A nyári időszámítás érdekességei és jövője

Az időszámításba – egyben az élőlények biológiai ritmusába – való mesterséges beavatkozásnak bizonyára vannak energiatakarékossági hatásai, de vannak negatívumai is. A nyári időszámítás történetét vizsgálva energetikai, csillagászati, de még hadtörténeti érdekességeket is találunk. Az első világháború időszakában energiatakarékosság miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, 1916-ban az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt az akkori Magyarország is átvette.

A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, hogy a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzónához képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt nyárra esik a Föld északi féltekéjén. Érdemes felidézni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat mint létfontosságú energiahordozót fegyverként vetették be, ugyanis kőolajexportjukat embargó alá vonták. Ezzel olajválság keletkezett a nyugati világban. Az energiaínség rákényszerítette a (túl)fogyasztói társadalmakat arra, hogy a villamos energiával (is) takarékoskodjanak. Az olajválság kapcsán kialakult „energiahiány-sokk” elsőként Franciaországot ösztönözte arra, hogy az 1973-as olajválság tanulsága után bevezesse az energiatakarékossági célú nyári időszámítást (1976-ban).

Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bár voltak évek, amikor ez szünetelt. Az ’50-es években még az áramtermelésben mutatkozó akkori kapacitási hiányok enyhítésének reményében alkalmazták, míg a későbbi időkben már villamosenergia-megtakarítási célja lett. Magyarországon energetikával kapcsolatos célból 1954–57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ennek a megoldásnak akkor elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, villamosenergia-megtakarítási célból 1980-ban vezették be.

A természetes világítás kihasználása

A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a tavaszi napéjegyenlőségtől (általában március 21.) az ősziig (általában szeptember 23.) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy ha a napfény által adott ingyenes „világítás” nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével (reggel 7 és este 10 óra között), akkor kevesebb lehet a mesterséges fényre elhasznált villamos energia mennyisége. Tehát jelentős mennyiségű villamosenergia-megtakarítás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal egy órával előre vitték, mégpedig március utolsó vasárnapjának hajnalán, majd aztán ősszel (régebben szeptemberben) egy órával „visszatekerték”.

Természetesen ennek a megoldásnak a bevezetésekor a menetrendeket is harmonizálni kellett. Az 1990-es évek közepéig Magyarországon még az előzőekben említett, szeptember utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjjelen történő óravisszaállást alkalmazták. Azonban térségünkben is célszerű volt átállniuk a környező országoknak a Nyugat-Európában alkalmazott megoldásra – főleg a nemzetközi menetrendek harmonizációja miatt. Így 1996-ban Magyarországon is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát.

Októberben már nincs megtakarítás

Magyarországon tehát 1996-tól kezdődően október utolsó vasárnapjának hajnalán állunk vissza a „rendes” (más néven a téli) időszámításra. Bár ez a gyakorlat, vagyis az egy hónappal későbbi visszaállás, illeszkedik az európai országok gyakorlatához, célszerű megjegyezni, hogy ez október hónapban már nem jár villamosenergia-megtakarítással! Ennek oka az, hogy az esti 1 órával későbbi időpontban jelentkező világítási célú villamosenergia-megtakarítást ekkor már kompenzálja a kora reggeli órákban (egy órával korábbi) szintén már szükséges, világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána vagyunk a csillagászati őszi napéjegyenlőségnek, tehát az éjszakák időtartama nő, míg a nappalok hossza csökken…

Egy érdekes izraeli eset

Érdekesség, hogy 1999 szeptemberében Ciszjordániában még nyári időszámítás volt, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. A ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek és Izraelben lévő társaiknak juttattak el. A társak azonban félreértették a bombák óraszerkezetében beállított időt, így a bombák a tervezettnél egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, de így kétbusznyi utas megmenekülhetett…

Lehetnek hátrányok

Az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással évente kétszer is. A természetet ugyanis, az emberek és az állatok bioritmusát nem lehet parancsszóra átállítani!

Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott az óraátállítás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. Kimutatták, hogy az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma. Ezenfelül jelentős megterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek számára a megszokott életritmus megtörése, és számos káros hatása lehet. Ezért is vetődött fel az utóbbi időben, hogy megszüntetnék az óraátállítást.

Jövőre megszüntethetik

A nyári időszámítás megszüntetéséről az Európai Parlament már 2019 márciusában döntést hozott, vagyis arról, hogy 2021 lesz az utolsó év, amikor még valamilyen változatban lesz majd óraátállítás. Országonként több megoldással is át lehet majd állnunk, sőt akár úgy is, hogy egy adott ország választhatna másik időzónát is, mint amelyikhez jelenleg tartozik. Ha ez bekövetkezne, akkor például Magyarország esetében jelenleg még nem dőlt el a lényeg, vagyis az, hogy a greenwichi világidőtől (angol rövidítése és jele UTC) egy vagy két órával fog majd eltérni az itteni idő az „óratekergetés” megszüntetését követően. Vagyis lehet, hogy a nyári időszámítás megszűntével Magyarország átlépne a jelenlegi közép-európai időzónából (UTC+1 óra) a kelet-európai (UTC+2 óra) időzónába, amely tehát két órával eltér a világidőtől. Akkor ugyanazt az időt mutatják majd a magyarországi és például a romániai órák.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő,

Debrecen