Szemétpélda Szalacson

Szalacs a szelektív hulladékgyűjtés terén nemcsak országos hírnévre tett szert az utóbbi időben, hanem külföldön is egyre többen érdeklődnek az ott alkalmazott módszer felől. Legutóbb Dél-Koreából érkeztek látogatók az érmelléki faluba.

Az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb hulladéktermelő ország a világon. Kihasználva a rengeteg kézi munkaerőben rejlő kínai potenciált, válogatatlanul küldte az ázsiai országba az általa megtermelt szemetet. A kínai felhasználónak is jó volt ez az üzlet, mert óriási mennyiségű újrahasznosítható anyagot nyert vele. Hogy mekkora szemétmennyiségről van szó, csak megsaccolni lehet, az Egyesült Államok egymaga a világ szemetének huszonöt százalékát produkálja.

Ilyen, a világra kitekintő alapismeretekkel kezdte beszélgetésünket Horváth Béla, Szalacs község polgármestere, s folytatta is. Kína gazdasága látványosan fejlődik egy ideje, megnőtt a lakossági fogyasztás, aminek az ottani hulladékmennyiség megsokszorozódása lett a következménye. Emiatt Kína 2018-ban bezárta kapuit az amerikaiak szemete előtt. Az USA-nak egyelőre nincs hulladékgazdálkodási stratégiája, a raktározás nem megoldás, a végtelenségig nem lehet tartogatni a szemetet.

A szalacsi helyzetre utalva Horváth úgy véli, hogy jelenleg a legnagyobb ellenséget, önmagunkat kell legyőznünk. Ehhez csupán annyit kellene tennünk, hogy ne szennyezzük környezetünket, a szemetet szelektíven gyűjtsük. A modern élet hozta efféle kihívásokat próbáljuk meg úgy kezelni, hogy az őseinktől megörökölt földet élhető állapotban adhassuk át az utánunk jövőknek.

Az emberek egy része fogékony erre a gondolatra, de akadnak olyanok is, akik azzal kopognak be a polgármesterhez, hogy nekik nincs is szemetük. „Tudom, tudom – válaszolja ilyenkor –, az olajat az ABC-ből a markában szokta hazavinni, a cukrot pedig egy vászonszatyorban.”

Szalacs lakosainak az önkormányzat ingyen osztotta ki a szelektív hulladékgyűjtő edényeket, rendeltetésüknek megfelelően mindegyiket feliratozták román, magyar és roma nyelven. A kukák úgy vannak megtervezve, hogy a tetejük csak egy bizonyos pozícióban nyílik, ezzel elejét vették, hogy a szemét kiboruljon belőlük. Az edények egyezményes színkóddal vannak ellátva. A 120 literes, hagyományos kukákba üveget gyűjtenek, a 40 literes a kommunális hulladék edénye, a műanyagot, a papírt-kartont, biohulladékot szintén külön-külön gyűjtik. Azok számára, akiknek a különböző rendeltetésű kukák megkülönböztetése még mindig nehézséget jelentene, piktogrammal illusztrálták az illető edényben elhelyezhető hulladékot. Az edények mellé minden családnak komposztálóládákat is adtak. Külön két nagy gyűjtőhelyet alakítottak ki Szalacson és a közigazgatásilag hozzá tartozó Ottományban, ezekbe a nagy méretű tárgyakat lehet kiszállítani. A telepeken külön rekeszbe kerül az építkezési hulladék, a gumiabroncs, de akár egy megunt vagy elkopott matractól is könnyen meg lehet szabadulni.

Az új, válogatott hulladékgyűjtés bevezetése előtt havonta 30 tonna szemetet termelt Szalacs, azonban annak 40 százalékáról kiderült, nincs ott mit keresnie: ilyen volt a kő, a hamu, a faágak stb. A környezetvédelmi adót tonnánként kell fizetni az elszállított szemét után. Évi 50 ezer lej kiadással terhelődött az önkormányzat feleslegesen.

Horváth Béla a következő lépésben még az utcai szemeteskukákat is le akarja szereltetni. Az utcai szemetelést, ha kell, szigorral fogja megszüntetni. A megoldás egyszerű: az út közben keletkezett szemetét mindenki vigye haza magával és a szelektív gyűjtőben helyezze el. Sajnos ettől még messze állunk, hiszen például a kirándulók a teli palackokat elcipelik a kirándulóhelyig, de az üreseket már „nem bírják” haza. A helyzetet neveléssel vagy – ha másképp nem megy – a már említett szigorral, büntetéssel kell orvosolni – véli az elöljáró. Az előbbit már el is kezdték: a helyi tanintézetben környezettudatosságra nevelik a gyermekeket, ott is szelektíven gyűjtik a hulladékot.

Azt pedig, hogy a lakosok által szétválogatott hulladékot begyűjtéskor ne öntsék újra össze, ellenőrzéssel lehet megoldani. Nemrég Bihar megye turistahelyein helyeztek ki térfigyelő kamerákat, ezzel is igyekeznek elejét venni a szemetelésnek. Az egyik legnagyobb gond faluhelyen a szemétégetés, kiváltképp a rengeteg műanyag palacké. Ezek égése során súlyosan mérgező, rákkeltő anyagok szabadulnak fel – sorolja Horváth.

Dél-Korea a világ harmadik legeredményesebb szelektív hulladékgyűjtő és -feldolgozó országa. Két ottani újságíró a Zero Waste angol nyelvű lapban olvasta a szalacsi hulladékgyűjtésről szóló tanulmányt, majd azzal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy szeretnének ellátogatni az érmelléki faluba, megtekinteni, miként működik ez a rendszer. Szalacs hírneve ily módon messzire eljutott, de az országban is előadásokra, ismertetőkre hívják Horváth Bélát. Legutóbb egy Kolozsváron megtartott konferencián értekezett a témáról. Mindez mutatja, jegyzi meg vendéglátóm, hogy egyre többen ráeszmélnek, a szemét erőforrás, csak tudni kell kezelni.

 

2020.01.31
Galéria
Horváth Béla polgármester a szelektív hulladékgyűjtő kukák helyes használatát magyarázza
Jól érezték magukat a dél-koreai újságírók
Az építkezési törmeléket újrahasznosítják
A méretes hulladékok gyűjtőhelye
Az elhasznált gumiabroncsokat is összegyűjtik
Három nyelven feliratozzák a kukákat