Püspökjárta falu Érkeserű
A falu zömét alkotó református közösségről alaposabb dokumentálódás nélkül tudjuk, hogy legalább négy püspököt látott vendégül eleddig. A vendéglátáson túlmenően Keserűi Dajka János a nádas, a zsombék neszeit hallgatva itt cseperedett a protestáns hit főtiszteletű palásthordozójává. Emlékét, érkeserűi származását a református templom falán márványtábla őrzi. A római katolikusok sem panaszkodhatnak, misézett már magas rangú egyházi méltóság templomukban.
Van ennek a településnek egy különös hangulata, az ott élők valószínűleg kevésbé észlelik ezt, sokkal inkább az odatévedő idegen. Elég, ha a József Attila barátságát bíró Számadó Ernő költőre, meseíróra gondolunk, aki a budapesti zsibongást feladva az asszonyi ölelésért, az általa varázslatosnak vélt „Hímeshátszigetre” költözött. De az onnan elszármazottak számára is felértékelődik e vidék, a mocsárvilág fogva tartja az emberi lelket, évek, évtizedek múlva is hiányzik a gólyakelepelés, a vijjogó madarak röpte. Messzire szakadt az érkeserűi Zámfir Anna Szilvia is, három évtizeddel ezelőtt hazát váltott, kitelepült az Egyesült Államokba. Férjével, Horváth Alexszel, aki Biharon nevelkedett, minden évben hazalátogatnak szeretteikhez, barátaikhoz. A hegyközszentmiklósi pincesoron takaros szállást építettek, jó érzés oda visszatérni, vendégül látni azokat, akik fontosak számukra. A szűkebb családi és baráti közösség mellett a faluközösségről sem feledkeznek meg. Elsősorban a magyarságot összetartó hitélet a fontos számukra. Magukra vállalták a református templomtorony harangjának villamosítását, a lelkészlak építésekor is anyagi segítséget nyújtottak. Amikor szükség van rájuk, nem fukarkodnak, jól tudják, hogy Isten munkájába „vetni” a legjobb befektetés. Hasonló szándéktól vezérelve támogatták a püspökvárás gondolatát, amely augusztusban valósággá érett.
„A felkelő nap háza”
A harmadik harangszóra már gyülekeztek a hívek a templom bejáratánál. A férfiak paroláztak egymással, még hátravolt bő öt perc az istentisztelet kezdetéig. Elég volt ez ahhoz, hogy az elmúlt hét fontosabb eseményeit, az időjárás kilátásait, az aratás utáni teendőket kutyafuttában megbeszéljék. Mire utolsót kondult a harang, már mindenki illendően elfoglalta a helyét, a karzaton felbúgott az orgona, Nyéki Enikő kántornő szólaltatta meg a dallamokat. Az istenháza szinte zsúfolásig megtelt, sokan kíváncsiak voltak az „amerikás” püspök igehirdetésére. Feszült figyelem fogadta Oroszi Magda házigazda lelkipásztornak és Szabó Sándornak, az Amerikai Magyar Református Egyház tiszteletbeli püspökének bevonulását. Alapigéül ezúttal Lukács evangéliuma 22. részének 31–34. versei szolgáltak, ezt bontotta egyetemes üzenetté a püspök. „Uram, teveled kész vagyok mind tömlöcre, mind halálra menni” – fogadkozott Péter, a tanítvány, nem sokkal később pedig háromszor tagadta meg Jézust. Mi ne cselekedjünk ekként, ne álljunk meg a fogadkozások szintjén – buzdított az igehirdető. Nem szerencsés félig Istené lenni, félig pedig a világi elvárásokat követni, mert Ő teljes egészében akar minket – hangzott a szószék magasából. Majd egy ismert dal címére utalva, nyomatékosítva az elhangzottakat, az igeszóló így fogalmazott: „Mindig Jézus legyen a felkelő nap, mi pedig a ház, amely befogadja Őt.”
Az igehirdetés után Oroszi Magda a XX. zsoltár soraival mondott áldást a püspökre, egyúttal köszöntötte annak feleségét, valamint Zámfir Anna Szilviát és Horváth Alexet: „Hallgasson meg téged az Úr… Cselekedjék veled szíved szerint, és teljesítse minden szándékodat.” Az eseményt Nyéki Enikő vezetésével a gyülekezeti énekkar tette még ünnepélyesebbé.
A templomból távozó híveket a közösség asszonyai kaláccsal vendégelték meg, Horváth Alex pedig mindenkit meghívott egy fagylaltra. A templomkertben még sokáig ücsörögtek a falubeliek, beszélgettek, fényképezőgép elé álltak a vendégekkel.
Püspök és focista a hit által egymásra talált
Még javában zsibongtak a templomkerti zöldben, amikor Szabó Sándorral és Horváth Alexszel visszavonultunk a templomcsendbe egy kis ismerkedésre, tereferére.
Az újvilágbeli magyarok egy része 1921-ben betagolódott a nagy amerikai protestáns tengerbe, ők alkotják a Kálvin Egyházkerületet. Az effajta függőséget nem akarók 1924-ben megalakították az Amerikai Magyar Református Egyházat. A két egyháztest közül utóbbi a nagyobb, megközelítőleg kétharmad-egyharmad arányban. A gyülekezetek önfenntartók, az állam és az egyház között nincs függőségi viszony, ennek okán támogatásban sem részesülnek.
Az ottani templomba járók kétfélék – mondta a püspök –: az idősebbekre a hagyomány ápolása jellemző az egyházhoz tartozás által, ezt nevezzük népegyháznak. Az élő egyház a másik kategória. Mindkét vonulatot támogatják, elfogadják, hisz az egyes ember életében bármikor bekövetkezhet egy fordulat, szorosabbá válhat az Istenhez való viszonya. A két magyar egyház egyaránt református, azonos hittételeket vallanak, egyesülésüket mégsem sikerült mindeddig megvalósítaniuk, bár ezt Szabó Sándor mindig támogatta. Történtek próbálkozások e tekintetben, közös gyűléseket tartottak, szándékukban állt a Lelkészképesítő Bizottság együttes felállítása. A püspök anyagi érdekeket lát meghúzódni a Kálvin Egyház tartózkodása mögött.
Nem élnek elszigetelten, a Magyar Református Egyház tagjai annak megalakulása óta hivatalos formában is a világ reformátusságához tartoznak. A Kálvin Egyház nemrég szintén csatlakozott a Generális Konvent jóváhagyásával, számukra az egyik magyarországi egyházkerület adott át két zsinati tagsági helyet.
A vendég igehirdető a magyarországi Bodroghalmán született 1956-ban, családjában többen is a lelkészi pályát választották. Debrecenben tanult teológiát, majd kisebb gyülekezetekben szolgált. Később Cigándra került, ott érte a meghívás Amerikába. Sokat vívódott a döntéshozatal előtt, azon töprengett, hogy emberi szándék vagy Isten akarata érvényesül-e. Végül elfogadta a felajánlott lelkészi állást, s immár három évtizede pásztorolja Ontario Független Magyar Református Egyházának közösségét. Feladata kettős: egyrészt és elsősorban a lelki élet gyakorlása, valamint a magyarság összetartása. 1996–2014 között püspökként tevékenykedett, egyhangú szavazással választották meg a tisztségre. A törvény által engedélyezett két ciklus letöltése után tiszteletbeli püspökké választották. Nagy munkabírást, elhivatottságot igénylő ténykedésbe is fogott: több gyülekezetet alapított. Nehéz feladat volt felkutatni a szétszórt magyarokat a többmilliós világvárosokban, hit nélkül képtelenség lett volna.
Még tartják magukat, viszont a fiatalok távolmaradása és a vegyes házasságok okán egyre nehezebb a helytállás. Ennek ellenére az egyháztagok áldozathozatala dicsérendő, mert sajnos idehaza még a néhány száz méterre lévő templomig is gyakorta „megfeledkezünk” elmenni a lelki eledelért, miközben az újhazában órákat utaznak a szórványban élők, hogy magyarul hallgathassák lelkészüket – fűzöm immár tanulságként az elhangzottakhoz.
Hasonló a távolság Horváth Alex lakhelye és a püspök által vezetett gyülekezet között is. Horváth nyolcvanesztendős „fiatalember”, de talán labdarúgó-múltja okán alig hatvanon túlinak tűnik. Négyen voltak testvérek, ő a legkisebb köztük. A nagyváradi Lemnul bútorgyárban kezdett dolgozni, miközben egyre sikeresebben bűvölte a focilabdát. Tizenhat évesen kalandos úton jutott ki Bécsbe, személyvonat alá kapaszkodva érkezett az osztrák fővárosba. Még az ottani újságok is beszámoltak a szökött „románról”. Majd 1965-ben kikerült Amerikába, futballtehetségét ott is elismerték. Pelével is jó viszonyba került, olyannyira, hogy három alkalommal is meglátogatta a világklasszist Brazíliában. Tudvalevő, hogy az Államokban a foci nem túl népszerű sportág, ezért meggazdagodni sem lehetett belőle. Éppen ezért Horváth Alex vállalkozásba kezdett. Az általa épített irodaház San Francisco repterén az egyik közismert filmben is szerepelt. Manapság már nem kényszerülne arra, hogy dolgozzon, de erejéhez mérten még mindig aktív. Feleségével minden évben hazalátogatnak, mert itthon otthon lenni talán a legjobb a világon.
