Legyünk alakítói az európai változásoknak

– Kicsoda Vincze Loránt?

– Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje vagyok. 1977-ben születtem Marosvásárhelyen. Családos vagyok, feleségem Emese, fiunk Tamás. Középiskolai tanulmányaimat a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban végeztem, majd Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán szereztem oklevelet. A Bukaresti Egyetem elektronikus kormányzás és közigazgatás mesteri szakát is elvégeztem. Pályafutásomat a médiában kezdtem, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Bukarestben rádióztam, illetve a nyomtatott és online sajtóban is kipróbáltam magam. Az elmúlt tíz évben a külpolitikában, a magyar és az európai kisebbségvédelem témakörében dolgoztam. 2009 és 2018 között Brüsszelben az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek munkatársa voltam. A Szövetség külügyi titkára vagyok. 2016 óta az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke vagyok (korábban egy mandátumon át alelnöke voltam). Ebben az időszakban vittük sikerre a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, ez a közösségünk és az RMDSZ első nagy nemzetközi sikere. Most újabb lépéshez érkeztünk, melyhez minden magyar emberre szükség van: ki kell harcolnunk az európai kisebbségvédelmi törvényt. Azért kell minél többen részt vennünk a május 26-i választásokon, hogy kellő súllyal tudjunk ezért küzdeni.

– Miért lenne fontos az európai kisebbségvédelmi törvény?

– A magyar közösségeket a Kárpát-medencében mindenütt támadások érik. A kárpátaljai magyarok szervezetének 30. évfordulójára készülő Kelemen Hunort nem engedték be Ukrajnába, így igyekeznek távol tartani bennünket magyarokat egymástól. Szlovákiában nemrég fogadták el a himnuszhasználatot tiltó törvényt. Hazai példa is számos van, elég csak a legfrissebbet említeni: Korondon közel százezer eurós bírságot róttak ki a „Községháza” felirat miatt, ez hallatlan, és még a korábbi bírságokat is messze felülmúlja. De említhetném a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetet, ahol nem elég, hogy nem tartják tiszteletben a törvényt, de most még fegyelmi bizottság elé is citálják a magyar tanárokat. Ezeknek a visszásságoknak egyszer és mindenkorra véget kell vetni, erre jelentene megoldást az európai kisebbségvédelmi törvény.

– Mekkora esély van ennek megszületésére?

– Ez nem egyszerű, és nem rövid távú feladat. De az biztos, hogy ha mi nem leszünk ott, akkor semmi sem lesz belőle. Az eddigi sikereink – leginkább a több mint egymillió támogatói aláírás összegyűjtése és az, hogy pert tudtunk nyerni az Európai Bizottság ellen – feljogosítanak bennünket az optimizmusra, de kőkemény munkára lesz szükség ahhoz, hogy át tudjuk vinni az akaratunkat. Európa változik, Európának változnia kell, és nekünk az a határozott érdekünk, hogy ezeknek a változásoknak ne elszenvedői, hanem alakítói legyünk. Május 26-án lehetőségünk lesz beleszólni abba, milyen Európát akarunk. Mi olyan Európát szeretnénk, amely az európai emberek értékeit és érdekeit követi, amely értékként tekint az őshonos kisebbségekre, és támogatja őket anyanyelvük, himnuszuk, zászlóik használatában. Azt akarjuk, hogy ismerjék el kultúránkat, hagyományainkat, azt, hogy ezer éve gazdagítjuk Európát! Támogatást és elismerést akarunk értékeinknek, mint a többségi nemzetek. Egy erős, egységes Kárpát-medencei magyar képviselettel, amely kiáll a magyarok jogaiért, és amely képes szövetségeseket találni az őshonos kisebbségek védelméért, el tudjuk érni ezeket a céljainkat.

– A változó Európa azt is jelenti, hogy változnak a támogatási rendszerek? Elképzelhető, hogy kevesebb pénz jön Erdélybe?

– Az RMDSZ-nek kiemelt célja az, hogy az uniós pénzforrások megmaradjanak. A mezőgazdasági támogatások létfontosságúak itt, hiszen 200 ezer erdélyi magyar megélhetését jelentik. A nyugati érdek az, hogy a nagy, fejlett gazdaságokat támogassák, de mi nyilván nem értünk egyet az effajta átcsoportosítással, és a családi gazdaságok érdekeit fogjuk védelmezni. Azon fogunk dolgozni, hogy ezek a támogatások ne csökkenjenek, hanem nőjenek. Az elmúlt években településeink látványosan fejlődtek az európai forrásoknak köszönhetően, és műemlék épületeink felújítása is megkezdődhetett, hiszen az Unió több pénzt fordított tíz év alatt erre, mint Románia száz év alatt. Nyilvánvaló érdekünk, hogy még több támogatás jusson Erdélybe, és célunk az is, hogy könnyebbé tegyük a pályázást, hiszen borzasztó méreteket ölt a bürokrácia nálunk. Nem normális az, hogy egy romániai pályázónak háromszor akkora dokumentációt kell összeállítania, mint például egy belgiuminak.

– Mi történik, ha esetleg nem jut be az RMDSZ?

– Romániának 33 helye van az Európai Parlamentben, ezeket mindenképpen hazai szervezetek jelöltjei fogják betölteni. A román pártok listáit a magyargyűlöletből ismét divatot csináló Rareș Bogdan, a máricus 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását megakadályozó Traian Băsescu, valamint a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását elszabotáló Dacian Cioloș vezetik. Ha mi nem vagyunk ott, akkor kizárólag ők fognak beszélni az Európai Parlamentben a romániai kisebbségvédelemről, amely szerintük példaértékű. Ott kell lennünk, hogy megcáfoljuk ezeket az állításokat, és hogy kiálljunk érdekeinkért és értékeinkért. Itthon csak magunkra számíthatunk, de Európában nem leszünk egyedül, hanem a Kárpát-medencei magyar képviseletet fogjuk erősíteni, és a Kárpát-medencei magyar képviselet fog erősíteni bennünket. Erről szól a május 26-i választás.

RMDSZ Sajtóiroda