt.

– A nemsokára lezáruló önkormányzati ciklust befolyásolta-e az elmúlt négy év alatt bekövetkezett sok kormányváltozás?

– A központi végrehajtó hatalom instabilitása különösen megnehezítette az önkormányzati munkát. A legutóbbi szociáldemokrata kormány megbuktatása után a már sínen levő projektek végigvitele érdekében újra ki kellett építeni a kapcsolatokat. Az ilyen változások minden önkormányzat számára komoly hátrányt jelentenek.

– A világjárvány miatti mandátumhosszabbítástól eltekintve Bátori Géza számára más volt-e a legutóbbi négy év polgármesterként, mint a korábbi megbízatások?

– Egyre bonyolultabb ez a munka, egy elképzelés egyre nehezebben jut el a kivitelezésig, több idő kell, hogy A-ból B-be elérjünk. Hosszú a közbeszerzési folyamat, a pályázati eljárások hosszadalmasak; négy év ma már nem elég arra, hogy az ötletből megvalósítás legyen, legfeljebb az előkészítésre. Régebben is voltak több ciklusra átnyúló projektek, de azok igazán nagy beruházások voltak, mint nálunk például a gázellátás bevezetése. Azt 1996-ban kezdtük el, a községközpontban 2001 karácsonya előtt indíthattuk be a hálózatot, és 2004-ben fejeztük be az utolsó faluban. Most pedig a legapróbb beszerzéshez is bonyolult eljárás szükséges.

– Vannak-e most is folyamatban beruházások a korábbi mandátumaiból?

– Mindig van ilyen, és az elmúlt négy évben is belekezdtünk olyanokba, amelyeket csak újabb négy vagy akár nyolc év múlva tudunk befejezni. Több cikluson át fontos törekvésünk volt, hogy a község minden településén – Borson, Nagyszántón, Biharszentjánoson és Kisszántón – legyen teljes az infrastruktúra. Utak, ivóvíz, csatornázás, gáz. Kis- és Nagyszántón most készültünk el a csatornázással, az engedélyeztetési szakaszban járunk, és bízunk benne, hogy rövidesen be tudjuk indítani a legkorszerűbb, vákuumrendszerű szennyvízhálózatot. A két falu szennyvizének tisztítását saját derítőállomás látja el. A közvilágítás korszerűsítése is régóta folyamatban van: a kezdeti higanygőz lámpákat a nátriumgőzös égők váltották fel, aztán nemrég a legmodernebb és energiatakarékos LED-égőkre cseréltük azokat minden településen. Villamosmérnökként sosem gondoltam volna, hogy egyszer közvilágításra fogjuk használni a fénykibocsátó diódákat.

– Az elmúlt négy évben megvalósult fejlesztések, bővítések, beruházások közül miket emelne ki?

– A község minden településének utcája aszfaltburkolatú, már a régi, kopott burkolatot újítjuk fel. Legutóbb a községközpontban a volt sütöde utcája, Nagyszántón a körforgalom kapott új aszfaltot. Önkormányzati telket parcelláztunk fel lakásépítésre Borson, egy új lakónegyed alakult ki ott, a megépült családi házakhoz vezető utcákat is leaszfaltozzuk. Hamarosan befejeződik a beltelkekről kivezető utak aszfaltozása, ez a beruházóknak kedvez. Ehhez volt uniós forrásunk, ám azért, hogy ha egyszer nekifogtunk, be is fejezzük, elég sok önrészt kellett hozzátennünk, mert az elnyerhető összeg behatárolt volt. A 8,8 kilométernyi út leaszfaltozása 8 millió lejbe került, ennek több mint a felét saját költségvetésből adtuk. A mezőgazdasági utak aszfaltozása is tart, ezt teljes egészében saját forrásból fizetjük. Eddig 10,775 kilométer készült el 9 millió lej értékben. Jövőre és azután is szeretnénk folytatni, amíg az összes mezőgazdasági utat le nem aszfaltozzuk, hogy a gazdák könnyebben közelíthessék meg a földjüket. Folytatjuk a járdák térkövezését is, ezt szintén saját forrásból. Szentjánoson kezdtük el, ott a falu bejáratától a központig elkészül, Borson az 1. házszámtól a temetőig van készen, ez vagy 3 kilométer. A széles járdák mellett bicikliút is van, nemcsak kinézetre kellemes, hanem biztonságos is.

– Fiatal családok támogatására gondolt-e a község vezetősége?

– Egyre több a gyerek a községben, mert tőlünk nem elköltöznek, hanem ide települnek a fiatalok. Az elmúlt négy évben ezért bölcsőde épült, és a régi, egyszintes óvoda helyére egy háromszor akkora területű, kétszintest építettünk. A községházával szemben áll, remélem, hogy szeptemberben már ott kezdhetik a foglalkozásokat a kicsik. Addig az önkormányzat által felépített, bérlakásnak szánt ikerház töltötte be az óvoda szerepét. Mert lakásépítési programot is indítottunk. Fiataloknak, szakembereknek adnánk bérbe a lakásokat, több ilyen ikerház felépítését tervezzük. A szociális intézményeink a bölcsődétől az idősotthonig terjednek, hiszen az előbbihez hasonlóan nagyszántói öregotthont is százszázalékban az önkormányzat tartja fenn, és most bővítjük. Nagy az igény erre a fajta ellátásra, és a tetőtér beépítésével növelni fogjuk a férőhelyek számát.

– Az önkormányzat bevételét megalapozó gazdasági szereplők milyen kedvező feltételekre számíthatnak Borson?

– Egyre több beruházó települ a község ipari parkjába, ami 2005 óta működik. Nemrég korszerűsítettük a létesítmény víztisztító állomását, hogy megfeleljen a nagyobb igénybevételnek; ez szolgálja ki Borsot és Szentjános is. A község közigazgatási területén egyébként több mint 600 cég van bejegyezve, egyebek mellett az ország második legnagyobb exportőr vállalata is. Az ő érdeküket is szolgálja majd a Kisszántót és Biharpüspökit összekötő út, amelynek már készen van a betonalapja. Váradtól ígéretet kaptam, hogy vállalja az aszfaltozás költségét a megyeszékhelytől a községhatárig. Nemcsak azért lesz jelentős ez az út, ha elkészül, mert Kisszántótól gyorsabban, közvetlenül el lehet majd jutni Váradra, hanem mert összeköttetést teremt majd a készülő A3-as autópálya bekötőútjával. Készül továbbá a Borsról Körösgyéresre vezető út korszerűsítése, ez is ipari létesítményeket szolgál ki. Önkormányzatunknak sokféle haszongépjárműve van, különféle pályázatokkal sikerült beszereznünk ezeket – markolótól a földmunkagépeken és hókotrón át a fűnyíróig –, ezek megóvása érdekében építtettünk a tárolásukra egy 600 négyzetméteres csarnokot saját költségvetésből.

– Marad-e még mindezek után az önkormányzat kasszájában az egyházak, a kultúra, a szabadidős tevékenységek támogatására?

– A községünkben megtalálható mindegyik felekezet számára minden évben elkülönítünk támogatást, ha nagyobb munkába fognak, akkor többet. Ilyen volt ebben a ciklusban a biharszentjánosi református templom felújítása vagy a baptista imaház megépítése ugyanott. A művelődési házakat is szükség szerint karbantartjuk, felszereljük, ha javítás szükséges, támogatjuk. Nemrég felújítottuk a közösségi házat, annak a pincéjét is rendezvények szervezésére alkalmassá tettük. 2015-ben Bors és Szentjános első írásos említésének 800. évfordulóját ünnepeltük, tavaly ugyanezt megtehettük Nagyszántó esetében is. Emlékoszlopot állítottunk ebből az alkalomból, és könyvet is kiadtunk a településről. Mindezek mellett szépítjük, gondozzuk a községi köztereket, zöldövezeteket, parkokat, játszótereket. Sajnos a sokak által ismert, évről évre tömegeket vonzó rendezvényeink – községi napok, gombafesztivál, káposztafesztivál – az idén a járványveszély miatt elmaradnak. Reméljük, csak ez az év lesz a kivétel.

– Hogyan érintette a szükségállapot, a kijárási korlátozás a község lakóinak mindennapjait? Tudott-e segíteni az önkormányzat a rászorulók ellátásában?

– Nagyon korrektek voltak a borsiak, betartották az előírásokat, így egyetlen vírusfertőzött sem volt a községben és most sincs, pedig itt – a határállomáson – jött be az országba több tízezer hazatérő, és a szükségállapot alatt hatósági karanténként működött az itteni Iris hotel. Természetesen felajánlottuk a bevásárlást, élelmiszer-ellátást, gyógyszerkiváltást stb. mindazoknak, akiknek szükségük lehetett rá, a külföldről hazatértek és házi elkülönítésre kötelezettek igénybe is vették, de az idősek azt mondták, meg tudják oldani maguk. Később, a szükségállapot megszüntetése után a 65 éven felüli helyi lakosokat elláttuk védőmaszkkal és gumikesztyűvel.

– Milyen hatása volt a járvány miatti leállásnak az itteni cégekre és ezzel közvetve a helyi költségvetésre?

– Az ipari parkban nem állt le a munka! Bizonyos vállalatoknál lelassult a termelés, de a többi működött a világjárvány ellenére. Az idei első féléves adatokat nemrég összesítettük. Voltak befizetési halasztások, kedvezmények, de mindennek ellenére meglepetéssel tapasztaltuk, hogy 2020 első hat hónapjában a bérek utáni adóbevételünk több, mint amennyi tavalyi az első félévben volt. Tehát nemhogy megszűntek volna az állások, hanem több az alkalmazott, mint egy éve. És az ingatlanadóból származó bevételünk is valamivel magasabb, mint a 2019-es első félévi, ez azt jelenti, hogy több ház épült.

Készült a Borsi Polgármesteri Hivatal megbízásából