Biharország oligarcháiról szóló kötetet mutatnak be

Július 4-én, csütörtökön 18 órától a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében mutatják be Zsoldos Attila történész legújabb, Biharországról írott kötetét, amely a XIII–XIV. századi oligarcha családok történetét dolgozza fel. Történelmünk megismerése szempontjából abszolút hiánypótló a most elkészült és bemutatandó kötet.

Zsoldos Attila történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja nem ismeretlen a nagyváradi és Bihar megyei történelemkedvelő közönség számára, hiszen számos alkalommal vett már részt a Szacsvay Akadémia történelemtudományi moduljának meghívottjaként, és történettudományi konferenciákra is rendszeresen visszajár Nagyváradra. A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében korábban elindított Fejezetek Biharország történetéből című, és a történész szakma legnevesebb képviselőit felvonultató tudományos konferencia keretében is több alkalommal előadott Váradon, emellett a közérthető és érdekfeszítő előadásainak olvasmányos, mindenki számára hasznos információkat tartalmazó írott változatait az azonos címmel megjelent tanulmánykötetek is tartalmazzák.

A július 4-én, csütörtökön 18 órától a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban bemutatandó kötet szintén a Fejezetek Biharország történetéből című sorozat része, ez immár a 6. olyan kiadvány, amely hiánypótlónak tekinthető Bihar megye történetének feltárása tekintetében. Az idei történelmi konferencia alkalmából elkészült kötet a neves középkorkutató, Zsoldos Attila tanulmányait foglalja magában. Az Adorján három ostroma – Oligarchák a Tiszántúlon a 13–14. század fordulóján című, legújabb Zsoldos Attila-kötet – amint a szerző elmondta – kifejezetten szakmai munka, amelyet ugyanakkor a laikus érdeklődők számára könnyen érthető. A csütörtöki bemutató közönsége a helyszínen ingyen hozzájuthat a könyv egy-egy példányához.

A kötet a XIII–XIV. század fordulója körüli évtizedeket tekinti át, azt az időszakot, amelyben a magyar királyi hatalommal hol együttműködni kész, hol azzal akár fegyveres erővel is szembeszegülő oligarchák határozták meg Bihar megye sorsát, előbb a Nyugat-Dunántúlról a megyébe származott Geregye nemzetség tagjai, majd egy másik rokonság, az itt honos Borsák. A két rokonság egymásba fonódó története messze túlmutat Bihar megye határain: olyan hatalmasságokról van szó, akik az egész ország sorsát formálták.

A Geregyék azok sorába tartoznak, akik már igen korán, az 1270-es években kísérletet tettek oligarchikus magánhatalmuk kiépítésére, ám elbuktak, mielőtt még törekvéseiket teljes siker koronázhatta volna: erről a folyamatról ad számot az első fejezet. A Borsák később — de nem elkésve — ragadták meg a számukra éppen a Geregyék hatalmának összeomlása révén kínálkozó lehetőséget saját uralmi területük kialakítására, és jóval messzebb jutottak ezen az úton. A kötet gerincét így a Borsák oligarchikus hatalmának módszeres vizsgálata adja. Nyomon követjük a hatalom felépítésének hosszan elnyúló időszakát, melynek során a jómódú és tekintélyes, de Bihar határain kívül alig ismert rokonság tagjai a Magyar Királyság történetét befolyásoló nagyurakká váltak. Szemügyre vesszük a Borsák tartományát, különösen nagy figyelmet fordítva azokra a sajátosan egyedi jellemzőkre, melyek megkülönböztették a kor hasonló magántartományaitól. Végezetül részletes elemzés mutatja be azt a két, egymást gyorsan követő háborút, melyek eredményeként az Árpád-ház kihalását követően a nápolyi Anjouk közül származó új uralkodó, I. Károly felszámolta a Borsák tartományát.

A Borsák történetével utoljára éppen 130 éve foglalkozott érdemben és számottevő terjedelemben a magyar történetírás — Nagyvárad és Bihar megye középkori múltjának fáradhatatlan kutatója, Bunyitay Vince személyében —, azóta legfeljebb epizódszerep jutott nekik a korszak történetével foglalkozó munkákban. A kötet legfőbb tanulsága, hogy ez a mellőzés teljes mértékben indokolatlan volt. A Borsák sorsának alakulása ugyanis részint megerősíti, részint pedig számos ponton újabb megfigyelésekkel gyarapítja a királyi hatalom és az oligarchák között a XIII–XIV. század fordulója körüli fél évszázad folyamán kialakult, sok szálból szövődő kapcsolatrendszerre vonatkozó ismereteinket. A történet Bihar megyei történet tehát, de általa az egész országról tudunk meg többet.

2019.07.02
Galéria