A gazdasági kapcsolatok a sorsközösséget is erősítik

A nemzetközi eseményre meghívták Pásztor Sándort, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnökét, illetve a Bihar Megyei ereskedelmi és Iparkamara reprezentánsait. A megyei önkormányzat által létrehozott Bihari Ipari Park Rt. vezetője, Simon Adrian és kollegái is ott voltak a találkozón, hogy üzletemberekkel tárgyaljanak.

Dr. Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar–Román Tagozatának elnöke, aki egyben a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, emlékeztetett rá, hogy a tagozat 1999-ben alakult meg, és nagy segítséget jelentett Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatainak erősítésében, a két ország üzletembereinek aktív szereplésében, a kétoldalú együttműködésben a vállalkozásfejlesztés eszközével. Hangsúlyozta, abban érdekeltek, hogy Romániában stabil és kiszámítható gazdasági és politikai környezet legyen, mert így hatékonyabb lehet az együttműködés. Kiemelte, hogy Németország után Románia a második ország, ahová a legtöbbet exportál Magyarország, és 15 ezer magyar érdekeltségű vállalkozás van jelenleg, amelyet Romániában alapítottak, s ezek több mint egy millió eurót fektettek be. Kialakult a sikeres gazdasági együttműködés a két ország között. Példaként említette, hogy részt vettek a nagyváradi Don Orione Alapítvánnyal közösen egy olyan határon átnyúló uniós pályázaton, amely hozzájárult az egyházi iskola fejlesztéséhez.

„Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar–román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az ünnepi rendezvény fővédnöke. A politikus kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba–Arad–Temesvár, valamint a Debrecen–Nagyvárad autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása, ugyanis ahol van infrastruktúra, ott a gazdaság is fejlődik. Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, a jó gazdasági és politikai kapcsolatok között szoros kölcsönhatás van, amely az országok és az ott élők közti barátságot, sorsközösséget is erősíti. Ezért is fontos, hogy a határ menti kapcsolatok mellett nagyobb szerepet kapjon az országos szintű együttműködés. A két országnak el kell foglalnia az őt megillető helyet az Európai Unióban, hogy közösen lépjenek fel a régió érdekei mellett, így szorosabbá válna a kapcsolat. Kiemelte a román–magyar egymásrautaltság hatékonyabb kihasználását.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy a régiók és országok közötti együttműködésben komoly gazdasági potenciál rejlik. Bihar megyében is számos magyar, illetve vegyes tőkéjű vállalkozás alakult munkát adva sok embernek. A jövőben Bihar megyét is több fontos beruházás érinti, gondoljunk csak az autópálya építésére, a vasúti közlekedés fejlesztésére. Ezek az infrastrukturális fejlesztések új lehetőségeket jelentenek a megye lakosainak.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar–román tagozat sikeréről beszélve úgy fogalmazott, a szervezet üzletet mozgat, és a két országot is egyre közelebb hozza egymáshoz. A Kárpát-medencében barátságban, együttműködésben jól lehet élni, majd hozzátette, túl kell lépni a marakodáson. Elmondta, régiónk országait a történelem összeköti, a magyar–román tagozat pedig ennek előnyeit ragadja meg, és ebből próbál tőkét, üzleti hasznot kovácsolni.

Marius Gabriel Lazurca, Románia budapesti nagykövete röviden magyarul is köszöntötte a megjelenteket, majd román nyelvre váltva reményét fejezte ki, hogy az idén a két ország kereskedelmi forgalma meghaladja majd a 10 milliárd eurós értéket. A nagykövet rövid összefoglalót tartott az utóbbi húsz esztendőről, beszélt a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásáról, és Románia, valamint Magyarország gazdasági növekedését is összehasonlította. Kijelentette, az uniós csatlakozás nagy gazdasági előnyt jelent mindkét országnak. A „születésnapi” rendezvény ünnepi hangulatához képest furcsa volt, hogy a nagykövet aláhúzta: a román kormánnyal nem volt egyeztetve a magyar kormány által kezdeményezett erdélyi gazdaságfejlesztési program.

Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete közölte, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót. A két ország közti áruszállítás értéke megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. Szorgalmazzák a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettek a Budapest–Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára – húzta alá.

Zákonyi Botond megemlített néhány magyarországi és román vállalatot, melyek mindkét országban jelen vannak, többek közt a MOL-t, a Richter Gedeont, a Digit, az E-magot.

Az ünnepi rendezvényen a magyar és román folklórkincs gyöngyszemeit is bemutatták a fellépők, ünnepélyesen felvágták a Magyar–Román Tagozat születésnapi tortáját, majd a Ménesi Pincészetet mutatta be Balla Géza tulajdonos, borász.