Katonaének és tavaszvárás a Szigligeti Színháznál
A Katonaének című előadás az első világháború elszenvedőinek, a szétszakított családoknak, az egyedül maradt asszonyoknak állít emléket. A produkció rendezője-koreográfusa Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Magyarország érdemes művésze, s akivel nem újkeletű a kapcsolata a Nagyvárad Táncegyüttesnek (NTE). Mihályi Gábor sokat segítette eddig is az NTE-t – mondta el bevezetésképpen Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója. Mihályi Gábor sokrétű elfoglaltsága miatt sokat kellett egyeztetni, mikor jöjjön Váradra rendezni, de valahogy mégis sikerült összehozni a dolgot. A művész egyébiránt második alkalommal dolgozik romániai táncszínházzal. Első itteni munkája az Erdély-menyegző volt 2015-ben a Háromszék Táncegyüttessel.
Mihályi Gábor mesélt arról, miszerint az I. világháború századik évfordulója motiválta ennek az előadásnak a megalkotására. A Kárpát-medence népeinek folklórját és történelmi emlékezetét ismerve elmondható: a térség története a háború története is. A paraszti emlékezet a néptáncok, hagyományok, szokások, dalok stb. rendjében sok mindent megőrzött a háborúról. A színpadi néptánctörténetben nem egyedi a Katonaének. A műfaját tekintve mondhatni balladisztikus előadás történetét Mihályi különlegesebb hozzáállással közelítette meg: az egyén – és főleg a nők szempontjából. Merthogy csöppet sem volt könnyebb helyzetük az otthon maradt lányoknak, asszonyoknak, mint azoknak, akiket a háborúban megölt a mustárgáz, vagy mint azoknak, akik a fronton küszködtek. Mihályi Gábort az foglalkoztatta, hogy miként viszonyul az egyén a létezéshez, amikor egyszercsak elmegy a kedves a háborúba. Nem volt egyszerű a szeretett férfira várakozó, illetve gyermekeiket egyedül nevelő, a gazdaságot egyedül irányítő nők élete. Hozzáfűzte: „Nem akarunk diadalt ülni a győztes csatákkal, és nem búsongunk nemzethalálnak tűnő tragikus eseményeken, az egyént vizsgáljuk.”
Az előadás kiindulópontját, inspirációs forrását Bartók és Kodály első világháborús katonadal-gyűjteménye képezi, amely az Osztrák–Magyar Monarchia kultúrpolitikájának egyik utolsó, nagyszabású vállalkozása. A rendező-koreográfus megfogalmazása szerint: „Kelemen László – aki a Katonaénekben alkotótársam zeneszerzőként – szerkesztett egy koncertet Bartókék Bécsben címmel, ennek zenei szövete az említett katonadal-gyűjteményen nyugodott. A budapesti Zeneakadémián bemutatott összeállítás nagy hatással volt rám. A Katonaének tehát egy koncertnek is emléket állít, természetesen szimbolikus módon, a gazdag népzenei matéria mellett részleteket idézve Bartók Béla művei közül is. (…) A műsor végső kicsengése nem tragikus, de nem is kínál feloldozást. Talán keserédes, mint az élet, ahol a napfény mellett mindig ott az árnyék is.”
Az előadásban a rendező munkatársai a Magyar Állami Népi Együttes fiatal tehetségei, Almási Berta, Bacsó Lilla, Darabos Péter és Módos Máté voltak. Mihályi Gábor méltatta az egész alkotói csapat munkáját, többek között Cristina Breteanu jelmezeit és díszletét, valamint Izsák Előd videóanimácóját, amely vizuálisan támogatja a Katonaéneket.
Mihályi Gábor hagsúlyozta: az idősebb vagy középkorú nemzedéknek akár családi érintettség miatt is ajánlja az előadást, a fiatalabb generációknak pedig azért, mert a darab hangvétele miatt hozzájuk is szól e Katonaének. Szabó Enikő Ágnes, az NTE tánckarának vezetője hozzátette: erőteljes érzelmek bontakoznak ki, és azoknak is javasolja a produkció megtekintését, akik inkább a prózai előadásokat részesítik előnyben. A Katonaének sokkal több, mint egy „egyszerű” táncjáték.
IZP-fesztivál
Egyedüli erdélyi, partiumi helyszínként a nagyváradi Szigligeti Színház csatlakozott a Nemzeti Kulturális Alap fiatal táncművészeket támogató kezdeményezéséhez. Az Imre Zoltán Program jóvoltából március 3. és április 9. között nyolc kortárs táncszínházi alkotócsoport mutatkozik be a Szigligeti Stúdióban.
Az Imre Zoltán Program (IZP) célja egyrészt, hogy pályakezdő színházi alkotóknak megteremtse egy produkció létrehozásának anyagi feltételeit, másrészt, hogy az IZP-központok hálózatán keresztül láthatóvá tegye az alkotócsoportokat és az így megvalósult előadásokat. Szabó Enikő Ágnes elmondta: új látásmód, kísérletező jelleg és a társművészetek bevonása jellemzi ezeket az IZP-előadásokat. Változatos és érdekes produkciók várhatók, merész és nehéz témák kibontakoztatása.
A Szigligeti Színház tavaszi IZP-fesztiváljára jegyek már kaphatók a színház jegypénztárában, valamint on-line a www.biletmaster.ro oldalon. A teljes árú belépőjegy 15 lej, a kedvezményes (szakmai, nyugdíjas, csoportos) pedig 7 lej. A fesztiválra igénybe vehető az ún. IZP-bérlet, amelynek ára 50 lej.
Tavaszi események
2020 tavaszán a HolnapUtán Fesztiválra, valamint a Varadinum Tavaszi Színházi Fesztiválra is várja közönségét a Szigligeti Színház. A tavaszi vendégjátékokra február végétől lehet jegyet és bérletet váltani. A szervezők felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy akik bérletet váltanak a HolnapUtán Fesztivál, illetve a Varadinum Tavaszi Színházi Fesztivál előadásaira, azok ajándékul egy választható IZP-előadást tekinthetnek meg.
A HolnapUtán Fesztiválbérlet az április 15–19. között megrendezendő összművészeti eseménysorozat három nagyszínpadi produkciójára érvényesíthető, ára 60 lej. A Varadinum Tavaszi Fesztiválon a közönség négy nagyszínpadi és egy kamaraelőadást tekinthet meg, többek között a Győri Balett, a Miskolci Nemzeti Színház, illetve az egri Gárdonyi Géza Színház produkcióit. A program keretében meghívott öt előadásra érvényes bérlet ára 100 lej.