Gazdák lehetőségeiről, törvényjavaslatokról
Neves szakemberek tájékoztatták a gazdálkodókat a székelyhídi városházán megtartott rendezvényen, az előadókat kérdezni is lehetett. Elsőként Béres Csaba polgármester röviden köszöntötte a megjelenteket, s elmondta: örül annak, hogy Székelyhíd ad otthont a találkozónak. Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő kifejtette: további találkozókat szerveznek, hogy beszámoljanak a 2018-tól érvényes jogszabályi változások fejleményeiről is. Az Érmelléki gazdafórum jelentőségét mutatta, hogy a megyemenedzser, Szabó József is jelen volt. Boda Gergely, az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség irodavezetője házigazdai minőségben sorra szólította az előadókat.
Módosítanák az erdészeti és a napszámostörvényt
Magyar Loránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a törvényhozás alsóházi mezőgazdasági bizottságának tagja a parlamenti munkába nyújtott betekintést, vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel szembekerülnek. Beszélt azokról az előterjesztésekről, amelyeket az RMDSZ nyújtott be, például a napszámostörvényhez: a legfeljebb 90 napos foglalkoztatást 180 napra terjesztenék ki. Azt is elmondta, hogy a sürgősségi rendelettel módosított erdészeti törvényen igyekeznek javítani, hisz akut fahiány lett a következménye. Az elhullott állatok tetemének elszállítása és megsemmisítése megoldatlan országos szinten, most dolgoznak ennek a megoldásán is. Olyan irányú nyomást érzékelnek, hogy csak a nagy farmokat támogassák hathatósan, mindeközben a kis gazdaságok háttérbe szorulnának. A szövetkezetek létrehozásának fontossága mellett érvelt, hisz a néhány hektáros gazdaságok fennmaradása, fejlesztése elképzelhetetlen másként.
Fándly Marius, a Bihar megyei adóhivatal aligazgatója a január 1-én életbe lépett adóváltozásokat ismertette. Florian Pavel, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Bihar megyei fiókvezetője az általa vezetett intézmény működési struktúráját vázolta. A megyében nyolc kihelyezett irodájukban fogadják az 50 hektárnál kisebb földterülettel bíró ügyfeleket, az ennél nagyobb birtokok tulajdonosai a megyei központban, Nagyváradon nyújthatják be támogatási igénylésüket. Kivetítőn grafikonos kimutatásokkal láttatta a kérelmezők számát, az adott földterületet, a kifizetési módozatokat, valamint az ellenőrzési mechanizmust. Ez utóbbi terepen és légi felvételek útján történik. A támogatási rendszer az 50 hektárnál nagyobb területek felé „tereli” a gazdákat, számukra nyújtva nagyobb perspektívát – egyértelműsített az ügynökség vezetője.
Sebestyén Csaba Hargita megyei parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) országos elnöke a pályázati lehetőségeket ecsetelte. A területalapú támogatás minden gazda számára elérhető, míg a pályázati rendszer által kínált összegek behatároltak. Ezért fordul elő gyakran, hogy bár a leadott pályázati paraméterek hibátlanok, mégsem jut pénz a pályázat finanszírozására.
A sikeres gazdálkodás nem függ a birtokmérettől
Sebestyén érintőlegesen szólt a gazdaegyesület történetéről is. Az 1844-ben életre hívott szervezetet 1990-ben alakították újra. Jelenleg 12 megyei szervezetben 170 gazdakör működik, tagságuk 20 ezerre tehető. Az általuk megjelentetett Erdélyi Gazda szaklapban naprakész információkkal látják el a gazdákat.
Az előadó az EU közös agrárpolitikája fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, hisz számtalan lehetőséget ad nemcsak a támogatások terén, hanem munkahelyteremtésben, környezetvédelemben és sok más tekintetben is. Sebestyén Csaba is rámutatott, hogy a nagygazdaságok egyre inkább dominálnak Romániában: a támogatások 40 százalékát a gazdák 98 százaléka kapta, míg a fennmaradó 2 százalékuk 60 százalékot vitt el. Mint elhangzott, az eredményességi mutatók szerint 2016-ban Olaszország a második legjobb eredményt érte el, pedig ott kis területeken gazdálkodnak a farmerek, ez is bizonyítja, hogy nem a nagygazdaság az eredményesség feltétele. Sőt, ahol nagygazdaságok működnek, ott érezhetőbb a szegénység. Az RMDSZ álláspontja a kis- és közepes gazdaságok, családi vállalkozások segítése – nyomatékosított az RMGE országos elnöke.
A 2020 utáni uniós gazdaságpolitikáról szólva elmondta, hogy ők a jelenlegivel ellentétben a támogatások egyenlő elosztását preferálják. Manapság van olyan EU-tagállam, ahol a 800 eurót is eléri a hektáronkénti területalapú támogatás, míg Romániában ennek a 20-25 százalékát kapják a gazdák. A gazdaegyesület céljai között említette a szaktanfolyamok folytatását, sokrétűbbé tételét. A RMGE eddig 6000 személynek nyújtott szakirányú képzést, ily módon is támogatva a generációváltást. Megyénkben a fiatal gazdák segítése kiemelkedően jó az ország más vidékeihez képest. Biharban a sikeresen pályázott fiatalok száma 2017-ben megnégyszereződött 2015-höz képest – hangzott el.
Póti Csaba, a megyei önkormányzat pályázatíró és -kezelő igazgatóságának igazgatóhelyettese a LEADER program előnyeit ecsetelte. Biharban 12 LEADER akciócsoport működik. A határ menti LEADER csoport a legnagyobb területi és számbeli egység, ennek tagja az Érmellék két városa, Székelyhíd és Érmihályfalva is. Jelenleg három aktív kiírásuk van, ezek a gazdaságok fejlesztésére, fiatalok támogatására és piacerősítésre fókuszálnak.
Nagy Miklós, az RMGE Bihar megyei elnöke a falugazdász programról tájékoztatott, ezt komoly politikai háttérmunka eredményének tartja. Itthon építsük a jövőnket, mondta, ezt szolgálja a magyar kormány hathatós anyagi segítsége is, konkrétan 15 ezer eurós pályázati forrás. Ennek eléréséhez az eddigiekhez képest jóval könnyebb feltételeket szabtak – hangzott el.
RMDSZ-es törvényjavaslatok
Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ az egy kézben összpontosuló hatalmas földterületek helyett a gazdatársadalom sokrétűségét, a kistermelők összefogását részesíti előnyben. Ezért a kidolgozandó földbirtoklási törvényben megszabnák a földtulajdon felső határát. A képviselő szólt a szakiskolai rendszer kedvező átalakulásáról, a duális képzés bevezetéséről is. Mostantól a mezőgazdasági minisztérium is részt vállal az oktatás támogatásában. Szükség is van minderre, hisz nagy a munkaerőhiány.
Az RMDSZ az idén törvényjavaslatot szándékszik benyújtani a szociális és a közmunkarendszer átalakítására, melynek lényege, hogy aki munkaképes, ne kaphasson segélyt. Így a mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiányon is lehetne enyhíteni. Sokatmondó ténnyel is kirukkolt Szabó Ödön: Romániában 4,8 millió munkavállalót tartanak nyilván, Magyarországon 4,4 milliót, de a közmunkásként foglalkoztatottakkal ott is elérik a 4,8 milliót. Csak éppen Magyarországnak feleannyi a lakossága, mint Romániának. Ez pedig hatalmas terhet ró az ország fizetőképességére – fejtette ki a képviselő.
A hallgatóság köréből érkezett felvetések megbeszélése után közös ebédre invitálták a résztvevőket. A szervezők dicséretére legyen mondva, nem feledkeztek meg a városban működő Gyermek Jézus Otthon lakóiról sem, egy-egy adag meleg étellel kedveskedtek az ott élő gyermekeknek.
