Nagyváradi Könyvmaraton bemutatókkal és drámakihívással
November 6., szerda – Lokál kávézó (Nagysándor utca)
19.30: Élő Várad&Gyújtópont-est. Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa költővel, az Élő Várad Mozgalom tagjaival hamarosan megjelenő első kötetükről Antal Balázs beszélget.
November 7., csütörtök – Várad folyóirat szerkesztősége (Kazinczy/Patrioţilor utca 2. szám)
17 óra: Gazsi András: Havonta egy levelezőlap – verseskötet Demény Péter fordításában. Moderátor: Szűcs László.
„Andrei Gazsit (1950, Búzásbocsárd, Fehér megye) beleélő költőnek nevezném, elmélyedőnek és elmélyülőnek. Egy adott pillanatban a nagyenyedi börtönben kapott munkát, és egy ilyen tapasztalat bizonyára minden érzékeny embert megvisel. De még egy érzékeny embernek sem muszáj majd teljes kötetet alkotnia minden egyes élményből. Ő azonban megismerkedett a rabokkal, meghallgatta panaszaikat, próbálta íratlan törvényeiket megérteni, és miközben a hivatalos tiltással viaskodott, aközben a lelkét is különös nyomásnak vetette alá, egy furcsa játszmában vett részt, melyből ő maga éppen annyira nem tudott kilépni, mint a börtönbe vetett bűnözők.” (Demény Péter, a kötet fordítója)
18 óra: Balázs Ádám: Egy angol úr – Erdélyből. Balázs Samu színművész életútja. Moderátor: Simon Judit és Szűcs László.
Balázs Samu a színiakadémia elvégzése után Kolozsvárt és Nagyváradon drámai hősszerepekben mutatkozott be, majd a budapesti Nemzeti Színházban a XX. század egyik legnagyobb formátumú jellemszínészévé érett. Fanyar humora, kimért megjelenése elsősorban intrikus figurák megformálásakor érvényesült. Nemcsak a színházban alkotott maradandót: Makk Károly klasszikus filmjeiből, a Liliomfiból és a Macskajátékból is emlékezünk rá. A Kossuth-díjas művész fia, Balázs Ádám féltve őrzött források közlésével érzékletes pályarajzot írt, melyet szórakoztató anekdoták és a szerző személyes emlékei fűszereznek.
18.45: Darvay Nagy Adrienne: Nem örök e világ. Bánk bán, a Magyar Hamlet. Moderátor: Simon Judit és Szűcs László.
„Hamletomán” sorozata negyedik kötetével jelentkezik a nagyváradi születésű kiváló színházkutató, színháztörténész. Ezúttal olyan izgalmas szellemi kalandra hív, amelynek két szálon futó „cselekménye” a Hamlet mint irodalmi mű sorsától, európai (sőt egyiptomi!) és magyar recepciójától Katona József Bánk bánjának „nemzeti ereklyévé válásának” folyamatát kínálja az olvasónak a XXI. századi kortárs értelmezésekig. Mindeközben a színház egykori és mai világának különleges figuráit, meglepő történeteit osztja meg velünk Darvay Nagy Adrienne, aki egyszerre mesél és tanít, miközben sorai közül mindegyre kirajzolódik a színház iránti alázata és szeretete.
19 óra: Fábián Sándor: Doktor Danyek esetei – humoros karcolatfüzér. Közreműködik Fábián Judit és Szűcs László.
Fábián Sándor 1937 nyarán született a Bihar megyei Nagyszalontán, a nagyváradi Klasszikus Líceumban érettségizett, majd 1962-ben orvosi diplomát szerzett Marosvásárhelyen. Néhány évig Sarmaságon bányaorvos, majd nyugdíjba vonulásáig több évtizeden át Nagyváradon volt üzemorvos. 1990 februárjától szerkesztője volt a Kelet-Nyugat hetilapnak, későbbi folyóiratnak. Költőként a hatvanas évek elején indult, első kötete a Forrás-sorozatban jelent meg az Irodalmi Kiadónál 1964-ben Nehéz szépség címmel. A művet kortársa, Szilágyi Domokos is méltatta. Doktor Danyek figurája több évtizede született meg, többnyire a helyi napilapban publikálta karcolatait, míg a bányaorvosi élményeket feldolgozó ifjúkori Danyek-történetek egy éven át az Erdélyi Riport hetilapban jelentek meg már a kétezres években. Fábián Sándor 2017 júniusában, egy nappal 81. születésnapja után hunyt el.
20 óra: Centenáriumi Ady-drámakihívás: Témasorsolás a szerzőknek (Biró Árpád Levente, Demény Péter, Lovassy Cseh Tamás); aközreműködő színművészek kiválasztása.
November 8., péntek – Szigligeti Stúdió
17 óra: Az Europrint Kiadó könyvújdonságait bemutatja Derzsi Ákos.
17.30: Nem tömb, nem szórvány: Szilágy. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szilágysági riportkötetét bemutatja D. Mészáros Elek, Újvári Ildikó, Szűcs László.
2018 nyarán a Szilágy megyei Kémeren tartotta újabb riporttáborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Az újságírás szakos egyetemistákkal kiegészült csapat tucatnyi települést keresett fel a környéken – Ipp, Kárásztelek, Kémer, Sarmaság, Sarmaság-Bányatelep, Somlyóújlak, Szilágynagyfalu, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Szilágyzovány, Varsolc, Zilah – , írásaikban szó esik a bor- és pezsgőkultúráról, az oktatásról, a szilágysomlyói várról, az ippi múltról és művésztelepről, a perecseni hagymatermesztésről, a szilágysági református egyházról.
18 óra: Centenáriumi Ady-drámakihívás: darabsorsolás a rendezőknek (Hunyadi István, Mátyás Zsolt Imre, Tasnádi-Sáhy Péter).
19 óra: Szabó Magda – Egressy Zoltán: Tündér Lala – színházi bemutató. Rendezte: Tóth Tünde (a Szigligeti Színház előadása).
21 óra: Premier után: beszélgetés Egressy Zoltán íróval a színházi előadásról és legújabb, Hold on című kötetéről. Beszélgetőtárs: Szűcs László.
A 2040-es évekre az embernek sikerül kolonizálnia a Holdat, pár ezer kutató él rajta hatalmas üvegbúrák alatt. A magyar tudósok nem jutottak túl jó helyhez, mert a holdrajzi adottságoknál jobban érdekelte őket, hogy a Tehetség Tengere nevű kráter mellett telepedhessenek le. Laád Szabolcs biokémikus sehova sem vezető kutatások és kapcsolatok között bolyongva éli az életét a Földön, amikor egy konferencián megpillantja és megszereti a gyönyörű Apáti Annát. Egy átitalozott éjszaka során csak annyit tud meg róla, mielőtt nyoma vész, hogy katasztrófaturista. Szabolcs mindenáron meg akarja találni: ha a tévé nagyszabású természeti csapásról számol be valahol a Földön, rögvest oda utazik. Ám hiába a kitartó nyomozás, Anna nem bukkan fel többé, így amikor egy nap egykori iskolatársa azzal az ajánlattal keresi meg Szabolcsot, hogy költözzön ő is a Holdra, habozás nélkül igent mond. Egressy Zoltán új regényében a jövőbeli monarchikus Budapest, az összeomlott pisai ferde torony és az elárasztott Liverpool szatirikus díszletei között kalauzolja olvasóját egészen a Holdig, ahol főhőse kénytelen a saját és az emberiség jövőjét is érintő alapkérdésekkel szembesülni.
November 9., szombat – Szigligeti Stúdió
11 óra: Maraton Café – beszélgetés a Centenáriumi Ady-drámakihívás alkotóival.
17 óra: Tamás Dénes Az élő ház című regényét bemutatja Fazakas Márta.
„Az egyik leghálásabb regénytípus a középiskolára visszaemlékező regény. Egyszerűen nem lehet nem átélni. Egyszerűen ki van zárva, hogy az olvasó ne találja meg saját magát a szereplők között. Az élő ház is ilyenfajta, aha-élményes próza. Tamás Dénes egy húszéves osztálytalálkozó kapcsán visz vissza minket egy közös múltba, vezet végig egy iskolaépületen, egy kollégiumon, mond el közös történeteket. Hőse tele van nosztalgiával, idealizál, de a közös legendák mellett ugyanolyan pontosan emlékszik az utolsó gumipapucsra is. Nosztalgiája szinte sistereg: folyton kicsap belőle valami furcsa, sötét, nyers indulat, egy negyven körüli férfi lelkében teljes épségben megmaradt esetlen kamaszdüh, ami az eltelt idő és a hajdani társak ellen fordul. Mer igazságtalan, sőt gonosz lenni velük és saját magával is, hiszen merészeltek megöregedni. Így lesz Az élő ház nemcsak szép, nosztalgikus olvasmány, hanem megalkuvás nélküli, őszinte próza. Kegyetlen és kétségbeesett. Tamás Dénes írói bravúrja, hogy mégis letehetetlen” – fogalmaz a műről Kemény István költő.
17.45: Filep Tamás Gusztáv: Ligeti Ernő – egy urbánus transzilvanista. A monográfiáról a szerzővel Simon Judit beszélget.
Ligeti Ernő Kolozsváron és Nagyváradon élt és dolgozott, írt verseket, novellákat és regényeket, számos kötete jelent meg. Újságot írt és szerkesztett, publicisztikáinak, elemzéseinek nagyobb visszhangja kelt, mint szépirodalmi írásainak. Az impériumváltás utáni magyar kulturális életnek, de főleg irodalmi életnek szervezője, a transzilvanista mozgalom tevékeny részese mindaddig, ameddig megteheti. 1943-ban családjával Budapestre szökik, de sorsát nem kerülheti el, 1945 januárjában a nyilasok, több pesti zsidóval egyetemben, elfogják, és a nyílt utcán lelövik őt és családját. Fia, Károly megsebesül, de túléli a mészárlást. Ligeti Ernő sosem került be a korának vagy korunknak kánonjába. Miért? Többek között erre keresi a választ Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész, aki érdekesen, izgalmasan követi és tárja fel a sokat emlegetett, de kevésbé elismert Ligeti életútját.
19 óra: Centenáriumi Ady-drámakihívás: három ősbemutató: Biró Árpád Levente, Demény Péter és Lovassy Cseh Tamás Könyvmaraton idején született drámáit előadják a Szigligeti Színház művészei Hunyadi István, Mátyás Zsolt Imre és Tasnádi-Sáhy Péter rendezésében.
A Könyvmaraton rendezvényeire a belépés ingyenes; a péntek esti színházi bemutatóra (Tündér Lala) jegyek kaphatók a Szigligeti Színház pénztárában.