Országos premier Váradon: lovagkori romantika abszurddal és erős humorral
A Schroffenstein család – más fordításokban: A bosszú – egy család két szembenálló sarjának konfliktusát és az abból adódó sorstragédiát mutatja be. A szöveg tulajdonképpen a Shakespeare-i szöveghagyományt értelmezi újra, hiszen ez esetben is a háborúskodásig fajuló konfliktus áldozatául esnek a szerelmesek.
Az előadást beharangozó sajtótájékoztatón Biró Árpád, a a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse elmondta: Heinrich von Kleist színművéből a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának hallgatói játszottak már néhány jelenetet, ám a darab romániai ősbemutatóját Nagyváradon láthatja a közönség.
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója ez alkalommal is hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a váradi teátrum teret és lehetőséget ad fiatal tehetségeknek a megmutatkozásra, a darab rendezőjének, Kovács D. Dánielnek pedig 2017-es Ahogy tetszik-előadása (Katona József Színház) óta rajongója. A főigazgató hozzáfűzte: örvendetes, hogy az ifjú alkotók teljes mértékben kihasználták a színháznak a közelmúltban határ menti pályázat jóvoltából megújított, korszerűsített színpadtechnikáját.
Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője szólt arról, miszerint Kleistet romantikus szerzőként tartják számon, ám e darabja ennél sokkal szövevényesebb, modernebb, felzaklatóbb. Izgalmas dolog az is, hogy a mostani fiatal generáció miként látja Kleist világát.
Kovács D. Dániel rendező a készülődő előadásról elmondta: „A Schroffenstein család esetében - azon kívül, hogy a történet alapját az az archetipikus helyzet adja, hogy az új nemzedék megpróbál megszabadulni a régiek terhétől - az igazságkeresés természetéről is többet tudhatunk meg”. Hozzátette: „Egy olyan világban, ahol ugyanarról a hírről két különböző hírportálon vagy újságban homlokegyenest mást írnak vagy mondanak, A Schroffenstein család tud arról is szólni, hogy ha valaki elfogultan, hevületből, indulatból akarja az igazságot megtalálni, annak milyen torz következményei lesznek”. Őrült nehéz kihívásokat pakol fel ez a történet. És bár van benne vár, rejtelmes barlang, erdő, középkori romantika, éjszakai kóválygás, mindeközben kafkai kiismerhetetlenség bugyog a történetben. Szélsőséges tudat- és elmeállapotok csattannak egymásnak – akár egy-egy figurán belül is. Ezeket a szövevényes szálakat igyekeztek kibogozni a váradi társulattal, amelyet a mostani próbafolyamat során ismert meg, és amelyről elmondható, hogy rengeteg kreativitás és nyitottság jellemzi az egész csapatot – mesélte Kovács D. Dániel. És bár a színmű 1803-ban készült, manapság is ugyanúgy megvan az aktualitása, mint akkortájt, sőt. Gondoljunk csak a tévhitekre, az álhírek terjengésére, az ebből származó megannyi félreértésre, a megrágalmazott emberekre, akikről lemoshatatlanná válik a rágalom. Ugyanakkor a téma súlyossága, durvasága mellett erős humor is jellemzi a darabot. A rendező azt is elárulta: a történetre jellemző még többek között az abszurditás egymás hegyén-hátán, és a darabban sok bohózati elem is megtalálható. „A szerző levelezéseiben fércműként említi saját művét, amelyet részszint a Rómeó és Júlia-történet, részszint a lovagdrámák fricskájaként lehet olvasni. Az irodalomtörténet emlékezetében fennmaradt egy anekdota, mely szerint amikor Kleist először olvasta fel barátainak A Schroffenstein családot, az utolsó felvonásnál le kellett állnia, mert féktelen nevetés tört ki. Az író maga is röhögött, nem tudta komolyan venni, amit írt” – fogalmazott a rendező. Mint mondta, az előítéletek és paranoiák dinamitkötegén üldögélünk. Mindeközben a fiatalok próbálnak kilépni az őrületből, és próbálnak megértést, szerelmet találni.
Horváth Jenny díszlet- és jelmeztervező arról beszélt többek között, hogy miként reflektál a kafkai világra, meg ezekre a folyton változó, egymásba folyó dolgokra. A jelmezek a középkort megidéző páncélok, vértek és a maihoz hasonlatos sportruházatok ötvözete. A díszletnek egyszerre kell eleget tennie a sokhelyszínes dráma megjelenítésének, ugyanakkor nagy kihívás, hogy egy lovagdráma eszközeit is ábrázolja kortárs színpadon.
Kleist egyetemistaként, kedvtelésből írta e darabot. Játszik a Shakespeare-i karakterekkel. A fordítás eléggé friss, maximum tízéves szöveg, Forgách András munkája. A szöveg valahol a vers és próza között található, közölte Bíró Bence dramaturg.
Bartha Márk azt magyarázta el, mi is az a soud design. A produkcióban a zenét illetően is több világ létezik egymás mellett. Magyarán az ő feladata a kreatív hangtervezés.
Kovács D. Dániel rendező Székely Gábor és Bodó Viktor rendezői osztályában végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2015-ben. Az egyetem elvégzése után a magyar színházi élet legkiemelkedőbb műhelyeiben dolgozott már, például a Vígszínházban, a Katona József Színházban, az Örkény Színházban. Mindezek mellett kiemelkedő alkotója a független színházi szcénának is, 2019-ben több fiatal rendezővel együtt megalakították a Narratíva Produkció elnevezésű független színházat. 2015-ben Junior Prima-díjat kapott, ugyanakkor a legígéretesebb pályakezdő díját is elnyerte.
A Schroffenstein család (A bosszú) című előadás premierje a március 6-án, pénteken 19 órától kezdődik a Szigligeti Színház nagytermében. A bemutatóra a Szigligeti Ede-bérletek érvényesíthetők, jegyek ugyanakkor a színház jegypénztárában, valamint online, a www.biletmaster.ro oldalon is kaphatók.